A munkáról szóló szerződés felmondása munkaerő-felesleg címén
A munkáról szóló törvényben (az SZK Hivatalos Közlönye, 24/2005, 61/2005, 54/2009, 32/2013 és 75/2014-es szám) szabályozzák a munkaerő-felesleg megállapításának eljárását és a munkavállalóknak ezen az alapon járó jogait.
A munkaadó, aki felmondja a munkavállalóval kötött munkaszerződést, ugyanazoknak a munkáknak a végzésére a munkaviszony megszüntetésétől számított három hónapon belül nem alkalmazhat más személyt. Amennyiben ennek a határidőnek a letelte előtt szükség mutatkozik ugyanazoknak a munkafeladatoknak a végzésére, a munkaszerződés megkötésénél annak a foglalkoztatottnak van előnye, akinek megszűnt a munkaviszonya.
A végkielégítés a munkaszerződés felmondásakor munkaerő-felesleg címén
Amennyiben sor kerül a munkáról szóló szerződés felmondására munkaerő-felesleg címén, a munkaadó köteles a munkaszerződés felmondása előtt kifizetni a foglalkoztatottnak a végkielégítést abban az összegben, amelyet az általános aktusok és a munkáról szóló szerződés előírnak, azzal, hogy ez az összeg nem lehet kisebb/alacsonyabb a foglalkoztatottnak annál a munkaadónál eltöltött minden teljes munkaévében megvalósított keresete egy harmadának összesített összegénél, amelynél a végkielégítésre való jogát megvalósítja.
A munkaerő-felesleg címén, - mivel munkája iránt megszűnt a szükséglet - felmondást kapott munkavállaló esetében a munkaviszony megszüntetésének alapfeltétele a végkielégítés kifizetése, és a végkielégítést legkésőbb a munkaviszony megszüntetéséig ki kell fizetni.
A műszaki /technológiai/ felesleg végkielégítésének adómentes összege
A technológiai felesleggé nyilvánított munkavállalónak kifizetett végkielégítés – összhangban a polgárok jövedelmi adójáról szóló törvény 9-ik szakasza 1. bekezdésének 19-ik pontjával - adómentes, mégpedig a következőképpen: a polgárok jövedelmi adóját nem kell fizetni a végkielégítés címén megvalósított jövedelem után, illetve azon pénzügyi térítmény után, amelyet annak a foglalkoztatottnak fizet ki a munkaadó, akinek a munkája iránt megszűnt az igény/szükséglet, összhangban a munkaviszonyokat rendező törvénnyel (A munkáról szóló törvény) – addig az összegig, amelyet a munkáról szóló törvény meghatároz.
Az adómentes összeghatár feletti végkielégítési összegre a műszaki, azaz munkaerő-feleslegnek nyilvánított dolgozó esetében jövedelmi adót kell fizetni.
Az évi szabadság kihasználásának joga
A munkaszerződés felmondásával kapcsolatos külön védelem
Példa a munkaszerződés felmondásáról szóló végzésre munkaerő-felesleg címén
A munkavállaló jogai a munkaviszony megszüntetése után
A foglalkoztatott jogait munkaviszonya megszüntetését követően a munkanélküliség esetére vonatkozó foglalkoztatási és biztosítási törvény szabályozza (szerbül: Zakon o zapošljavanju i osiguranju za slučaj nezaposlenosti, az SZK Hivatalos Közlönye, 36/2009, 88/2010 és 38/2015).(A továbbiakban: törvény)
A munkanélküliség esetére vonatkozó foglalkoztatásról és biztosításról szóló törvény bővítéseiről és módosításairól szóló törvény az SZK Hivatalos Közlönyének 38/2015-ös számában jelent meg és 2015. május 7-én lépett hatályba.
A Vid napjáról való munkajellegű megemlékezés
A Szerb Köztársaságban Vid napját (szerbül: Vidovdan), a rigómezei csata évfordulóját, azaz június 28-át a Szerb Köztársaság állami és egyéb ünnepekről szóló törvénye értelmében (az SZK Hivatalos Közlönye, 43/2001, 101/2007 és 92/2011) munkával ünneplik.
Törvény a bejelentők védelméről
A bejelentők védelméről szóló törvény (szerbül: Zakon a zaštiti uzbunjivača) az SZK Hivatalos Közlönyének 128/2014-es számában jelent meg, és szabályozza a bejelentéseket, a bejelentési eljárásokat, a bejelentők jogait, az állami és más szervek és szervezetek kötelezettségeit, továbbá a bejelentésekkel kapcsolatban a jogi és természetes személyek kötelezettségeit, valamint egyéb, a bejelentésekkel és a bejelentők védelmével összefüggő kérdéseket. Ez a törvény 2014. december 4-én lépett hatályba, alkalmazása pedig 2015. június 5-én kezdődött.
Az ebben a törvényben használt kifejezések jelentése
A bejelentés akadályozásának tilalma
A bejelentő védelemre való joga
A bejelentő személyére vonatkozó adatok védelme
A bejelentési eljárás
A munkaadó (munkáltató) köteles minden munka céljából alkalmazott személyhez írásbeli tájékoztatást eljuttatni a törvényből eredő jogaikról, továbbá megnevezni azt a személyt, aki meghatalmazott a bejelentésekkel kapcsolatos információk átvételére és a bejelentéssel összefüggő eljárás lefolytatására
A tíznél több alkalmazottat foglalkoztató munkaadó köteles a belső bejelentéssel kapcsolatos eljárást általános aktus meghozatalával szabályozni, amit látható helyen, illetve a világhálón (internetes oldalán) kifüggeszt, mégpedig a törvény hatályba lépésétől számított egy éven belül.
A bejelentő kedvezőtlenebb (hátrányosabb) helyzetbe hozásának tilalma
A bejelentés miatti kár megtérítése és a bejelentő bírósági védelme
A bejelentés, amennyiben az információ titkos adatokat tartalmaz
A bejelentéssel való visszaélés tilalma
A szabálysértésekért járó pénzbüntetések
Az ösztöndíjazási szerződés
Az ösztöndíjazásról szóló szerződést olyan személlyel lehet megkötni, aki iskoláztatáson tartózkodik, illetve középiskolai tanuló, főiskola vagy egyetemi kar hallgatója.
Az adókedvezmény, illetve kivételezés jogának megvalósításáról a megsemmisült vagy megsérült (kárt szenvedett) vagyon pótlására nyújtott segélyből eredő juttatások, a szervezett szociális és humanitárius segély, egyetemistáknak és középiskolai tanulóknak nyújtott ösztöndíj vagy segély, illetve hitel (kölcsön), amatőr sportolók táplálék-kiegészítési célú támogatása, és a betegség esetén kapott szolidáris segély alapján kapott juttatások adómentesítésére való jog érvényesítéséről szóló szabályzat (az SZK Hivatalos Közlönye, 31/2001-es és 5/2005-ös szám) rendezi egyebek mellett a diákkölcsönök, egyetemista hitelek és ösztöndíjak utáni adókedvezményekre (kivonásokra, adóelengedésre – szerbül: poreska izuzimanja) való jog megvalósításának feltételeit.
Példa: Határozat a középiskolai tanuló ösztöndíjának jóváhagyásáról
Példa: Szerződés az ösztöndíj folyósításáról
A polgárok 2014-ik évi jövedelmi adója benyújtásának határideje
A 2014-es esztendőre vonatkozóan a polgárok évi jövedelmi adójára vonatkozó adóbevallás benyújtásának végső határideje 2015. május 15., a PPDG-2R formanyomtatványon, illetve űrlapon (Obrazac PPDG-2R). 2015. április 1-től a PPDG-2R űrlapon az adóbevallás kizárólag elektronikus úton nyújtható be.
A szerződés felbontása
A felek szerződésbontási jogát a kötelmi viszonyokról szóló törvény 124-138-ik szakaszai szabályozzák (a JSZSZK Hivatalos Lapja, 29/78, 39/85, 45/89 – a JAB döntése, és 57/89, a JSZK Hivatalos Lapja, 31/93) és a Szerbia és Montenegró Államközösségének Hivatalos Lapja 1/2003-as száma – Alkotmányos alapokmány).
Szerződés felbontása nemteljesítés miatt
Szerződés felbontása vagy megváltoztatása a megváltozott körülmények miatt
A szerződés teljesítésének lehetetlensége
Aránytalan sérelem
Uzsoraszerződés
Keres
Hírlevél
Íratkozzon fel hírlevelünkre!
