Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

A visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló törvény (az SZK Hivatalos Közlönye, 128/2014) 2014. december 4-én lépett hatályba, és 2015. június 5-től kezdve alkalmazzák.

Ez a törvény szabályozza a bejelentést, a bejelentési eljárást, a bejelentők jogait, az állami és más szervek és szervezetek, továbbá a jogi és természetes személyek kötelezettségeit a bejelentéssel kapcsolatban, valamint a bejelentéssel és a bejelentők védelmével kapcsolatos egyéb kérdéseket.

Az ebben a törvényben használt kifejezések jelentése

Bejelentésen az előírások megszegésével, az emberi jogok megsértésével kapcsolatos információk értendők, továbbá a közhatalmi megbízás rendeltetésellenes végzésére, az életveszélyre, a közegészségre, biztonságra, környezetvédelemre vonatkozó, valamint a nagyméretű károkozás megakadályozása érdekében tett bejelentéseket kell érteni. (Szerbül: uzbunjivanje)

A visszaélést bejelentő személy (szerbül: uzbunjivač) az a természetes személy, aki bejelentést tesz munkavégzése, munkába állási eljárás, a hatalmi szervek, közfelhatalmazással, vagy közszolgáltatással megbízott személyek szolgáltatásainak igénybevétele, gazdálkodási együttműködés és gazdasági társaság tulajdonjogát bíró személlyel kapcsolatban.

A munkavégzés felöleli a munkaviszonyt, a munkaviszonyon kívüli munkát, a volontőri ténykedést, a tisztség végzését, és a minden más, a munkaadó részére végzett tényleges munkát.

Munkaadónak (munkáltatónak) nevezi a törvény Szerbia Köztársaság, a területi autonómia, vagy a helyi önkormányzati egység szerveit, a közfelhatalmazás vagy közszolgálat végzőit, azt a jogi személyt vagy vállalkozókat, aki (amely) egy vagy több személyt foglalkoztat.

Káros tevékenységnek minősül minden cselekedet, vagy cselekedet elmulasztása a bejelentéssel kapcsolatban, amely a bejelentő, vagy bejelentőként védelemre jogosult személy jogait veszélyezteti vagy sérti, illetve amelyekkel ezeket a személyeket kedvezőtlenebb helyzetbe hozzák.

A bejelentés akadályozásának tilalma

Tilos a bejelentések akadályozása és semmisek az általános vagy egyéni aktusoknak azok a rendelkezései, amelyek akadályozzák a bejelentéseket. Tilos a káros tevékenységek végzése is.

A bejelentő védelmére való jog

A bejelentőnek védelemre van joga, amennyiben:

1. bejelentést tesz munkaadójánál, a meghatalmazott szervnél vagy a nyilvánosság előtt,
2. információt tár föl az előírások, az emberi jogok sérelméről, a közmeghatalmazás nem rendeltetésszerű végzéséről, az életveszélyről, közegészségről, biztonságról, környezetvédelemről, vagy a nagyméretű károkozás megakadályozása érdekében, mégpedig az elkövetett cselekményről szerzett ismeretek utáni egy esztendőben, legkésőbb a bejelentés tárgyát képező végrehajtott cselekménytől számított tíz éven át, és
3. az átlagos ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező személy, aki a bejelentővel azonos módon a bejelentés pillanatában hisz a bejelentés tárgyát képező információ igazságtartalmában.

Védelemre jogosultak a kapcsolatban álló személyek is, továbbá azok a személyek, akikről tévesen gondolják azt, hogy bejelentők, vagy kapcsolatban álló személyek, hivatalos személyek, és olyan személyek, akik információkat kérnek a bejelentéssel összefüggésben és ennek következtében káros cselekmény következményeit viselik el.

A bejelentő személyes adatainak védelme

Az a személy, akit megbíznak az információ felvételével, köteles védelmezni a bejelentő személyére vonatkozó adatokat, illetve azokat az adatokat, amelyek alapján a bejelentő identitását felfedhetik, kivéve, ha maga a bejelentő egyetért ezeknek az adatoknak a felfedésével. Minden olyan személy, akinek tudomására jutnak ezek az adatok, köteles védelmezni azokat.

Az információ fogadásával meghatalmazott személy köteles az információ fogadásakor köteles felhívni a bejelentő figyelmét arra, hogy személyazonossága kiderülhet az illetékes szerv előtt, ha a bejelentő személyazonosságának felfedése nélkül ez a szerv nem tud eljárni, ugyanakkor pedig köteles őt tájékoztatni a bűnügyi eljárásban résztvevőkre vonatkozó védelmi intézkedésekről.

Amennyiben az eljárás során elengedhetetlenül szükséges a bejelentő személyazonosságának (identitásának) felfedése, az információ fogadására felhatalmazott személy köteles erről, a személyazonosság fölfedése előtt tájékoztatni a bejelentőt.

A bejelentési eljárás

A bejelentés három formáját írták elő, éspedig:

1. A belső bejelentés, amikor a tájékoztatást a munkaadónak juttatják el;
2. A külső bejelentés, amikor a meghatalmazott szerv kapja a tájékoztatást, és
3. A közvéleménynek szánt bejelentés, amikor a tájékoztatást a sajtóhoz, a tájékoztatási eszközökhöz juttatják el az internet révén, nyilvános összejövetelen, vagy más olyan módon, amely a nyilvánosság számára azt hozzáférhetővé teszi.

A munkaadó köteles saját meghatalmazásai keretében intézkedéseket foganatosítani a bejelentés alapján észlelt és bebizonyosodott szabálytalanságok elhárítására, megvédeni a bejelentőt a káros cselekményektől, továbbá megtenni a megfelelő és szükséges lépéseket a káros cselekmény megfékezése és a káros cselekmény következményeinek elhárítása érdekében.

A munkaadó ezen kívül minden munkára alkalmazott személynek írásos tájékoztatást eljuttatni az ebből a törvényből következő jogaikat illetően, és kijelölni azt a meghatalmazott személyt, aki fogadja a bejelentéssel kapcsolatos információkat és lefolytatja a bejelentés kapcsán az eljárást.

A belső jelentés a munkaadónak szánt információ felfedése. A belső bejelentési eljárás az információnak a munkaadóhoz való eljuttatásával kezdődik. A munkaadó köteles haladéktalanul eljárni a bejelentés kapcsán, de legkésőbb az információ vételétől számított 15 napon belül. A munkaadó köteles tájékoztatni a bejelentőt az eljárás kimeneteléről annak befejezését követően, mégpedig legkésőbb az eljárás befejezését követő 15 napon belül. A munkaadó köteles a bejelentő követelésére tájékoztatni a bejelentőt az eljárás során megtett intézkedésekről és az eljárás folyamatáról, továbbá lehetővé tenni a bejelentő számára a tárgy irataiba való betekintést, valamint a részvételt az eljárás során alkalmazott cselekményeknél.

Az a munkaadó, aki tíznél több dolgozót foglalkoztat, köteles a belső bejelentéssel kapcsolatos eljárást általános aktus meghozatalával szabályozni és azt látható helyen kifüggeszteni, illetve az internetes oldalakon megjelentetni. A munkaadó köteles ezt a belső, általános aktust a törvény hatályba lépését követő egy éven belül meghozni.

A külső bejelentés a meghatalmazott szervhez eljuttatott (felfedett) információ. A külső bejelentési eljárás az információnak a meghatalmazott szervhez való eljuttatásával veszi kezdetét. Amennyiben a bejelentés a meghatalmazott szervnél dolgozó, alkalmazott személyekre vonatkozik, a bejelentő ennek a szervnek a vezetőjéhez fordul, amennyiben pedig a bejelentés a meghatalmazott szerv vezetőjére vonatkozik, a bejelentőnek a közvetlen felettes szerv vezetőjéhez kell fordulnia. A meghatalmazott szerv köteles eljárni a kapott információ alapján az annak kézhezvételétől számított 15 napon belül. Amennyiben a szerv, amelyhez a bejelentő eljuttatta az információt, nem illetékes az eljárás lefolytatásában, a kézhezvételtől számított 15 napon belül eljuttatja az információt az illetékes szervhez, és ugyanakkor tájékoztatja erről a bejelentőt. Az illetékes szerv köteles alkalmazni azokat a védelmi intézkedéseket, amelyeket az a szerv biztosított számára, amely átengedte neki a tájékoztatást.

A bejelentő kedvezőtlenebb helyzetbe hozásának tilalma

A munkaadó cselekedeteivel, vagy a cselekvés elmulasztásával nem hozhatja a bejelentéssel összefüggésben kedvezőtlenebb helyzetbe a bejelentőt, különösen akkor, ha a kedvezőtlenebb helyzet az alábbiakat jelenti:

1. foglalkoztatás;
2. gyakornoki vagy volontőri státus elérése;
3. munkaviszonyon kívüli foglalkoztatás;
4. oktatás, képzés, felkészítés, vagy szakmai továbbképzés;
5. a munkában való előmenetel, értékelés, a cím (rang, fokozat) megszerzése vagy elvesztése;
6. fegyelmi intézkedések és büntetések;
7. munkafeltételek (munkakörülmények);
8. a munkaviszony megszűnése;
9. a munkaviszonyból származó kereset és egyéb járandóságok, illetmények;
10. a munkaadó nyereségéből való részesedés;
11. a jutalom és a végkielégítés kifizetése;
12. más munkára való beosztás vagy áthelyezés;
13. védelmi intézkedések megtételének elmulasztása más személyek általi zaklatás miatt;
14. általános egészségügyi vizsgálatra való utalás, vagy a munkaképesség megállapításáról szóló vizsgálatra való beutalás.

A belső aktusnak azok a rendelkezései, amelyekkel megvonják, vagy sértik a bejelentő jogait, illetve amelyekkel ezek a személyek a bejelentéssel kapcsolatban kedvezőtlenebb helyzetbe hozhatók, semmisek.

A törvény alkalmazásával kapcsolatos felügyeletet a munkaügyi felügyelőség, illetve a közigazgatási felügyelőség (szerbül: inspekcija rada és upravna inspekcija) végzi, azokkal a törvényekkel összhangban, amelyek meghatalmazásaikat szabályozzák.

A bejelentés miatti kártérítés és a bejelentők bírósági védelme

Azokban az esetekben, amikor a bejelentés miatt kára keletkezik, a bejelentő kártérítésre jogosult.

Az a bejelentő, akivel szemben káros cselekményt alkalmaztak a bejelentés miatt, bírósági védelemre jogosult. A bírósági védelem a védelemmel kapcsolatos panasz benyújtásával valósítható meg az illetékes bíróságon az alkalmazott káros tevékenységről való tájékozódás napjától számított hat hónapon, illetve a káros cselekmény alkalmazásának napjától számított három éven belül.

A bírósági védelmi eljárásban, amely sürgősségi, a káros cselekmény alkalmazásának helyszíne, vagy a vádló (felperes) lakóhelye szerinti felső bíróság illetékes, amely alkalmazza a peres eljárásról szóló törvény rendelkezéseit, amelyek a munkaügyi vitákban és perekben alkalmazott eljárásokat szabályozzák. A bírósági védelmi eljárásban rendkívüli jogi eszközként minden esetben engedélyezett a felülvizsgálat (szerbül: revizija).

A bejelentés, amennyiben az információ titkos adatokat tartalmaz

Az információ titkos adatokat tartalmazhat. Titkos adatoknak számítanak azok az adatok, amelyeket az adatok titkosságáról szóló előírásokkal összhangban előzőleg titkosaknak minősítettek, illetve titkosakként jelöltek meg. Amennyiben az információ titkos adatokat tartalmaz, a bejelentő köteles először a munkaadóhoz fordulni, ha pedig az információ olyan személyre vonatkozik, akit meghatalmaztak a bejelentéssel (információval) kapcsolatos eljárás levezetésével, az információt a munkaadó (munkáltató) vezetőjéhez kell eljuttatni. Abban az esetben, ha a munkaadó 15 napon belül nem járt el a titkos adatokat tartalmazó bejelentés kapcsán, illetve ha nem válaszolt és nem foganatosította hatáskörében a megfelelő intézkedéseket, a bejelentő a meghatalmazott szervhez fordulhat. Kivételesen, amennyiben az információ a munkaadó (munkáltató) vezetőjére vonatkozik, az információt a meghatalmazott szervhez kell eljuttatni. Amennyiben az információ titkos adatokat tartalmaz, a bejelentő nem léphet a nyilvánosság elé, amennyiben a törvény nem rendelkezik másképp. Ha az információban titkos adatok szerepelnek, a bejelentő és más személyek is kötelesek az adatok titkosságát szabályozó törvény rendelkezései szerint eljárni, továbbá az adatok titkosságának védelmét szabályzó általános és külön intézkedéseket betartani.

A bejelentéssel való visszaélés tilalma

Tilos a bejelentéssel visszaélni. A bejelentéssel az a személy él vissza, aki:

1. olyan információt juttat el, amelyről tudja, hogy nem igaz, illetve hamis;
2. a bejelentéssel és információval kapcsolatos eljárás megindításának követelése mellett jogellenes haszonra próbál szert tenni, ilyen hasznot követel magának.

A szabálysértésért járó pénzbüntetések

A törvény 37-ik és 38-ik szakasza az alábbi pénzbüntetések kiszabását írja elő szabálysértés esetén:

50.000-től 500.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel sújtható szabálysértés esetén az a munkaadó – jogi személy, amelynek tíznél több alkalmazottja (foglalkoztatottja) van, amennyiben:

1. nem hozza meg a belső bejelentési eljárásról szóló általános aktust a törvény hatályba lépését követő egy éven belül,
2. az általános aktus szövegét, amellyel a belső bejelentési eljárást szabályozzák, nem függeszti ki olyan látható helyen, amely minden munka céljából alkalmazott személy számára elérhető.

10.000-től 100.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel sújtható a jogi személynek, állami szervnek, a területi autonómia vagy a helyi önkormányzati egységnek az a felelős személye (beosztottja), 20.000-től 200.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel pedig az a vállalkozó, akinél munkáltatás céljából tíznél több személy áll alkalmazásban.

Tekintet nélkül a foglalkoztatottak számára, 50.000-től 500.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel sújtható szabálysértésért az a munkaadó – jogi személy, amely egyebek mellett:

• nem juttat el írásbeli tájékoztatást minden dolgozójának (alkalmazottjának, foglalkoztatottjának (szerbül: radno angažovano lice) az ebből a törvényből eredő jogaikról,
• nem nevezi ki a bejelentések fogadására és a bejelentésekkel kapcsolatos eljárások lefolytatására meghatalmazott személyt.