Állami ünnep - munkaszüneti nap 2015 novemberében
Állami ünnep a békekötés napja az I. Világháborúban – 2015. november 11.
Törvény a felügyelőségi felügyeletről
A felügyelőségi felügyeletről szóló törvény az SZK Hivatalos Közlönyének 36/2015-ös számában 2015. április 21-én jelent meg, a megjelenéstől számított nyolcadik napon lépett hatályba, és a hatályba lépés napjától számított 12 hónap eltelte után, tehát 2016. április 30-tól kezdve alkalmazzák. Kivételt képeznek azok a rendelkezések, amelyek a be nem jegyezett (regisztrálatlan) szubjektumokra, a velük kapcsolatos eljárásokra vonatkoznak, és amelyek alkalmazása 2015. július 30-án vette kezdetét.
A törvény 2015. július 30-tól alkalmazott legjelentősebb rendelkezései
A büntető rendelkezések
A be nem jegyezett szubjektum jelentése
A más felügyelőségekkel és közmeghatalmazottakkal való együttműködés
Helyszínelés a lakóterületen belül
A be nem jegyzett szubjektummal szembeni külön eljárás
Mit tekintenek a be nem jegyzett szubjektum által végzett tevékenység végzésének és aktivitás folytatásának
A törvény 2015. szeptember 30-tól alkalmazásra kerülő rendelkezései
Abelső jelentés módjáról, a munkaadó által a meghatalmazott személy kinevezésének módjáról, és egyéb, a belső bejelentéssel összefüggő jelentős kérdésekről szóló szabályzat azoknak a munkaadóknak (munkáltatóknak) az esetében, akiknél tíznél több alkalmazo
A belső jelentés, a munkaadó által meghatalmazott személy kinevezésének módjáról, és egyéb, a belső bejelentések szempontjából jelentősnek számító kérdésekről szóló szabályzat annál a munkaadónál (munkáltatónál), aki tíznél több személyt foglalkoztat, az SZK Hivatalos Közlönyének 49/2015-ös számában jelent meg 2015. június 5-én, alkalmazása pedig 2015. június 13-án vette kezdetét.
Törvény a bejelentők védelméről
A bejelentők védelméről szóló törvény (szerbül: Zakon a zaštiti uzbunjivača) az SZK Hivatalos Közlönyének 128/2014-es számában jelent meg, és szabályozza a bejelentéseket, a bejelentési eljárásokat, a bejelentők jogait, az állami és más szervek és szervezetek kötelezettségeit, továbbá a bejelentésekkel kapcsolatban a jogi és természetes személyek kötelezettségeit, valamint egyéb, a bejelentésekkel és a bejelentők védelmével összefüggő kérdéseket. Ez a törvény 2014. december 4-én lépett hatályba, alkalmazása pedig 2015. június 5-én kezdődött.
Az ebben a törvényben használt kifejezések jelentése
A bejelentés akadályozásának tilalma
A bejelentő védelemre való joga
A bejelentő személyére vonatkozó adatok védelme
A bejelentési eljárás
A munkaadó (munkáltató) köteles minden munka céljából alkalmazott személyhez írásbeli tájékoztatást eljuttatni a törvényből eredő jogaikról, továbbá megnevezni azt a személyt, aki meghatalmazott a bejelentésekkel kapcsolatos információk átvételére és a bejelentéssel összefüggő eljárás lefolytatására
A tíznél több alkalmazottat foglalkoztató munkaadó köteles a belső bejelentéssel kapcsolatos eljárást általános aktus meghozatalával szabályozni, amit látható helyen, illetve a világhálón (internetes oldalán) kifüggeszt, mégpedig a törvény hatályba lépésétől számított egy éven belül.
A bejelentő kedvezőtlenebb (hátrányosabb) helyzetbe hozásának tilalma
A bejelentés miatti kár megtérítése és a bejelentő bírósági védelme
A bejelentés, amennyiben az információ titkos adatokat tartalmaz
A bejelentéssel való visszaélés tilalma
A szabálysértésekért járó pénzbüntetések
A vállalkozók kötelessége írásban tájékoztatni a gazdasági nyílvántartási ügynökséget üzleti könyveiknek a kettős könyvelési rendszer szerinti vezetéséről a 2014-es esztendőben
A vállalkozó, aki úgy dönt, hogy 2015. január elsejétől kezdve kifizeti személyes keresetét, köteles erről a döntéséről, miszerint személyes keresetét kifizeti, az illetékes adóügyi szolgálatot (adóhivatalt) írásos formában legkésőbb 2014. december 15-ig tájékoztatni.
Példa a vállalkozó személyes keresete elszámolására
Az ünnepnapoknak számító következő ünnepek
Az ünnepnapoknak számító elkövetkező ünnepek, amelyeket az állami és más ünnepekről szóló törvény rendelkezései értelmében ünneplünk (az SZK Hivatalos Közlönye, 43/01, 101/07 és 92/11) 2014. december 1. és 2015. január 31-között felsorolásra kerültek Tájékoztatónknak ebben a számában.
Szabályzat az egyes termékfajták egységára kifüggesztésének módjáról és feltételeiről
Az egyes termékek egységára kifüggesztési módjáról és feltételeiről szóló szabályzat a SZK Hivatalos Közlönyének 116/2014-es számában jelent meg és 2014. november 4-én lépett hatályba.
A Csődtörvény változásai és módosításai
A csődről szóló törvény változásairól és módosításairól szóló törvény az SZK Hivatalos Közlönyének 83/2014-es számában 2014. augusztus 5-én jelent meg, és ezzel megváltoztatták, illetve bővítették a korábbi csődtörvényt (az SZK Hivatalos Közlönye, 104/09, 99/11 – másik törvény és 71/12-AB).
Büntetőrendelkezések a Munkáról szóló törvényben
A munkáról szóló törvény 273-276. szakaszai írják elő a büntetőrendelkezéseket (az SZK Hivatalos Közlönye, 24/2005, 61/2005, 54/2009, 32/2013 és 75/2014) amelyeket négy csoportba osztanak:
- Az elkövetett szabálysértésért, amellyel a jogi személy státusával rendelkező munkaadót sújtják 800.000-től 2.000.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel, a jogi személy felelős személyét, illetve a jogi személy képviselőjét 50.000-től 150.000 dinárig terjedő pénzbírsággal, a vállalkozót pedig 300.000-től 500.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel;
- Az elkövetett szabálysértésért, amellyel a jogi személy státusával rendelkező munkaadót büntetik 600.000-től 1.500.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel, a jogi személy felelős személyét, illetve a jogi személy képviselőjét 30.000 dinártól 150.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel, a vállalkozót pedig 200.000 – 400.000 dinárral;
- Az elkövetett szabálysértésért, amellyel a jogi személy státusával rendelkező munkaadót 400.000-től 1.000.000 dinárig terjedő összegre büntetik, a jogi személynél dolgozó felelős személyt, illetve a jogi személy képviselőjét 20.000-től 40.000 dinárig terjedő bírsággal, a vállalkozót viszont 100.000 – 300.000 dináros pénzbüntetéssel sújtják;
- A jogi személy státusával rendelkező munkaadót az elkövetett szabálysértésért 100.000 dináros pénzbírsággal büntetik, a jogi személy státusával rendelkező felelősét, illetve a jogi személy képviselőjét 10.000 dináros pénzbüntetéssel, a vállalkozót pedig 50.000 dináros büntetéssel sújtják.