Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

A felügyelőségi felügyeletről szóló törvény (szerbül: Zakon o inspekcijskom nadzoru) 2015. április 21-én jelent meg az SZK Hivatalos Közlönyének 36/2015-ik számában. A közlönyben történt megjelentetésétől számított nyolcadik napon lépett hatályba, azaz 2015. április 29-én, alkalmazása pedig a hatályba lépését követő 12 hónap eltelte után, tehát 2016. április 30-án kezdődik. Kivételt azok a rendelkezések képeznek, amelyek a nem regisztrált szubjektumokat és a nem regisztrált (nem bejegyzett) szubjektumokkal szembeni fellépést szabályozzák, ezek alkalmazása ugyanis a törvény hatályba lépését követő három hónap eltelte után, tehát 2015. július 30-tól kezdődik.

Írásunk további részében a törvény 2015. július 30-tól alkalmazásra került legjelentősebb rendelkezéseit dolgozzuk fel.

A büntető rendelkezések

50.000-től 500.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel sújtható szabálysértés miatt az a természetes személy, aki/amely nem bejegyzett (regisztrálatlan) szubjektumként végzi tevékenységét, vagy aktvitását; amikor ennek a bizonyos tevékenységnek vagy aktivitásnak a végzése kizárólag jogi személy számára engedélyezett, a pénzbüntetés 200.000-től 2.000.000 dinárig terjedhet.

200.000-től 2.000.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel sújtható szabálysértésért az a jogi személy, amely szerepel az alapnyilvántartásban, amely meghatározott tevékenységet vagy meghatározott aktivitást végez, de nincs bejegyezve a más illetékes szerv vagy szervezet által vezetett megfelelő külön regiszterbe vagy nyilvántartásba, vagy az illetékes szerv vagy szervezet jóváhagyása nélkül végzi azt (engedély, jóváhagyás, végzés vélemény/állásfoglalás, bizonylat, tanúsítvány/licencia, akkreditáció, igazolás, meghatalmazás, egyetértési aktus, aktus a feltételekről és hasonlók); vagy nincs bejelentve az illetékes szervnél, illetve szervezetnél, amikor ez a bejelentkezés, egyetértés, vagy bejelentés előírt feltétele az adott tevékenység vagy aktvitás végzésének. A jogi személynél dolgozó felelős személy ezért a szabálysértésért 50.000-től 150.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel sújtható.

50.000 dinártól 500.000 dinárig terjedő pénzbüntetést szabhatnak ki szabálysértésért arra a vállalkozóra, akinél munkaszerződés, vagy más, megfelelő jogi alap nélkül alkalmazott személy dolgozik ennél a szubjektumnál. Ebben az esetben a felügyelő(ség) az ilyen ellenőrzött szubjektummal szemben él meghatalmazásaival és kötelezettségeivel, és a külön törvényben előírt módon jár el.

A nem bejegyzett szubjektum jelentése

A felügyelőségi felügyeletről szóló törvény a be nem jegyzett (regisztrálatlan) szubjektum fogalmát olyan felügyelt (ellenőrzött) szubjektumként határozza meg, amely tevékenységet, vagy aktivitást végez, de nincs bejegyezve a megfelelő regiszterbe (nyilvántartásba), amelyet a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség (szerbül: Agencija za privredne registre) vagy más olyan szerv illetve szervezet vezet, amely illetékes a jogi személy vagy más szubjektum megalapításának bejegyzésére, amennyiben a szóban forgó nyilvántartásba való bejegyzést feltételként írják elő a tevékenység vagy aktivitás végzésére.

Együttműködés a többi felügyelőséggel és közmegbízatással rendelkező szubjektumokkal

Az illetékes felügyelőség a hatáskörébe tartozó munka végzése során együttműködik más felügyelőségekkel és más, közmegbízással rendelkező szubjektumokkal, amelyek a felügyelet és ellenőrzés külön formáit végzik – az átfogóbb és hatékonyabb felügyelőségi felügyelet megvalósítása, különösen pedig a be nem jegyzett, regisztrálatlan szubjektumok tevékenysége és aktivitása megakadályozása érdekében.

Az együttes felügyelőségi felügyelet végzésének célja: az emberek életére és egészségére, nagyobb értékű vagyonára, a környezetre, vagy a növény- és állatvilágra vonatkozó közvetlen veszély elhárítása és megakadályozása; amikor a felügyelt szubjektumnál a kockázat nagy vagy kritikus; olyan azonnali, sürgős intézkedések megtétele, ami nem tűr halasztást; a felügyelőségi felügyelet összetettsége, vagy a törvénytelenségek, illetve káros következmények bekövetkeztének megakadályozása és elhárítása érdekében; abban az esetben, amikor ily módon gyorsul az ellenőrzés, költségek takaríthatók meg és idő is megtakarítható a felügyelt szubjektum és a felügyelő vonatkozásában; olyan beadvány ellenőrzéséről van szó, amely kettő vagy több felügyelőség hatáskörét is érinti; olyan be nem jegyzett szubjektumok tevékenysége és aktivitása megakadályozásának érdekében, amely kettő vagy több felügyelőség hatáskörébe tartozik, valamint más olyan esetekben, amikor azt elrendelik.

Helyszínelés a lakóterületen belül

Az illetékes felügyelőségnek az ellenőrzés (felügyelet) folyamán a tények megállapítása érdekében be kell szereznie az illetékes bíróság írásos meghagyását/rendeletét (szerbül: pisana naredba), amennyiben szándékában áll a lakóterületen, vagy más olyan területen belül helyszínelni, amelynek azonos, hasonló, vagy kapcsolódó rendeltetése van, kivéve, ha a helyszínelésre a tulajdonos vagy felhasználó, illetve a lakóterület fenntartójának kérésére, illetve kifejezett egyetértésével kerül sor, és ez a helyszínen is adható. Az egyetértés szóbeli is lehet, amennyiben elengedhetetlen a gyors intézkedések megtétele az emberek egészsége vagy veszélyeztetésének megakadályozása, illetve elhárítása, nagyobb értékű vagyon megőrzése, a környezet vagy a növény- és állatvilág védelme érdekében, amit a jegyzőkönyvben külön megindokolnak.

Rendkívüli esetben, amikor elengedhetetlenül szükséges a sürgős intézkedések megtétele, mivel az emberek egészségét vagy életét, nagyobb értékű vagyont, a környezetet, vagy a növény- és állatvilágot veszély fenyegeti, annak elhárítása, vagy megakadályozása érdekében lépni kell, mivel a veszély forrása a lakóterületben van, miközben a tulajdonos vagy felhasználó, illetve a lakóterület fenntartója ismeretlen, elérhetetlen, hosszabb ideje távol van, vagy elhunyt, az örökséget pedig nem osztották fel, a felügyelőség erről haladéktalanul értesíti az egyéb szerveket és szervezeteket annak érdekében, hogy hatáskörükben eljárva sürgősen megtehessék a szükséges lépéseket és intézkedéseket, javasolva a bíróságnak, hogy adja ki a rendeletet (parancsot) a helyszínelés elvégzésére a lakóterületen belül, az indítványban indokolva és a jegyzőkönyvben külön feltüntetve az ilyen eljárás indokát és okait.

A felügyelőség írásbeli indítványt nyújt át a lakóterületen belüli helyszínelés elvégzésére vonatkozó rendelkezés kiadására az alapfokú bíróságnál. A bíróság a benyújtott teljes indítványról haladéktalanul, de legkésőbb a teljes indítvány benyújtásától számított 48 órán belül döntést hoz. A felügyelőség jogosult a helyszínelés megkezdésére a lakóterületen, mégpedig legkésőbb a végzés (határozat) kiadásától számított nyolc napon belül.

A lakóterületen belüli helyszínelést két felnőtt személy, azaz tanú jelenlétében végzik, és az csupán arra a részre korlátozódik, amivel megvalósul az ellenőrzés célja. A lakóterület tulajdonosának, vagy felhasználójának, illetve fenntartójának joga van személyesen vagy meghatalmazottja révén jelen lenni a lakóterületen belül végzett helyszínelésnél.

A be nem jegyzett szubjektummal szembeni külön eljárás

A törvény szabályozza a felügyelőségi felügyeletét annak az alapnyilvántartásba (szerbül: osnovni registar) bejegyzett szubjektumnak is, amely végez valamilyen tevékenységet és kifejt valamilyen aktivitást, de nincs bejegyezve a megfelelő külön regiszterbe vagy nyilvántartásba, amelyet más illetékes szerv, illetve szervezet vezet, vagy pedig az illetékes szerv, illetve szervezet egyetértése (engedély, jóváhagyás, végzés, állásfoglalás, bizonylat, licencia, certifikátum, azaz tanúsítvány, akkreditáció, igazolás, meghatalmazás, egyetértési aktus, a feltételekről szóló aktus és hasonlók) nélkül teszi, illetve végzi azt, anélkül, hogy bejelentkezett volna az illetékes szervnél vagy szervezetnél, amikor ez a bejelentkezés, bejegyzés, egyetértés, jóváhagyás feltételként lett előírva az adott tevékenység végzéséhez, illetve a szóban forgó aktvitás kifejtéséhez.  A felügyelőség az illető szubjektum iránt rendelkezik minden meghatalmazással és kötelezettséggel, amelyeket el is lát, illetve alkalmaz a be nem jegyzett szubjektummal szemben, mivel rá is alkalmazzák ennek a törvénynek a rendelkezéseit, amelyek a be nem jegyzett szubjektumra vonatkoznak.

A végzést (határozatot) azonnal eljuttatják a be nem jegyzett (regisztrálatlan) szubjektumnak, amivel kötelezik arra, hogy: haladéktalanul indítsa meg az alapnyilvántartásba, illetve a megfelelő külön regiszterbe vagy nyilvántartásba való bejegyzési folyamatot az azt végző illetékes szervnél vagy szervezetnél, illetve szerezze be az illetékes szerv vagy szervezet jóváhagyását, vagy pedig jegyeztesse be magát az arra illetékes szervnél vagy szervezetnél; tilos számára a szóban forgó tevékenység vagy aktivitás végzése, amíg eleget nem tesz az arra előírt feltételeknek; elkobozzák azt az árut, dokumentációt és egyéb tárgyakat, amelyek a szóban forgó tiltott tevékenység, illetve aktivitás végzéséhez szükségesek, vagy azok révén keletkeztek; elrendelik számára az egyéb feltárt törvénytelenségek elhárítását is.

A felügyelőség különös figyelemmel és nagyobb odafigyeléssel követi, hogy az adott be nem jegyzett (regisztrálatlan) szubjektum haladéktalanul megindította-e az előírt eljárást a megfelelő regiszterbe vagy nyilvántartásba való bejegyzés érdekében, illetve az illetékes szerv vagy szervezet jóváhagyásának beszerzése céljából, illetve bejelentkezett-e az illetékes szervnél vagy szervezetnél és tartja-e magát a tevékenység végzése és az aktivitás tilalmához, amíg eleget nem tesz az előírt feltételeknek, illetve elhárította-e az egyéb feltárt törvénytelenségeket.

Mit nem tekintenek tevékenység végzésének illetve aktivitásnak a be nem jegyzett (regisztrálatlan) szubjektum esetében

Nem tekintik tevékenység végzésének illetve aktvitásnak a be nem jegyzett szubjektum vonatkozásában azt, ha a tevékenység és az aktvitás végzéséhez a törvény kizárja, illetve nem írja elő az alapvető nyilvántartásba való kötelező bejegyzést, illetve a megfelelő, illetékes szerv vagy szervezet által vezetett külön regiszterbe vagy nyilvántartásba történő bejegyzés kötelezettségét, illetve nem írták elő az illetékes szerv vagy szervezet jóváhagyását, vagy a bejelentkezést az illetékes szervnél, vagy szervezetnél.

Nem tekintik a be nem jegyzett (regisztrálatlan) szubjektum esetében tevékenység végzésének vagy aktvitásnak a saját szükségeltekre végzett személyes munkát, a vállalakozó családtagja által a vállalkozó számára végzett munkát azzal a törvényes előírással összhangban létesített munkaviszony nélkül, amely a gazdasági társaságokra vonatkozik, ahogyan az egyéb családi, baráti vagy szomszédi segítséget sem, amely munkában, szolgáltatásokban vagy egyéb aktivitásban nyilvánul meg és olyan természetes személynek nyújtják, akit/amelyet nem jegyeztek be, azaz nem regisztráltak szubjektumként, amennyiben a szóban forgó tevékenységet nem pénz vagy más anyagi ellenszolgáltatás fejében végzik olyan arányban, amely megszokott segélyforma az ilyen viszonyokban; nem rendszeres, a konkrét eset körülményei pedig arra utalnak, hogy nem az ellenőrzött szubjektumnál munkaszerződés vagy egyéb elfogadható jogalap nélküli munkavégzés esete forog fenn.

Nem tekintik aktivitásnak vagy tevékenység végzésének a be nem jegyzett (regisztrálatlan) szubjektum részéről azt a kényszerhelyzetben végzett elengedhetetlenül fontos tevékenységet sem, amelyet szerencsétlenség megakadályozása vagy természeti (elemi) vagy más szerencsétlenség következményeinek elhárítása érdekében fejt ki, a természetes személy által a törvénnyel összhangban végzett volontőri (önkéntes) munkát, továbbá a volontőrök munkáját szabályozó törvény értelmében, azzal összhangban végzett amatőr művelődési és művészi tevékenységet, valamint a bírósági és más illetékes szervek és szervezetek határozatainak végrehajtását; a politikai pártok, szakszervezetek, egyesületek és egyéb, nem kormányzati, nonprofit szervezetekben tagként kifejtett tevékenységet, amely ezeknek a szervezeteknek a céljai, illetve feladatai megvalósításához kapcsolódik – összhangban az ezekre a szervezetekre vonatkozó törvényekkel és a vonatkozó statútummal; végezetül pedig a kiszabott büntetés alapján végzett közérdekű tevékenység, illetve közmunka sem.    

A törvény 2015. szeptember 30-tól alkalmazandó rendelkezései

2015. szeptember 30-tól kezdve alkalmazzák a felügyelőségi felügyeletről szóló törvény 30-ik szakaszának rendelkezéseit, amelyek előírják, miszerint amennyiben a felügyelő úgy találja, hogy a felügyelt (ellenőrzött) szubjektum megsértette a törvényt vagy más előírást, amelynek alkalmazását más felügyelőség ellenőrzi, köteles tudásának és tapasztalatainak megfelelően az általa fellelt állapotról jegyzőkönyvet készíteni, amelyet haladéktalanul továbbít annak a felügyelőségnek, amelynek hatáskörébe tartozik a felügyelt szubjektum által végzett tevékenység vagy aktivitás, továbbá más illetékes szervhez és a koordinációs bizottsághoz intézkedések és lépések megtétele érdekében az adott felügyelőség részéről, illetve közös (együttes) felügyelőségi felügyelet (ellenőrzés) vagy a munka végzése során az együttműködés megvalósítása érdekében.

A felügyelő, aki be nem jegyzett szubjektumot ér tetten, amely más felügyelőség hatáskörébe tartozó  tevékenységet vagy aktvitást végez, az adott állapotról, illetve helyzetről haladéktalanul tájékoztatja az adóügyi felügyelőséget és azt a felügyelőséget, amelynek hatáskörébe tartozik a be nem jegyzett (regisztrálatlan) szubjektum által végzett tevékenység, illetve aktivitás, valamint a többi illetékes szervet is.