Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

A foglalkoztatott jogait munkaviszonyának megszűnését követően a munkanélküliség esetén való foglalkoztatásról és biztosításról szóló törvény (Zakon a zapošljavanju i osiguranju za slučaj nezaposlenosti, az SZK Hivatalos Közlönye, 36/2009, 88/2010 és 38/2015, a továbbiakban: törvény) szabályozza.

A munkanélküliség esetén való foglalkoztatásról és biztosításról szóló törvény bővítéséről és módosításairól szóló törvényt az SZK Hivatalos Közlönyének 38/2015-ös száma közölte, és 2015. május 7-én lépett hatályba.

Azok a személyek, akik ennek a törvénynek a hatályba lépése napjáig az ennek a törvénynek a hatályba lépése napjáig érvényes és hatályos előírásokkal és belső aktusokkal összhangban valósították meg jogaikat, az akkor hatályos előírásokkal és belső aktusokkal meghatározott módon és mértékben valósítják meg jogaikat;

Azok az eljárások, amelyek ennek a törvénynek a hatályba lépése előtt kezdődtek, a munkanélküliség esetére vonatkozó foglalkoztatásról és biztosításról szóló törvény rendelkezései alapján fejeződnek be (szerbül: Zakon o zapošljavanju i osiguranju za slučaj nezaposlenosti; az SZK Hivatalos Közlönye, 36/09 és 88/10).

A pénzügyi térítményre való jog a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál

A törvény 66-ik szakaszával összhangban:

„A kötelező biztosítással rendelkező személynek joga van anyagi, azaz pénzügyi térítményre, ha legalább 12 hónapon át megszakítás nélkül, vagy megszakításokkal az utóbbi 18 hónapban biztosítva volt.

Megszakítás nélküli biztosításnak a törvény e szakaszának első bekezdése értelmében a kötelező biztosítás 30 napnál rövidebb ideig tartó megszakítása tekinthető.”

A törvény 67-ik szakaszának értelmében:

„A munkanélkülinek pénzügyi térítményre van joga munkaviszonya vagy kötelező biztosításának megszűnése esetén, mégpedig az alábbi esetekben:

1. ha munkaviszonya a munkaadó részéről történő felmondás esetén, a munkáról szóló előírásokkal összhangban következik be, éspedig:

1)      amennyiben technológiai (műszaki), gazdasági, vagy szervezeti változások következtében megszűnik a bizonyos munkák végzése iránti szükséglet, vagy bekövetkezik a munka volumenének csökkenése, a törvénnyel összhangban, kivéve azokat a személyeket, akik a kormánynak a munkaerő-felesleg rendezési programjának meghatározásáról szóló döntésével összhangban saját akaratukból a pénzügyi térítmény, vagy a külön pénzügyi térítmény mellett döntenek – nagyobb összegben, mint a munkáról szóló törvényben meghatározott végkielégítés összege,

2)      amennyiben a foglalkoztatott nem végez eredményes munkát, illetve nincs megfelelő (szükséges) tudása és képessége azoknak a munkafeladatoknak az elvégzéséhez, amelyekkel megbízták;

2. a meghatározott időre, ideiglenes és alkalmi munkák végzésére szóló, vagy próbaidős munkaviszony megszűnése esetén;

3. a megválasztott, kinevezett funkció (tisztség) megszűnése esetén azon személyek esetében, akiknél nem valósítható meg a törvénnyel összhangban a munkaviszony szünetelése vagy a kereset-térítés;

4. a tulajdonosi alapítói jogok, illetve a gazdasági társaság tagságának átruházása;

5. csődeljárás megindítása, felszámolási eljárás megkezdése és más olyan esetekben, amikor a törvénnyel összhangban megszűnik a munkaadó munkaviszonya;

6. a házastárs áthelyezése esetén, a külön előírásokkal összhangban;

7. a külföldi munkaviszony megszűnése esetén, a törvénnyel, illetve nemzetközi megállapodással összhangban.   

Az a munkanélküli, akinek munkaviszonya, illetve biztosítása saját akaratából, vagy saját hibájából szűnt meg, illetve amennyiben a munkaviszony megszűnése azért következett be, mert a foglalkoztatott saját akaratából a végkielégítés, pénzügyi térítmény, vagy külön pénzügyi térítmény mellett döntött a munkaerő-feleslegnek a kormány rendezési programja meghatározásáról hozott döntése alapján, mégpedig magasabb összegben, mint a munkáról szóló törvényben meghatározott végkielégítés összege, akkor szerezhet jogot a pénzügyi térítményre, ha ismét eleget tesz az ennek a törvénynek a 66-ik szakaszában leírt feltételeknek.”

Az igény benyújtásának határidejét és a pénzügyi térítményre való jogosultság kezdetét a törvény 68-ik szakaszának rendelkezései szabályozzák:

„Pénzügyi térítményre jogosult a munkanélküli a kötelező biztosítás megszűnésének napjától számított első naptól, ha jelentkezik és benyújtja igényét a Nemzeti Szolgálatnál a munkaviszonya vagy kötelező biztosításamegszűnését követő 30 napon belül.

Annak a munkanélkülinek, aki az ennek a törvényszakasznak az 1. bekezdésében leírt igénylését a 30 napos határidő leteltét követően nyújtja be, a pénzügyi térítés az igénylés benyújtásának napjától jár.

Pénzügyi térítményre nem jogosult az a munkanélküli, aki annak az időnek az eltelte után nyújtja be igényét, amely időszakra ennek a törvénynek az értelmében pénzügyi térítményre lenne joga.

Ennek a szakasznak az 1-3. bekezdése értelmében a határidőnek azt az időt számítják, amíg a munkanélküli az egészségügyi biztosításról szóló előírások értelmében ideiglenesen akadályoztatva volt a munka végzésében.”

A pénzügyi térítmény összegének meghatározását, kifizetését és a jogosultság időtartamát

a törvény 69., 70., 71., 72., 73., 74., 75. és 76. szakasza szabályozza a következők szerint:

„69. szakasz

„A pénzügyi térítmény összege meghatározásának alapját a kereseti átlag, illetve a fizetés, vagy a kereset-térítés képezi, illetve a munkanélkülieknek kifizetett fizetési térítmény, amelyet a törvénnyel összhangban folyósítottak nekik a legutóbbi 12 hónap folyamán, amelyek megelőzték azt a hónapot, amelyben a biztosítás megszűnt.

Amennyiben a keresetet nem fizették ki, vagy pedig annál az alapnál alacsonyabb összegben történt a kifizetés, amelyre a járulékot elszámolták, a pénzügyi térítmény összege meghatározási alapját az az alap képezi, amelyre a kötelező biztosítási járulékot munkanélküliség esetére elszámolták, és amelyre az egyéni adóbevallást az illetékes szervnél a törvénnyel összhangban benyújtották.

Ha a munkanélkülinek az e törvényszakasz 1. bekezdésében jelzett periódusban nem számolták el a munkanélküliség esetére vonatkozó kötelező járulékot, és nem nyújtották be a törvénnyel összhangban az illetékes szervnél az egyéni adóbevallást, a pénzügyi illetményt/térítményt a törvénnyel összhangban a legalacsonyabb összegben határozzák/állapítják meg.

70. szakasz

A pénzügyi térítményt az ennek a törvénynek a 69-ik szakaszában megállapított alap 50 %-nak magasságában határozzák meg.

A jelen törvényszakasz 1. bekezdésében szereplő pénzügyi térítmény nem lehet 160 %-nál magasabb, vagy 80 %-nál alacsonyabb annál a minimális keresetnél, amelyet az előírásokkal összhangban arra a hónapra határoznak meg, amelyre a pénzügyi térítmény kifizetése vonatkozik. Az ennek a törvényszakasznak a 2-ik bekezdésében szereplő pénzügyi térítményt az abban a hónapban megvalósított munkaórák száma alapján állapítják meg, amely hónapra a pénzügyi térítmény kifizetése vonatkozik.

71. szakasz

A pénzügyi térítményt arra a hónapra fizetik, amely megelőzi a kifizetés hónapját.

72. szakasz

A pénzügyi térítményt a munkanélkülinek a következőképpen fizetik:

1. három hónapon át, ha egytől öt éven át volt biztosított;
2. hat hónapon át, amennyiben 5-15 éven át volt biztosított;
3. kilenc hónapon át, ha 15-25 éven át biztosítással rendelkezett;
4. 12 hónapon át, ha 25 évnél hosszabb ideig biztosítva volt.

A biztosítási időszak éveit ennek a szakasznak az 1. bekezdése értelmében azt a 12 teljes hónapot tekintik, amelyre a járulék kötelezettjének volt kötelező biztosítása.

Kivételesen, a pénzügyi térítmény 24 hónapon keresztül jár annak a munkanélkülinek is, aki majd megvalósítja a nyugdíjba vonulás első feltételét, és a nyugdíj és rokkantbiztosítási törvény előírásaival összhangban két éve még hiányzik.

A nyugdíjjogosultság feltételeinek kielégítése a biztosítási idő alapján a munkanélküli részéről a nyugdíj- és rokkantbiztosítási illetékes szervezet egyedi aktusával bizonyítható.

A pénzügyi térítmény felhasználója köteles személyesen jelentkezni a Nemzeti Szolgálatnál a munkába állás lehetőségeivel és feltételeivel kapcsolatos tájékoztatás és a foglalkoztatási közvetítés végett minden 30. napon, összhangban az egyéni foglalkoztatási tervvel.

73. szakasz

A pénzügyi térítmény kifizetése folytatódik:

1. a pótoktatás és képzés idején, összhangban az egyéni foglalkoztatási tervvel;
2. ideiglenes akadályoztatás a munkavégzésben az egészségbiztosításról szóló előírások szerint meghatározva, de az ideiglenes akadályoztatás keletkezésétől nem 30 napnál hosszabb ideig;
3. szülési szabadság idején, a gyermek ápolása, vagy különleges gyermekápolás idején, a munka területére, vagy más olyan előírásokra vonatkozóan, amelyek a munkáról való távolmaradást szabályozzák.

74. szakasz

A pénzügyi térítmény egy összegben is kifizethető az önfoglalkoztatás érdekében, a munkanélküli kérésére, a Nemzeti Szolgálat általános aktusával összhangban.

75. szakasz

A pénzügyi térítmény kifizetését felfüggesztik arra az időre, amely alatt a munkanélküliség alapján járó jogok függőben vannak, éspedig:

1. az ideiglenes és alkalmi munkák végzéséről szerződés hatálya idején;
2. a katonai szolgálat, vagy pótlólagos szolgálat idején;
3. börtönbüntetés, elzárás, biztonsági intézkedés kiszabása, nevelő és védelmi intézkedés kimondása esetén, legfeljebb hat hónapos időtartamig;
4. külföldi tartózkodás idején, amikor a munkanélkülit vagy házastársát külföldi munkára küldik a nemzetközi-műszaki, vagy művelődési-oktatási együttműködés keretében a diplomáciai, konzuláris vagy más képviseletekre.

Az ennek a szakasznak az 1. bekezdésében felsorolt okok megszűntét követően a munkanélküli megvalósítja a pénzügyi térítmény kifizetésére való jogát arra a fennmaradt időre, amelyre elismerik a pénzügyi térítményre való jogát, amennyiben 30 napon belül bejelentkezik és benyújtja igényét jogai megvalósítására.

76. szakasz

A pénzügyi térítmény felhasználójának jogosultsága megszűnik, amennyiben:

1. ezzel a törvénnyel összhangban törlik a nyilvántartásból;
2. a törvénnyel összhangban megszűnik a munkanélküli nyilvántartása;
3. öt napon belül nem tájékoztatja a Nemzeti Szolgálatot arról a változásról, amely feltétele, vagy alapja a pénzügyi térítményre való jog megszerzésének, megvalósításának, vagy megszűnésének;
4. amikor az illetékes szerv megállapítja, hogy munkaszerződés, illetve ideiglenes és alkalmi munkák végzéséről szóló szerződés nélkül dolgozik munkaadójánál;
5. kérelmet nyújt be ennek a jogának a megszüntetéséről.”

Az egészségügyi ellátásra, nyugdíj- és rokkantsági biztosításra való jog

Egészségügyi ellátásra, nyugdíj- és rokkantsági biztosításra a felhasználónak addig van joga, amíg jogosult a pénzügyi térítményre.

Az alap, amelyre a járulékokat fizetik, a pénzügyi térítmény összege, a biztosítási járulékok elszámolását és befizetését a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat végzi.

A dokumentáció, amelynek előkészítését javasoljuk a munkanélküliségi jogok megvalósításához:

1. A személyi igazolvány fénymásolata;
2. A munkáról szóló szerződés/munkaszerződés;
3. A végkielégítéssel kapcsolatos dokumentáció;
4. A szakképesítésről vagy képzésről szóló bizonylat – fénymásolat (bizonyítvány, oklevél/diploma, vagy bizonylat – a dokumentum eredeti példányát be kell mutatni);
5. A munkaviszony megszűnéséről szóló aktus (a munkaviszony megszűnéséről szóló határozat/végzés, a munkaszerződés felmondásáról szóló aktus);
6. A lezárt munkakönyv és annak fénymásolata (amennyiben a személynek külföldön megvalósított munkakora van, mellékeli a munkakönyv két fénymásolatát);
7. Bizonylat a kötelező társadalombiztosításra való be- és kijelentkezésről (a benyújtott bejelentkezési igazolás, a változás és a kötelező egészségbiztosításról való kijelentkezés fénymásolata, azaz az M-A űrlap fénymásolata);
8. Amennyiben vállalat tulajdonosáról vagy alapítójáról, avagy vállalkozóról van szó, szükséges az illetékes bíróság határozatának benyújtása is a csődeljárás megindításáról, vagy a gazdasági nyilvántartási ügynökség nyilvántartásából való törlésről szóló végzés és a biztosítási alapokról szóló bizonylat melléklése is az adóhivataltól, vagy a nyugdíj- és rokkantságbiztosítási alap fiókjától;
9. Igazolás a keresetről, illetve a biztosítás alapjáról – A pénzügyi térítmény összege meghatározásának alapja az átlagos kereset, illetve fizetés vagy kereset-térítmény, illetve a fizetéstérítmény, amit a munkanélkülieknek a törvénnyel összhangban, abban az utolsó 12 hónapban kifizettek, amelyek megelőzik azt a hónapot, amelyben megszűnt biztosítás;
10. Az egyéni adóbevallás az elszámolt adókról és járulékokról (PPP-PD úrlap) arra az utolsó 12 hónapra, amelyek megelőzik a biztosítás megszűnésének hónapját (pecséttel és aláírással);
11. Bizonylat a szolgálati időről, ami nem azonos a biztosítási idővel, munkanélküliség esetére (kedvezményezett munkakor, külföldi munkakor, munkakor a hadseregben és más köztársaságokban, munkakor a meghosszabbított biztosítás alapján, külön szolgálati idő a harmadik gyermek alapján és a háborús eseményekben való részvétel alapján kétszeres időtartamban számított munkakor);
12. Bizonylat a biztosítási periódusokról a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantságbiztosítási Alap nyilvántartásából azoknak a személyeknek az esetében, amelyeknek a nyugdíjjogosultság első feltételének megvalósításához legfeljebb két évük hiányzik.