Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

A kétoldali vagy kölcsönös visszterhes szerződések esetében minden szerződő fél felelős a szerződés teljesítésének anyagi vagy jogi hiányosságaiért.

Egyik fél sem köteles eleget tenni saját kötelezettségeinek, ha a másik fél nem tesz eleget, vagy nem hajlandó ugyanakkor eleget tenni kötelezettségeinek, kivéve, ha mást rögzítettek a szerződésben, vagy a törvény másképp rendelkezik, vagy valami más következik a dolog természetéből.

A felek szerződésbontási jogát a kötelmi viszonyokról szóló törvény 124-138 szakaszainak rendelkezései szabályozzák (a JSZSZK Hivatalos Lapja, 29/78, 39/85, 45/89 – Jugoszlávia Alkotmánybíróságának határozata és 59/89-es szám, továbbá a JSZK Hivatalos Lapja, 31/93-as szám és Szerbia és Montenegró Hivatalos Lapja, 1/2003-as szám – Alkotmányos alapokmány/okirat;, szerbül: Ustavna povelja).

A szerződés felbontása nem teljesítés esetén

A kétoldali szerződéseknél, amikor az egyik fél nem tesz eleget kötelezettségének, a másik fél – amennyiben nem valami másról van szó – követelheti a kötelezettség teljesítését, vagy felbonthatja a szerződést egyszerű nyilatkozattal, amennyiben a szerződés felbontása nem következik magából a törvényből, de minden esetre joga van a kár megtérítésére. A választás joga a hitelezőt (szerbül: poverioc) illeti meg.

Amikor azonban a kötelezettség teljesítése bizonyos határidőn belül lényeges részét képezi a szerződésnek, az adós/kötelezett pedig ezen a határidőn belül nem tesz eleget kötelezettségének, a szerződést a törvény alapján felbontják. A hitelező mégis hatályban hagyhatja a szerződést, ha a határidő leteltét követően, haladéktalanul tájékoztatja az adóst arról, hogy követeli a szerződés teljesítését.

Amennyiben a hitelező követelte a teljesítést, de arra elfogadható határidőn belül nem került sor, kijelentheti, hogy felbontja/megszakítja a szerződést. Ezek a szabályok érvényesek akkor is, ha a szerződő felek előirányozták, hogy a szerződés felbontottnak számít abban az esetben, ha bizonyos határidőn belül nem történik meg a teljesítés, és ha a szerződés teljesítése meghatározott határidőn belül a dolog (munka) természeténél fogva lényeges részét képezi a szerződésnek. Amikor a kötelezettség teljesítése bizonyos határidőn belül nem képezi a szerződés lényeges részét, az adós fenntartja azt a jogát, hogy a határidő leteltét követően is eleget tegyen kötelezettségének, a hitelező pedig követelheti a szerződés teljesítését. Ha a hitelező szeretné felbontani a szerződést, megfelelő (alkalmas) utólagos határidőt kell hagynia az adósnak a teljesítésre. Amennyiben az adós az utólagosan megszabott határidőn belül sem teljesíti kötelezettségeit, fellépnek ugyanazok a következmények, mint abban az esetben, amikor a határidő lényeges részét képezi a szerződésnek.

A hitelező utólagos határidő megszabása nélkül is felbonthatja az adósával kötött szerződést, ha az adós magatartásából/viselkedéséből kikövetkeztethető, hogy kötelezettségét az utólag adott határidő lejártáig sem teljesíti. Amikor nyilvánvaló, hogy az egyik fél nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, a másik fél felbonthatja a szerződést és kártérítést követelhet.

A szerződés nem bontható fel a kötelezettségek csekély (kis, jelentéktelen) részének nem teljesítése esetén.

A szerződés felbontásával a felek mentesülnek kötelezettségeik alól, kivéve az esetleges okozott kár megtérítését. Amennyiben az egyik fél teljes egészében, vagy részben teljesítette a szerződést, joga van arra, hogy visszakapja azt, amit adott. Amennyiben mindkét félnek jogában áll visszakövetelni azt, amit adott, a kölcsönös visszaadást a kétoldali szerződések végrehajtásának szabályai szerint végzik. Mindkét fél térítéssel tartozik a másiknak azért a haszonért, amelyet időközben szerzett abból, amit köteles visszaadni, illetve megtéríteni. Az a fél, amelyik pénzt ad vissza, köteles késedelmi kamatot fizetni attól a naptól kezdve, amikor a kifizetést átvette.

A szerződés felbontása vagy megváltoztatása a körülmények változása miatt

Ha a szerződés megkötését követően olyan körülmények lépnek fel, amelyek megnehezítik az egyik fél számára a kötelezettségek teljesítését, vagy miattuk nem valósítható meg a szerződés célja (értelme, tartalma), mégpedig egyik és másik esetben is oly mértékben, hogy nyilvánvalóvá válik, miszerint a szerződés többé már nem felel meg a szerződő felek elvárásainak, és az általános vélemény szerint is igazságtalan lenne hatályban tartani olyanként, amilyen, az a fél, amely számára megnehezült a kötelezettségek teljesítése, illetve az a fél, amely a megváltozott körülmények (feltételek) következtében nem tudja megvalósítani a szerződés célját, követelheti a szerződés felbontását (a kötelmi viszonyokról szóló törvény 133-ik szakasza).

A szerződés felbontása nem követelhető abban az esetben, ha az a fél, amely a megváltozott körülményekre hivatkozik, köteles volt a szerződés megkötésének pillanatában figyelembe venni ezeket a körülményeket, vagy elkerülhette, illetve kizárhatta azokat. Az a fél, amely a megváltozott körülmények miatt követeli a szerződés felbontását, köteles erről a szándékáról, azaz a szerződés felbontásának szándékáról tájékoztatni a másik felet, mihelyt tudomást szerzett ezeknek a körülményeknek a fennállásáról, ha pedig ezt nem tette meg, felelős a másik fél által elszenvedett kárért, azért mert ezt a követelését nem közölte vele időben.

A teljesítés lehetetlensége

Amikor a kétoldali szerződésben az egyik fél kötelezettségeinek teljesítése lehetetlenné vált olyan események bekövetkezése miatt, amiért sem az egyik, sem a másik fél nem felelős, a másik fél kötelezettségei is megszűnnek, ha pedig ez valamit teljesített kötelezettségeiből, követelheti annak visszatérítését az alaptalanul megszerzett javak visszaadásának szabályai szerint.

Amikor részben nem teljesítés esete forog fenn olyan események következtében, amelyekért egyik fél sem felelős, a másik fél felbonthatja a szerződést, ha a részleges teljesítés nem felel meg szükségleteinek, különben a szerződés hatályban marad, a másik félnek pedig jogában áll követelni kötelezettségeinek arányos csökkentését.

Amikor az egyik fél kötelezettségeinek teljesítése a kétoldali szerződés alapján olyan esemény miatt vált lehetetlenné, amelyért a másik fél felelős, kötelezettsége megszűnik, és fenntartja követeléseit a másik fél felé azzal, hogy az annyival csökken, amennyi haszna lett volna a saját kötelezettségei alóli felmentés esetén.

Mindezen túl, köteles a másik fél számára átengedni mindazokat a jogokat, amelyekkel harmadik személyek felé élhetett volna saját kötelezettsége tárgyával kapcsolatosan, amelynek teljesítése lehetetlenné vált.

Az aránytalan károsodás (Laesio enormis)

Amennyiben a kétoldali szerződés megkötésének idején a szerződő felek közötti kötelezettségek egyértelműen aránytalanok voltak, a károsult fél követelheti a szerződés felbontását, amennyiben abban a pillanatban nem tudott és nem is kellett tudnia a valós értékről.

Az uzsoraszerződés

Semmis az a szerződés, amelyben a szerződő fél kihasználta a másik szerződő fél szorult állapotát vagy nehéz anyagi helyzetét, annak tapasztalatlanságát, könnyelműségét vagy függőségét, a maga vagy harmadik személy számára olyan hasznot rögzített, amely nyilvánvaló aránytalanságban áll azzal, amit másnak adott, vagy tett, vagy pedig kötelezte arra, hogy adjon, vagy tegyen.