Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

Újdonságok a kinnlévőségek leírása kapcsán, amelyeket a 2012-es adómérlegkészítésénél alkalmaznak

A jogi személyek nyereségi adójáról szóló törvény módosításairól és bővítéseiről szóló törvény a Szerbiai Köztársaság Hivatalos Közlönyének 119/2012-es számában 2012. december 17-én jelent meg, és 2012. december 25-én lépett hatályba.

Ennek a törvénynek a 16-ik szakasza szabályozza a kinnlevőségek/követelések leírását. Ezek a rendelkezések a 2012-es adómérleg elkészítésénél/összeállításánál alkalmazásra kerülnek.

A törvény 16-ik szakasza előírja a kiadások elismerésének feltételeit az adómérlegbena kinnlevőésgek/kövtelések leírása alapján. A halmazati (kumulatív) feltételek a törvény következő szakaszai: (1-es pont); 2-es pont); és 3-as pontja) a törvény 16-ik szakasza 1. bekezdése):

1. 1) vitathatatlanul bizonyítani kell, hogy a kinnlevőségeket/követeléseket előzőleg beszámították a kötelezett jövedelmeibe;
2. 2) hogy a követelések az adóalany könyveiben megfizethetetlenekként leírásra kerültek;
3. 3) az adóalany bizonyítékokat szolgáltat arra vonatkozóan, hogy perelte adósát, vagy bejelentette keresetét a felszámolási, vagy csődeljárás során az adóssal szemben.

A törvény korábbi rendelkezéseivel szemben, ahol a 16-ik szakasz 3-ik pontjának 1. bekezdése előírta azt a föltételt, hogy az adóalany/adókötelezett bizonyítsa a kinnlevőségek bírósági úton történő megfizettetésének sikertelenségét, most enyhítettek a harmadik feltételen.

Ugyancsak első ízben (a 2012-es adómérleg összeállításakor) alkalmazzák a következőket:

A kiadások terhére elismerik az egyes kinnlevőségek értékének leírását is, amelyek összhangban vannak a számvitelről és revízióról szóló előírásokkal és a MRS, valamint MSFI irányelveivel, nem jövedelemként mutatják ki azokat (például a kibocsátott előlegek (avans) követeléseit), amennyiben az adóalany eleget tesz az idézett törvényszakasz 2) és 3) pontjában előírt rendelkezéseknek.

Szintén első alkalommal (a 2012-ik évre szóló adómérleg elkészítésénél) alkalmazzák a következőket is:

A kiadások terhére ismerik el az egyes kinnlevőségek értékének leírását is, amelyek eleget tesznek az 1-es és 2-es pont első bekezdésében felsorolt feltételeknek, azaz a kinnlevőséget/követelést a jövedelem javára mutatták ki és leírták az üzleti könyvekben, amennyiben: az egyes adósok perlési költségei nagyobbak a szóban forgó adóstól követelt összeg egészénél;

A kiadások terhére elismerik az egyes kinnlevőségek értékének leírását is, amelyek összhangban vannak a a számvitelről és revízióról szóló előírásokkal és az MRS, illetve az MSFI szabályai szerint nem jövedelemként kerülnek kimutatásra, amennyiben az adóalany eleget tesz a törvény 16-ik szakasza 2-ik pontja 1. bekezdésében előírt rendelkezéseknek (hogy elvégezte a követelés/kinnlevőség leírását pld. A kibocsátott előleg alapján) amennyiben az egyes adós perlési költségei magasabbak a szóban forgó adósnál levő kinnlevőség/követelés összértékénél.

Meg kell említeni, hogy a törvény szabályozza, illetve meghatározza, mi tekinthető perlési költségeknek: illetékek (taksa) és egyéb közjövedelem (javni prihod) amelyeket a panasz/kereset benyújtásakor kell fizetni összhangban a bírósági illetékeket szabályozó törvénnyel. 

Az egyedi követelések értékének kiigazítása:

A kiadások terhére elismerik az egyedi követelések/kinnlevőségek értékének kiigazítását:

• amelyek összhangban a számvitelről és revízióról szóló előírásokkal és az MRS, illetve az MSFI alapján jövedelemként kerülnek kimutatásra, amennyiben megfizettetésük, illetve megvalósításuk határidejétől legalább 60 nap eltelt.
• amelyeket összhangban a számvitelről és revízióról szóló előírásokkal és az MRS, illetve az MSFI alapján nem jövedelemként mutatnak ki, amennyiben megfizettetésük, illetve realizálásuk határidejétől legalább 60 nap eltelt.

Az egyedi követelések értékének kiigazítása és leírása olyan személy esetében, akinek ugyanakkor tartoznak

Az egyedi követelések közvetlen leírása során és az egyedi követelések értékének kiigazításakor felhívjuk a figyelmet a következőre: A kiadások terhére nem ismerik el az egyes követelések leírását/törlését, vagy értékének kiigazítását olyan személy esetében, akivel szemben ugyanakkor tartozás áll fenn a szóban forgó személy iránti kötelezettség összegéig. (A törvény 7a szakaszának 2. pontja.)