Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

Az ingatlanból származó adó elszámolásának kötelezettsége a polgárok esetében, amennyiben a bérbeadó természetes személy, a polgárok jövedelmi adójáról szóló törvény 66 – 71-ik szakaszai rendelkezéseinek hatálya alá esik (A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye 24/01, 80/02, 80/02 dr. Zakon, 135/04, 62/06, 65/06-javított, 31/09, 44/09, 18/10, 50/11 és 91/11).

Ingatlanból származó jövedelmeknek számítanak azok a jövedelmek, amelyeket a kötelezett ingatlanok (elsősorban: termőföld, lakóépület, üzlethelyiség, vagy azok egy része, lakások, lakásrészek, üzlethelyiségek és garázsok) bérbe vagy albérletbe adásával valósít meg.

Ingatlanból származó jövedelemnek számít a megvalósított bérleti díj, továbbá minden megvalósított kötelezettség és szolgáltatás értéke, amelyekre a bérlő vagy albérlő kötelezte magát.

A vállalkozói üzlet tulajdonosa (alapítója) térítés nélkül is használhatja és bejegyeztetheti (regisztrálhatja) vállalkozását az üzlethelyiségben, amely családi háztartása (házastárs, gyermek, szülő) tulajdonát képezi, a családi háztartás tagjának egyetértése, illetve beleegyezése alapján. Ebben az esetben nem áll fönn adófizetési kötlezettség az ingatlanból származó jövedelem után.

Természetes személyként a gazdasági társaság tulajdonosa bérbe adhatja ingatlanát a tulajdonában lévő gazdasági társaságnak, de kizárólag bérleti szerződés alapján.

Az ingatlanból származó adóköteles személynek az a természetes személy számít, aki ingatlanjának bérbe- vagy albérletbe adásával ezen az alapon jövedelmet valósít meg. Az ingatlanát bérbeadó természetes személy a bérleti szerződés megkötésétől számított 15 napon belül köteles adóbevallást tenni a polgárok jövedelmi adójáról szóló előírások értelmében. Az ingatlanból származó jövedelmi adó meghatározásával kapcsolatos adóbevallást annál az adóügyi hivatalnál kell benyújtani, amelynek területéhez a bérbeadott ingatlan tartozik. Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adóbevallását a PPDG-2 űrlapon kell benyújtani az adott évre vonatkozóan: Poreska prijava za utvrđivanje poreza na prihode od nepokretnosti za __________ godinu, azaz: Adóbevallás az ingatlanból származó jövedelmi adóra a_____________ évre.

Amennyiben a bérleti szerződés nem tartalmazza a bérleti díj fizetésének kötelezettségét, az adóbevallást akkor is be kell nyújtani. Amennyiben az adóbevallás ilyen alapon megvalósított jövedelmet nem tartalmaz, vagy az ingatlanból származó bejelentett jövedelem alacsonyabb annál, ami a piacon elérhető lenne, az illetékes adóhivatal, illetve adóügyi szerv a bejelentés alapján, illetve az ellenőrzés során: az ingatlanból származó jövedelmet a piacon elérhető jövedelmi szinten állapíthatja meg a helyi körülményeknek megfelelően, összevetve azt a hasonló létesítmények megközelítőleg hasonló feltételek szerinti bérlésével.

Amennyiben a bérlő természetes személy, az adóhivatal végzése szerinti adót maga a kötelezett, azaz a bérbeadó fizeti.

Amennyiben a bérlő jogi személy, vagy vállalkozó, az ingatlan bérbeadásából származó jövedelemre az adót minden egyes megvalósított jövedelem utáni levonásokat követően kell fizetni. A bérlet minden egyes kifizetését követően az előírt számlákon számolják el a polgárok jövedelmi adóját, a levonásokat és a befizetéseket. Az ingatlan bérletéből származó jövedelem kifizetőjének ki kell töltenie a PP OPJ-4 adóbevallási űrlapot, amelyet havonta egyszer be kell nyújtania az illetékes adóhatóságnál, mégpedig a hónap elmúltát követő öt napon belül, külün-külön minden, az előző hónapban eszközölt kifizetésre vonatkozóan.  Kivételt képeznek a a nagy adókötelesek, akik az adóbevallást a kifizetés napján eszközlik, illetve legkésőbb két nappal annak a jövedelemnek a kifizetését követően, amely a levonások után megadóztatásra kerül. Az adóbevalláshoz mellékelni kell az adófizetés részletezését (specifikációját) is a községek szerint, illetve a  jövedelmet megvalósító (bérbeadó) lakhelye, vagy tartózkodási helye szerinti község felé.

A bérletből származó jövedelem adójának elszámolása során abból indulnak ki, hogy a bérleti díjat brutto összegben határozzák meg. Amennyiben a bérbeadó természetes személy, nem adóköteles a jövedéki adó (PDV) alapján, az ingatlan bérbeadására, mint szolgáltatásra nem számolják el és nem fizettetik meg az ilyen jellegű adót. Az adókulcs az ingatlanból származó jövedelmek esetében 20 %. Az ingatlanból származó jövedelmek adóköteles részét a brutto jövedelem képezi, amelyet a szabályozott költségek 20 %-ának összegével csökkentenek. Amennyiben a bérleti díjat netto összegben határozzák meg, a nettoból brutto összegre való átszámítás koeficiense (együtthatója, szorzószáma) – amennyiben a juttatásra nem számítják fel a jövedéki adót – 1,1904762 lesz.

Az adóköteles jövedelem meghatározása olyan ingatlanok esetében, amelyek lakások, szobák, vagy ágyak bérlete alapján (utazóknak, turistáknak) valósul meg, és amelyekre megfizették a tartózkodási illetéket, a normatív költségeket a brutto jövedelem 50 %-ig ismerik el.

Az a természetes személy, aki bérletből származó jövedelmet valósít meg és ezen az alapon jövedéki adót (PDV) köteles fizetni, az önálló tevékenységből származó adó fizetésének kötelezettjévé válik, annak ellenére, hogy tevékenységét nem jegyeztette be a gazdasági tevékenységeket nyilvántartó ügynökségnél (Agencija za privredne registre), éd köteles PPDG-1-es adóbevallást tenni az illetékes adóhatóságnál. Nem kell kötelezően bejegyeztetnie önálló tevékenységét a gazdasági tevékenységek nyilvántartását végző ügynökségnél, de köteles üzleti könyveket vezetni, és a tevékenységéből származó jövedelmet ugyanúgy meghatározni, mint a vállalkozók. Azt jelenti ez, hogy azok a jogi személyek és vállalkozók, akik bérletből származó jövedelmet fizetnek ki, a levonások után kötelesek elszámolni a jövedelmi adót mindaddig, amíg a bérlő nem juttatja el nekik az adóhivatal az önálló tevékenységből származó jövedelemről szóló végzést.

Az adaptáció, felújítás, és a bérlő (jogi személy, vagy vállalkozó) által a bérbeadó (természetes személy, nem jövedéki adóköteles) tulajdonában lévő üzlethelyiségben eszközölt egyéb befektetéseivel/beruházásaival kapcsolatos adóügyi eljárás

A bérlő köteles a bérbevett ingatlant jó gazdálkodóként, illetve a szerződésben meghatározott módon vagy az ingatlan rendeltetésének megfelelően használni. A bérlő köteles fedezni azoknak az apróbb javításoknak a költségeit, amelyek az ingatlan rendes használatából adódnak. Kisebb/apróbb javítási költségnek számít a meszelés, apróbb javítás, villanyégők, biztosítékok cseréje, és hasonlók. Az építkezés befejezése, az adaptáció, a villamos- vízvezeték- és telefonkapcsolók költsége, továbbá az egyéb beruházások, amennyiben azokat a bérlő végezteti, az ingatlan jövedelmének számítanak a bérbeadó számára és a bérleménnyel kapcsolatos bánásmódnak tekinthetők, így adóalapot képeznek a bérleti jövedelem kapcsán, ha a bérbeadó természetes személy, akit nem tartanak nyilván a jövedéki adó (PDV) rendszerében, mivel a beruházások tartós jellegűek és az ingatlan  tulajdonosánál maradnak a bérleti viszony megszűnését követően is. A bérlő beruházásának értékét a teljes érték képez jövedéki adóval (PDV) együtt (tekintet nélkül arra, hogy a bérlő köteles-e jövedéki adót fizetni, vagy nem), mivel azonban a bérlő jogi személy, vagy vállalkozó, a levonások után adót fizet, mégpedig a létesítmény (objektum) adaptálási költségeinek kiegyenlítésekor a felújítást végző beszállító számlája alapján.

A bérlő befektetései és beruházásai a bérelt üzlethelyiségben, amelyekkel kapcsolatban bizonyos, hogy a bérleti viszony megszűnését követően nem maradnak a bérbeadó tulajdonában (a bérlő köteles a bérlet lejártát követően az ingatlant olyan állapotban visszaadni, amilyen állapotban átvette azt), az ilyen beruházások nem képezik adóztatás tárgyát az ingatlanból származó jövedelemadó alapján.