Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

Az elkövetkező ünnepek, amelyeket megülünk, összhangban a Szerb Köztársaságban az állami és egyéb ünnepekről szóló törvény előírásaival (az SZK Hivatalos Közlönye, 43/01, 101/07 és 92/11) a 2014. december 1. és 2015. január 31. közötti időszakban, a következők:

• decemberben a római katolikusoknak és más keresztény egyházi közösségek híveinek joguk van arra, hogy ne dolgozzanak vallási ünnepükön, Karácsony első napján (december 25.)
• januárban ünnepeljük az Új évet, amely állami ünnep (január 1. és 2.)
• januárban ünneplik a Karácsony első napját, amely vallási ünnep (január 7.)

A szerb Köztársaságban ünneplik és munkával emlékeznek Szent Szávára – A szellemiség napja, január 27.

Karácsony első napja, január 7. vallási ünnep, munkaszüneti nap minden dolgozó számára, tekintet nélkül vallási hovatartozására. Ezen az ünnepen kívül a munkaviszonyban lévő katolikusok és más keresztény egyházi közösségek tagjai jogosultak arra, hogy ne dolgozzanak vallási ünnepük napján, azaz december 25-én, Karácsony első napján.

Az állami és vallási ünnepeken, amelyeket ünnepelnek, nem dolgoznak az állami és egyéb szervek, gazdasági társaságok és egyéb, tevékenységek vagy szolgáltatások végzésére létrejött szervezési formák alkalmazottai sem.

Az ünnepek alatt dolgozhatnak azok a vállalatok és egyéb, tevékenységek, illetve szolgáltatások nyújtására létrejött szervezési formák, amelyek tevékenységének természete, illetve a munkafolyamat technológiája megköveteli a megszakítás nélküli munkát. A munkáról szóló törvény 108-ik szakaszában (az SZK Hivatalos Közlönye, 24/2005, 61/2005, 54/2009, 32/2013 és 75/2014) előírják, hogy azok az alkalmazottak, akik a munkaadónál folyó munka szükséglete miatt ünnepnapokon is dolgoznak, amely napok a törvény értelmében munkaszüneti napnak számítanak, megnövelt keresetre jogosultak az ünnepnapon végzett munkáért, mégpedig legalább alapkeresetük 110 %-ig.

Január 14-vel a szerb újév ünneplésének napjával kapcsolatosan a munkaadónak joga van arra, hogy elfogadja a kormány ajánlását, amelyet a kormány 05 számú, 132-9694/2012-es záradéka tartalmaz, és abban az esetben köteles lehetővé tenni alkalmazottai számára, hogy azok távol maradjanak munkahelyükről és hogy önállóan becsülje fel, milyen mértékben és milyen számú alkalmazottal dolgozik a tevékenység megszakítás nélküli végzésének biztosítása érdekében, nehogy káros következmények álljanak elő a polgárok és más szubjektumok viszonylatában, továbbá azoknak az alkalmazottaknak, akik január 14-én dolgoztak, biztosítsa a megnövelt kereset kifizetését ahogy azt azok esetében teszi, akik a munkaszüneti napnak számító ünnepnapokon dolgoznak; amit tartalmaz a munka- és foglalkoztatás-ügyi és szociálpolitikával foglalkozó minisztérium is 2013. február 4-én kelt, 011-00-041/2013/02-es számú állásfoglalása is. A továbbiakban ezt idézzük:

„A kormány 2012. december 29-ei határozatával elfogadta azt az ajánlást, hogy az állami és egyéb szervek és szervezetek, a gazdasági társaságok és egyesületek, továbbá az egyéb, tevékenységek végzésére és szolgáltatások nyújtására létrejött szervezési formák január 14-én, a szerb újév ünneplésének napján tegyék lehetővé dolgozóik számára a munkából való távolmaradást olyan föltételek mellett és módon, ahogyan a munkából való távolmaradást rendezték állami és vallási ünnepek napjai esetére, amelyeket a Szerb Köztársaságban munkaszüneti napként ünnepelnek.  Ugyanezzel a határozattal ajánlották, hogy a gazdasági társaságok és egyesületek, illetve az egyéb, tevékenységek végzésére és szolgáltatások nyújtására létrejött szervezési formák, amelyek tevékenységének természete, illetve munkafolyamatának technológiája megköveteli a folyamatos, megszakítás nélküli munkavégzést, az ennek a határozatnak az 1. pontjában megfogalmazott ajánlást úgy valósítsák meg, hogy biztosítsák a tevékenység folyamatos végzését, illetve a szolgáltatás megszakítás nélküli nyújtását, hogy a tevékenység végzésének és a szolgáltatások nyújtásának megszakítása ne járjon káros következményekkel a polgárok és más szubjektumok számára.

 Ezek szerint tehát ha a munkaadó elfogadta a kormány ajánlását, köteles volt önállóan felbecsülni, hogy milyen mértékben és hány foglalkoztatottal fog dolgozni annak érdekében, hogy biztosítsa a folyamatos munkavégzést, hogy ne következzenek be káros következmények a polgárok és egyéb szubjektumok esetében, valamint hogy azoknak a dolgozóknak, akik január 14-én dolgoztak, biztosítsa a megnövelt kereset kifizetését, ahogy azt a munkaszüneti napnak számító állami ünnepen dolgozók esetében teszi.”