Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

A munkáról szóló törvény 273-276-ik szakaszaiban írják elő a büntetőrendelkezéseket (az SZK Hivatalos Közlönye, 24/2005, 61/2005, 54/2009, 32/2013 és 75/2014).

Az elkövetett szabálysértésért a jogi személyi státussal rendelkező munkaadót 800.000 és 2.000.000 dinár közötti pénzbüntetéssel sújthatják, a jogi személy felelős személye, illetve a jogi személy képviselője pedig 50.000 és 150.000 dinár közötti pénzbüntetést fizethet, a vállalkozót viszont 300.000-től 500.000 dinárig terjedő pénzbírsággal büntethetik, amennyiben:

1. a dolgozó személlyel nem kötött munkaszerződést vagy más szerződést (ideiglenes és alkalmi munkákról szóló, megbízási, a szakmai továbbképzésről és felkészítésről, vagy a kiegészítő munkáról - szerbül: dopunski rad – szóló szerződést);
2. nem fizette ki a keresetet, illetve a minimális keresetet;
3. nem fizette ki pénzben a keresetet, kivéve a házi segédszemélyzet munkafeladatai végzéséről szóló szerződés megkötése esetében, amikor a kereset egy része természetben is fizethető;
4. nem adta át a foglalkoztatottnak a kereset elszámolását a hónap végéig az előző hónapra vonatkozóan;
5. nem hozta meg a munkaerő-felesleg rendezési/megoldási programját, és megállapítja, hogy a technológiai, gazdasági, vagy szervezési változások következtében a 30 napos periódus keretében a meghatározatlan időre foglalkoztatottak esetében megszűnik a munkájuk iránti szükséglet, illetve igény, mégpedig legkevesebb: tíznél több alkalmazott esetében annál a munkaadónál, aki húsznál több, de száznál kevesebb meghatározatlan időre felvett alkalmazottal dolgozik; az alkalmazottak 10 % annál a munkaadónál, aki legalább 100, de legtöbb 300 meghatározatlan időre alkalmazott foglalkoztatottal dolgozik; 30 dolgozó esetén annál a munkaadónál, aki meghatározatlan időre alkalmazott 300-nál több foglalkoztatottal dolgozik, vagy 20 alkalmazottja van a 90 napos periódus keretében, tekintet nélkül a munkaadónál alkalmazásban levő dolgozók számára;
6. a munkáról szóló törvény 179-181, 187-ik és 188-ik szakaszai rendelkezéseivel ellentétesen felmondja a foglalkoztatottal kötött munkaszerződést;
7. akadályozza munkája, a felügyeleti ellenőrzés végzésében a munkaügyi felügyelőt, vagy más módon akadályozza a felügyelői ellenőrzés elvégzését;
8. nem jár el a munkaügyi felügyelő határozata alapján.

Az elkövetett szabálysértésért a jogi személy státusával rendelkező jogi személyt 600.000 és 1.500.000 dinár közötti pénzbüntetéssel sújthatják, a jogi személy felelősét, illetve a jogi személy képviselőjét 30.000-től 150.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel sújthatják, a vállalkozó büntetése pedig 200.000 és 400.000 dinár közötti pénzbírság:

1. ha megszegi a munkát kereső személyek vagy az alkalmazottak közvetett vagy közvetlen diszkriminációjának tilalmát, tekintettel nemükre, származásukra, nyelvükre, fajukra, bőrszínükre, életkorukra, terhességükre, egészségi állapotukra, illetve rokkantságukra, nemzeti hovatartozásukra, vallásukra, családi (házastársi) állapotukra, családi kötelezettségeikre, szexuális irányultságukra, politikai vagy más meggyőződésükre, szociális származásukra, vagyoni állapotukra, politikai szervezethez, szakszervezeti tömörüléshez való tartozásukra, vagy egyéb személyes tulajdonságukra;
2. ha a szülők, nevelőszülők vagy gyámok beleegyezése nélkül 18 évnél fiatalabb személlyel létesít munkaviszonyt, amennyiben az ilyen munka veszélyezteti egészségét, erkölcsét és oktatását, illetve amennyiben az ilyen munkát tiltja a törvény az illetékes egészségügyi szerv szakértői lelete nélkül, amelyben megállapítják, hogy az adott személy alkalmas azoknak a munkafeladatoknak a végzésére, amelyekről a munkaviszony szól, és hogy az ilyen munkafeladatok nem károsak az egészségére;
3. ha az alkalmazottnak elrendeli, hogy heti nyolc óránál többet túlórázzon, vagy napi 12 óránál többet dolgozzon, beleértve a túlórát is;
4. amennyiben a munkáról szóló törvény rendelkezéseivel ellentétes módon változtatta meg a munkarendet, a munkaidő beosztását, illetve ha az elrendelt munkaidő heti 60 óránál hosszabb, vagy ha olyan munkafeladatok ellátását végezteti, amelyekre rövidített munkaidőt vezettek be; A munkaadó elrendelheti a munkarend (munkaidő) megváltoztatását, átcsoportosítását, ha a tevékenység természete, a munkaszervezés, a munkaeszközök jobb kihasználtsága, a munkaidő ésszerűbb  kihasználása és meghatározott munkák adott,  meghatározott határidőre való elvégzése azt megköveteli. A munkarend megváltoztatása, illetve a munkaidő átcsoportosítása úgy végezhető el, hogy a munkavállaló teljes munkaideje a naptári év hat hónapos periódusában átlagosan ne legyen hosszabb a foglalkoztatott munkaszerződésben rögzített munkaidejénél.
5. az éjjel (éjszakai műszakban) dolgozó munkavállaló számára nem biztosítja a nappali munkavégzést, ha az illetékes egészségügyi szerv véleménye szerint az ilyen munka hozzájárulhat egészségügyi állapota romlásához;
6. a váltásokban dolgozó alkalmazott számára nem biztosítja, hogy váltáscserével elkerülhesse azt, hogy egy hétnél hosszabb ideig az éjjeli váltásban dolgozzon;
7. a 18 évnél fiatalabb dolgozó számára elrendeli, hogy a munkáról szóló törvény 84-ik, 87-ik és 88-ik szakaszával ellentétben dolgozzon;

A 18 évnél fiatalabb munkavállaló nem végezhet olyan munkafeladatokat:

• amelyeken különösen nehéz fizikai munkát kell végezni, a föld, vagy a víz felszíne alatt, illetve nagy magasságokban kell dolgozni;
• amelyeken káros sugárzásnak, vagy mérgező, rákkeltő (kancerogén) anyagok, vagy öröklődő betegségeket okozó szerek hatásának van kitéve, vagy egészségügyi kockázattal járnak, mint a hideg, a hőség, a zaj, vagy a vibrációk;
•  amelyek, az illetékes egészségügyi szervek lelete alapján káros és kockázatnövelő hatással lehetnének egészségi állapotára és életére, tekintettel pszichofizikai képességeire.

A 18 évnél fiatalabb munkavállaló teljes munkaideje nem határozható meg heti 35 óránál hosszabb időtartamban, ahogy napi nyolc óránál hosszabb időtartamban sem, tilos továbbá esetében a túlóráztatás és a munkarend átszervezése, a munkaidő átcsoportosítása és nem dolgozhat éjszaka sem.

1. amennyiben a betöltött 18-ik életéve és 21 év közötti munkavállaló számára elrendeli, hogy az illetékes egészségügyi szerv leletével szemben, amelyben megállapítja, hogy az ilyen munka károsítja egészségét, dolgozzon;
2. ha nem biztosítja az anyaság védelmét, a gyermekápolás és a külön gyermekápolás vagy más személy ápolása alapján a dolgozót megillető jogokat a munkáról szóló törvény 89-100-ik szakaszainak rendelkezései alapján;
3. a munkavállalónak nem fizeti ki a munkáról szóló törvény 114-117-ik szakaszaiban meghatározott keresettérítést;
4. megvonja az alkalmazott munkaviszonyból eredő jogát a státus változása, illetve a munkaadó megváltozása esetén, amikor a munkaadó (jog)utód, amely (aki) köteles munkaadó elődjétől átvenni az általános okmányt (szerbül: opšti akt) és minden olyan munkaszerződést, amely a munkáltató váltásakor hatályos volt;
5. a munkáról szóló törvény 165-169-ik szakaszaival ellentétes határozatot hoz a dolgozó eltávolításáról, vagy a dolgozót három hónapnál hosszabb időre eltávolítja munkahelyéről;
6. ha a munkavállalónak felkínálja a munkaszerződés kiegészítésének (szerbül: aneks ugovora o radu) megkötését és nem juttatja el neki a tájékoztatást, amelynek tartalmaznia kell: a felkínált szerződés-melléklet okát (indoklását), a határidőt, amelyen belül a foglalkoztatottnak nyilatkoznia kell, és amely nem lehet nyolc napnál rövidebb, valamint a jogi következményeket, amelyek a szerződés-kiegészítés aláírásának visszautasítása nyomán keletkezhetnek, illetve ellenétesek a munkáról szóló törvény 171-174-ik szakaszainak rendelkezéseivel. Ha a munkavállaló a számára megszabott (meghagyott) határidőn belül aláírja a szerződés-kiegészítést, fenntarthatja azt a jogát, hogy az illetékes bíróság előtt elvitassa ennek a szerződés-kiegészítésnek a törvényességét. Az a munkavállaló, aki elutasítja a szerződés-kiegészítést a megszabott határidőn belül, fenntartja azt a jogát, hogy a munkaszerződés felmondásával kapcsolatos bírósági eljárás során elvitassa a szerződés-kiegészítés törvényességét;
7. ha a munkaviszony megszűnésének napjáig, illetve a munkaviszony megszűnésétől számított 30 napon belül nem fizeti ki a munkavállalónak minden esedékes keresetét, keresetpótlékát és járadékát és egyéb járandóságait;
8. dönt az alkalmazott egyedi jogáról, kötelezettségéről vagy felelősségéről és nem hoz végzést, vagy azt nem juttatja el az alkalmazotthoz.

Az elkövetett szabálysértésért a jogi személy státusában levő munkaadó 400.000 és 1.000.000 dinár közötti pénzbüntetésben részesül, a jogi személy felelős alkalmazottja, illetve a jogi személy képviselője 20.000-től 40.000 dinárig terjedő pénzbüntetésre számíthat, a vállalkozót pedig 100.000 és 300.000 dinár közötti pénzbírsággal sújtják:

1. ha felelősségre vonja a foglalkoztatottak képviselőjét, aki a törvénnyel és a kollektív szerződéssel összhangban lép fel, illetve jár el;
2. ha a foglalkoztatottnak nem adja át a munkáról szóló szerződés egy példányát;
3. ha ezen törvény rendelkezéseivel ellenétesen jár el az évi szabadságokat illetően, illetve nem teszi lehetővé az évi szabadság kihasználását a naptári évben a munkaadónál munkaviszony létesítését követő egy hónap megszakítás nélküli munka után, az évi szabadság időtartamát nem úgy határozza meg, hogy a 20 munkanapos törvényes minimumot megnöveli a munkához való hozzájárulás, a munkafeltételek, a munkatapasztalat (gyakorlat), a foglalkoztatott szakmai képesítése, valamint az általános aktusokban vagy a munkaszerződésben meghatározott egyéb kritériumok (mércék) alapján, illetve a törvény 68-75. szakaszaival ellentétesen állapítja meg azt;
4. ha a munkavállalótól, aki megvalósította munkaviszonya szüneteltetésének jogát, megvonja azt a jogot, hogy visszatérjen munkahelyére 15 nappal az után, hogy megszűnt az ok (indok) a munkaviszony szüneteltetésére;
5. ha a foglalkoztatottnak a munkáról szóló törvény 118-120-ik szakaszainak rendelkezéseivel összhangban nem fizeti ki a költségtérítéseket.

Szabálysértésért büntetik azt a jogi személyi státussal rendelkező munkaadót, mégpedig 100.000 dináros pénzbüntetéssel, a jogi személy felelős alkalmazottját, illetve a jogi személy képviselőjét 10.000 dinárral, míg a vállalkozót 50.000 dináros pénzbírsággal sújtják:

1. amennyiben nem tartja a munkáról szóló szerződés példányát vagy másolatát a munkaadó székhelyén, vagy más üzlethelyiségében, ahol a foglalkoztatott, vagy a munkára alkalmazott személy dolgozik;
2. ha nem biztosítja a pihenési időt a napi munkaidő során legalább 30 perces időben, a napi pihenést legalább megszakítás nélküli 12 órában, a heti pihenésre pedig nem biztosít megszakítás nélkül legalább 24 órát;
3. ha nem hagy jóvá alkalmazottja számára fizetett szabadságot összesen öt munkanap időtartamban a naptári évben házasságkötés, a feleség szülése, a szűk család tagjának súlyos betegsége és más olyan esetekben, amelyeket az általános aktusban és a munkáról szóló szerződésben meghatároztak;
4. ha nem vezet havi nyilvántartást a keresetekről és a keresettérítésekről;     
5. ha az alkalmazottra vonatkozóan technológiai, gazdasági vagy szervezési változások következtében megszűnik bizonyos munkák végzésének szükségessége, vagy csökken a munka mennyisége, megvonja a végkielégítésre való jogát abban az összegben, amely nem lehet kisebb (alacsonyabb) a munkavállaló minden munkaviszonyban töltött teljes munkaévben megvalósított keresete egy harmadának összevont összegénél annál a munkaadónál, akinél megvalósítja a végkielégítésre való jogát;
6. ha a foglalkoztatottnak, abban az esetben, amikor az nem valósítja meg a szükséges munkaeredményeket, illetve nem rendelkezik a szükséges tudással és képességekkel, megvonja a felmondási időre való jogát, (a felmondási idő nem lehet nyolc napnál rövidebb és 30 napnál hosszabb), illetve a keresettérítést a foglalkoztatott munkakorától függően;
7. ha a munkavállalónak nem adja vissza kitöltött munkakönyvét munkaviszonya megszűnésének napján.