Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

A csődről szóló törvény (csődtörvény) változásairól és módosításairól szóló törvény az SZK Hivatalos Közlönyének 83/2014-es számában 2014. augusztus 5-én jelent meg, és ebben több változást és módosítást  eszközöltek a korábbi  csődtörvényben (az SZK Hivatalos Közlönye, 104/09, 99/11 – másik törvény, és 71/12 – AB).

A továbbiakban a törvény legfontosabb és leglényegesebb változásait és módosításait ismertetjük.

A csődtörvény elfogadott változásai előirányozzák, hogy a bíróság minden hirdetménye, határozata és más aktusa a meghozatal (keltezés) napján megjelenjen a bíróság hirdetőtábláján vagy elektronikus hirdetőtábláján, a bíróság végzéseit és más aktusait pedig, amikor ez a törvény előírja, eljuttassák a megfelelő nyilvántartóba (szerbül: registar) annak érdekében, hogy annak a nyilvántartónak az internetes oldalán közzétételre kerüljenek. Ha a nyilvántartónak nincs internetes oldala, akkor más, megfelelő módot kell választani, hogy a hitelezőket és érdekelt személyeket tájékoztassák a csődadós csődjével kapcsolatos minden szakaszról/fázisról.

Előirányozták a csődgondnok azok kötelezettségét, hogy alkalmazza a megtámadás (megdöntés, cáfolás, - szerbül: pobijanje) eszközét, illetve eljárását, amennyiben az célravezető, továbbá hogy juttassa el  a csődbírónak (felszámoló bíró), a hitelezők testületének (szerbül: orbor poverilaca) és a meghatalmazott szervezetnek a csődadós gazdasági-pénzügyi helyzetéről szóló jelentést, ily módon biztosítva a csődadós vagyonának védelmét.

Annak elkerülése érdekében, hogy a hitelezők bizottságába/testületébe kapcsolt személyeket válasszanak, a törvénymódosítás előírja, hogy a hitelezők testülete (tagjainak) megválasztására nem végezhető el  az első hitelezői határnap előtt, hogy megbízható tudomást szerezhessenek  a valószínű hitelezők listájáról, és a kapcsolt személyek vonatkozásában státusukról is.

Külön definiálják a megosztó és a záloghitelezőt (szerbül: razlučni i založni poverilac). A megosztó hitelezőnek a csődadóssal szemben jelzáloggal, vagy a csődadós vagyonának zálogosításával terhelt követelése van, míg a záloghitelezőnek valós jogi biztosítéka van a csődadós vagyonára, de nincsenek pénzügyi követelései (keresete) a csődadóssal szemben. A záloghitelezők nem  csődhitelezők, nem választhatók a hitelezők bizottságába és közgyűlésébe, kielégítésük pedig legfeljebb a megállapított zálogjoggal terhelt vagyon értékesítésével megvalósított érték magasságáig (összegéig) terjedhet. A záloghitelező köteles tájékoztatni a bíróságot a csődadós záloggal terhelt vagyonának létezéséről, és a kereset kielégítésének mértékéről.

 Bevezetésre kerül egy új kifizetési sorrend – a negyedik kifizetési sorrend, amelybe a vonatkozó törvény értelmében a csődadóssal kapcsolt személyek követelései tartoznak. A negyedik kifizetési sorrendbe tartoznak azok a keresetek és követelések, amelyek a kölcsönök alapján a csődeljárás megindítása napja előtti két esztendőben keletkeztek, továbbá más olyan jogi eljárások alapján, amelyek gazdasági tekintetben kölcsönfolyósítás jóváhagyásának tekinthetők abban a részben, amelyben ezekre a kölcsönökre nincsenek biztosítékok, és amelyeket a csődadós számára a csődadóssal kapcsolt személyek hagytak jóvá, azokat a személyeket kivéve, amelyek (akik) rendes tevékenységük keretében foglalkoznak hitelek és kölcsönök folyósításával.    

A csődtörvény alapján a csődeljárás megindításának kezdeményezője köteles a bírósági meghagyás kézhezvétele napjától számított öt napon belül befizetni a hitelezők tájékoztatásának és a hirdetmény költségeinek előlegét. A törvény módosítása értelmében a bíró nem határozhatja meg az 50.000 dinárnál nagyobb összegben az előleg mikro jogi személyekre vonatkozó összegét.

A törvénymódosítással lehetőség nyílt a megosztó hitelező (szerbül: razlučni poverilac) számára, hogy keresetét, illetve követeléseit a megkezdett (megindított) végrehajtó eljárás során realizálja, amennyiben adott két kumulatív (halmazati) feltétel: ha a kielégítésre szolgáló vagyon értéke kisebb, a biztosított követelés értékénél, és ha a szóban forgó vagyon nem kulcsfontosságú az átszervezés szempontjából. A csődbíró (felszámolási bíró) így a megosztó hitelező követelésére, amely tartalmazza a megosztó (választó, szétválasztó, elválasztó, felbontó, szétbontó jog, szerbül: razlučno pravo) tárgyát képező vagyon értékének becslését, amelyet meghatalmazott szakértő készített el a csődeljárás megindítása előtt legkésőbb egy évvel, majd határozatot hoz a biztosíték fedezetére szolgáló intézkedések megszüntetéséről vagy feltételekhez kötéséről – a csődadós elleni végrehajtási eljárás letiltásával, vagy ideiglenes felfüggesztésével, illetve elhalasztásával – beleértve a tiltást és az ideiglenes halasztást a megosztó és záloghitelezők azon joga megvalósítására vonatkozóan is, - beleértve a megosztó jog tárgyát képező vagyonra vonatkozó kielégítés vagy végrehajtás tiltását is -, amennyiben a szóban forgó vagyon értéke kisebb, mint az adott hitelező biztosított követelése értékének összege, és a szóban forgó vagyon az átszervezés szempontjából nem kulcsfontosságú.

A hitelező, aki a csődeljárás során bejelentette követelését, köteles a követelési beadványban feltüntetni, vannak-e kezesek (jótállók) a csődadós kötelezettségeire, és előirányozták a hitelezőnek azt a kötelezettségét, hogy a csődgondnokot tájékoztassa minden követelés megfizettetéséről a kezesek viszonylatában, mégpedig a megfizettetés napjától számított nyolc napon belül.

A hitelezőt perindításra, illetve a megszakított peres eljárás folytatására utasítják, amennyiben a csődeljárás megnyitásának napjáig peres eljárás folyt, a perindítás, vagy a peres eljárás folytatása kezdeményezésének elmulasztása maga után vonja a csődhitelezőség elveszítését, a csődhitelezői jelleg (szerbül: svojstvo stečajnog poverioca) megvonását. A csődtörvény megváltozott 117-ik szakaszának 1. és 2. bekezdése így a következőképpen rendelkezik:

„A hitelezőt, akinek keresetét vitatják, perindításra, illetve a megszakított peres eljárás folytatására utasítják a vitatott követelés megállapítása érdekében, amelyet a jelen törvény 116-ik szakaszából következő határozat kézhezvétele napjától számított 15 napon belül megindíthat, illetve folytathat, illetve megteheti ezt a jelen törvény 115-ik szakaszával összhangban a mediáció (közvetítés, az angolból átvett mediation alapján) határideje lejártának napjától számított 15 napon belül.

Az a hitelező, aki elmulasztotta a perindítást vagy nem kezdeményezte (kérte) a megszakított per folytatását a jelen törvényszakasz 1. bekezdésében szereplő határidőn belül, elveszíti ezt a jogát és csődhitelezői státusát is.”

Hozzáadtak egy új, 117a szakaszt, amelyben előirányozták, hogy a csődeljárás során megállapított és vitatott keresetek (követelések) átvihetők/átruházhatók az átszervezés folyamatában, a csőd, illetve fizetésképtelenség (bukás) során pedig csak a végső felosztásról szóló végzés meghozataláig. A követelések átruházásáról szóló szerződést az átruházó (engedményező, átengedő) és az átvevő (élvező) köti meg azzal, hogy a szerződő felek aláírásait az aláírások, másolatok, kéziratok hitelesítéséről szóló törvénnyel összhangban hitelesítik, a csődadóst pedig írásos formában tájékoztatják az elvégzett átruházásról. Az átvevőnek ugyanolyan jogai vannak, mint az átruházónak, az adós pedig az átvevővel szemben hangoztathatja ugyanazokat a kifogásokat és ellenvetéseket, amelyekkel az átruházó esetében élt, ahogyan azokat az ellenvetéseit is, amelyek csak az átvevő vonatkozásában álltak fenn.

A végső felosztásról (szerbül: glavna deoba) szóló végzés a bíróság jogerős döntése, amelyben meghatározták a hitelezőket, a követelések  mindegyikének összegét (értékét), a kifizetési sorrendet, azok kielégítésének százalékarányát, és a végső felosztásban hozott jogerős határozat után már nincs lehetőség a hitelezők, azok kifizetési sorrendje, az összeg és a százalék megváltoztatására.

A biztosíték, amit az adós nyújtott a kölcsönért, illetve a többi jogi ügylet, amelyek közgazdasági szemszögből nézve megfelelnek a kölcsönfolyósítás engedélyezésének a csődadóssal kapcsolatban álló személy vonatkozásában – kivéve azokat a személyeket, akik (amelyek) rendes tevékenységük során kölcsönök és hitelek nyújtásával foglalkoznak -, abban a pillanatban, amikor az tartósan fizetésképtelen volt, illetve a társasággal szembeni csődeljárás megnyitása előtti egy esztendőben nem rendelkeznek joghatállyal (szerbül: pravno dejstvo) a társaság elleni csődeljárási folyamatban. Ugyanígy, amennyiben a csődadós a csődeljárás megindítása előtti egy évben visszaadta a kapcsolt személynek a felvett hitelt, vagy kölcsönt – kivéve azt a személyt, aki (amely) rendes tevékenysége során hitelnyújtással, kölcsönök folyósításával foglalkozik -, ez a cselekedet a hitelezők szándékos megkárosítási tevékenységének minősül, amely alkalmas a megtámadásra.

Pontosították azokat az ügyleteket, amelyeket térítésmentesen eszközölteknek tekintenek, és amelyek a csődeljárás során támadás tárgyai lehetnek. Szabályozták, hogy a csődadós térítésmentes jogi cselekményének tekinthető a panasz, fellebbezés benyújtásának elmulasztása, a keresetre adandó válasz hiánya, vagy a tárgyalásról való távolmaradás, amennyiben ezzel a cselekménnyel a csődadós szerződő fele valamilyen vagyoni előnyt szerzett.

Szabályozták, hogy a záloghitelezők nem szavazhatnak az átszervezési tervről, de egyértelmű beleegyezésük (egyetértésük) nélkül jogaik sem változtathatók, illetve csökkenthetők az átszervezési tervvel.

A vélemény (állásfoglalás) beszerzése a konkurencia védelmére illetékes szervtől csak akkor szükséges, ha közepes vagy nagy jogi személyről van szó, összhangban a jogi személyek besorolását (felosztását) szabályozó mércéket (kritériumokat) tartalmazó törvénnyel, de nem kell ezt megtenni kis jogi személyként besorolt társaságok esetében.

A törvénynek az átszervezést szabályozó részében változásokat és módosításokat eszközöltek.

A privatizációs ügynökség, olyan szervezetként, amelyet külön törvényben hatalmaztak fel a csődgondnok munkájának végzésére, meghatalmazással bír arra vonatkozóan, hogy a többségi állami vagy társadalmi tulajdonban levő jogi személy nevében előre elkészített átszervezési (újraszervezési) tervet nyújtson be, amivel lehetővé teszik, hogy az állami vagy társadalmi tulajdonban levő, átalakulás alatt álló (szerbül: u restrukturiranju) vállalatok folytassák tevékenységüket, előre elkészített átszervezési terv vagy átszervezési terv benyújtásával, azzal, hogy ugyanaz a személy nem nevezhető ki független szakértő személynek, amely (aki) figyelemmel kíséri (ellenőrzi) a terv megvalósítását.

Az előzetes csődeljárás megindításáról szóló végzést (határozatot, szerbül: rešenje) az előre elkészített átszervezési tervvel összhangban kell benyújtani a meghatalmazott szervezetnek és a gazdasági szubjektumok nyilvántartása vezetésére illetékes szervezetnek, hogy meghirdethesse azt, illetve nyilvántartásba vétel miatt, ily módon lehetővé téve az érdekelt személyeknek, hogy megismerkedjenek az előzetes csődeljárás megindításával az adott, meghatározott jogi személy vonatkozásában. Előirányozzák, hogy az említett határozatot (végzést) egy nagy példányszámú napilapban teszik közzé. Pontosítják azt a hirdetményben feltüntetett határidőt is, amelyen belül felhívják az érdekelt személyeket, hogy tegyék meg észrevételeiket az előre elkészített átszervezési terv kapcsán. 

A módosításokkal és változtatásokkal szabályozzák, hogy elkészítik a terhelt vagyonból a különböző hitelezők kielégítése valószínűségének becslését, a különböző hitelezők szavazati joga megvalósítsa érdekében, ahogyan azt is, hogy a megosztó (szerbül: razlučni) hitelezőknek azon követelések összegére, amelyeket nem valósíthatnak meg a terhelt vagyonból, szavazati joguk lesz a csődhitelezők osztálya keretében azon kifizetési sorrend szerint, amelybe  követeléseiket besorolják. A csődadóshoz kötődő személyek - kivéve azokat a személyeket akik (amelyek) rendes tevékenységük során foglalkoznak hitelezéssel és kölcsönfolyósítással – képezik a hitelezők külön osztályát, és nem szavaznak az átszervezési tervről.

A nemzetközi csődről szóló rendelkezéseiben a törvény a fő üzleti érdekek középpontjának szabályát (centre of main interests) alkalmazza. Azoknak a külföldi jogi személyeknek az esetében, amelyeknek legfőbb üzleti érdekei középpontja a Szerb Köztársaságban van, a Szerb Köztársaság bírósága illetékes. Ugyancsak kizárólag ez a bíróság illetékes minden olyan vitás ügyben, amely a csődeljárásból fakad, vagy közeli (szoros) kapcsolatban áll azzal. A legfőbb érdekek középpontját azon tények alapján határozzák meg, amelyek a fő csődeljárás megindítását kezdeményező javaslat benyújtásának pillanatában fennállnak. Amennyiben a csődadós legfőbb érdekeinek középpontja külföldön található,  bejegyzett székhelye pedig a Szerb Köztársaságban lett bejegyezve, kizárólag a Szerb Köztársaság bírósága illetékes, ha annak az államnak a jogrendje szerint, amelyben a csődadós legfőbb érdekei középpontjának székhelye van nem indítható el és kezdhető meg a csődeljárás a legfőbb érdekek középpontja alapján.  A fő csődeljárás felöleli a csődadós teljes vagyonát, attól függetlenül, hogy az a Szerb Köztársaságban, vagy külföldön található. Amikor a csődadós bejegyzett székhelye külföldön van, legfőbb érdekeinek középpontja pedig a Szerb Köztársaság területén, az eljárás lefolytatására kizárólag a Szerb Köztársaság bírósága illetékes.

Szabályozták a mellékes csődeljárást is (szerbül: sporedni stečajni postupak). Előirányozták, hogy a Szerb Köztársaság bírósága lesz illetékes abban az esetben is, amikor a csődadósnak állandó jelleggel jogi személy státusa nélküli ügyviteli (üzleti) egysége van a Szerb Köztársaságban, amelyet ugyanúgy határoztak meg (definiáltak) mint bármely más gazdálkodási helyszínt, amelyben a csődadós gazdasági tevékenységet végez emberi munkaerő és javak vagy szolgáltatás alkalmazásával. Előirányozták a Szerb Köztársaság bíróságának illetékességét abban az esetben is, amikor a csődadósnak  sem a legfőbb érdekei középpontja, sem az üzleti egysége, hanem csupán vagyona van az ország területén.

Elvégezték a büntetőrendelkezések bővítését is olyképpen, hogy előirányozták azoknak a személyeknek a büntetését, amelyek (akik) nem tájékoztatják a csődgondnokot arról, hogy megfizettették követelésüket a kezestől vagy a főkötelezettől a követelés kétszeres megfizettetésének megakadályozása érdekében (A csődtörvény 66-ik szakasza).