Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

A kötelmi viszonyokról szóló törvény 813-ik szakasza értelmében a közvetítésről szóló szerződésben a közvetítő kötelezi magát, hogy igyekszik olyan személyt találni és kapcsolatba hozni megbízójával, aki bizonyos szerződés megkötéséről tárgyalna vele, a megbízó pedig kötelezi magát, hogy bizonyos térítést fizet neki, amennyiben a szerződést megkötik.

A közvetítő üzletfeleket (ügyfeleket, partnereket) keres megbízója számára. A közvetítő köteles megbízóját kapcsolatba hozni valamilyen harmadik személlyel bizonyos szerződés megkötése céljából a megbízó és a harmadik személy között az áruk és szolgáltatások forgalmazása terén. A közvetítő köteles a jó gazdálkodó figyelmességével keresni az alkalmat bizonyos szerződés megkötésére, őrizni az üzleti titkot, és szükséges felvilágosításokat nyújtani megbízójának és harmadik személyeknek.

A közvetítő jogosult lehet a megbízás teljesítése során keletkezett költségeinek megtérítésére, amennyiben ezt szerződésben rögzítették. Ugyancsak szerződésben irányozható elő a közvetítő költségtérítésre való joga abban az esetben is, ha – az ő hibáján kívül – nem kerül sor megállapodásra, illetve szerződéskötésre.

A közvetítésről szóló szerződésben pontosan meghatározásra kerül a szerződés tárgya, , azaz a munkák, amelyeket megbízója iránt vállalt a közvetítő. Szintén szerződésben szabályozzák, hogy a közvetítőnek mikor van joga térítésre. A munkáról szóló törvény 200-ik szakasza értelmében (az SZK Hivatalos Közlönye, 24/2005, 61/2005, 54/2009 és 32/2013-as szám)a munkaadónak jogában áll meghatározott személlyel szerződést kötni a közvetítői/közvetítési teendők végzéséről. A közvetítésről szóló szerződésben meghatározzák – a törvénnyel összhangban - a közvetítési térítésre való jogot és más, egymás közötti jogi kérdéseket, azoknak a személyeknek a kötelezettségeit és felelősségét, amelyek/akik a közvetítés feladatait végzik, illetve a megbízóét (munkaadóét) is. A szerződést írásos formában kötik.

 A közvetítő természetes személy által megvalósított térítés után a polgárok jövedelmi adójáról szóló törvény 85-ik szakasza alapján az egyéb jövedelmekre kiszabott adót kell elszámolni (az SZK Hivatalos Közlönye, 24/2001, 80/2002, 80/2002 – másik törvény, 153/2004, 62/2006, 65/2006 – javított változat, 31/2009, 18/2010, 50/2011, 91/2011 – alkotmánybírósági döntés, 7/2012 – összehangolt dináreszközök, 93/2012, 114/2012 – alkotmánybírósági döntés, 8/2013 – összehangolt dináreszközök, 47/2013, 48/2013 – javított változat, 108/2013 és 6/2014 – összehangolt dináreszközök).

Az egyéb jövedelmek adókötelezettje az a természetes személy, aki térítést, azaz jövedelmet valósít meg. Az adókulcs az egyéb jövedelmek esetében 20 %-ot tesz ki. Az adózás alá eső jövedelem a normaköltségek 20 %-ával csökkentett bruttó jövedelem. A jövedelmet kifizető munkaadó vagy megbízó jogi személy, illetve más jogi szubjektum köteles az adót elszámolni, levonni és befizetni annak a jövedelemnek a kifizetésével egy időben, amelyre az adót és a járulékokat fizeti.

A szerződésben rögzített térítés az elvégzett munkáért járó térítés, amely tartalmazza az adót és a járulékokat, amelyeket a térítést megvalósító személy terhére kell befizetni. Az adón kívül ezekre a jövedelmekre el kell számolni a társadalombiztosítási járulékot is.

Amennyiben a térítés kapcsán nettó összegben állapodnak meg, a kereskedelmi közvetítésről szóló szerződést pedig olyan személlyel kötik, akinek más alapon van egészségügyi biztosítása, 20 %-os adót vonnak le és fizetnek be, továbbá 24 %-os összegben a rokkantsági és nyugdíjbiztosítási járulékot. A bruttó összeget a következő koefficiens alkalmazásával kapják meg: 1,543209877.

 Amennyiben a szerződést olyan személlyel kötik, aki a járulékokat az adóhivatal végzése alapján fizeti, vagy idegen állampolgárral, vagy olyan személyekkel, akik mentesülnek a járulékok fizetése alól, csupán a 20 %-os adót kell elszámolni, levonni és befizetni.  A bruttó összeget a következő koefficiens alkalmazásával kapják meg: 1,1904762.

Amennyiben a szerződést olyan személlyel kötik, akinek más alapon nincs egészségbiztosítása (munkanélküli személy) el kell számolni, le kell vonni és befizetni a 20 %-os adót, 24 %-ot a rokkantsági és nyugdíjbiztosítási alap járulékára és 12,3 %-ot az egészségügyi járulékra. A bruttó összeget a következő koefficiens alkalmazásával kapják meg: 1,819505095.

A közvetítési szerződés alapján elszámolt térítés elszámolásának példája/mintája abban az esetben, amikor azt olyan személlyel kötötték, aki más munkaadónál van munkaviszonyban:

1. A szerződésben rögzített nettó térítés összege: 100.000 dinár
2. Az átszámítási koefficiens: 1,543209877
3. A bruttó jövedelem (1-es sorszám x 2-es sorszám): 154.321 dinár
4. A normatív költségek (3-as sorszám x 20 %): 30.864 dinár
5. Az adózó jövedelem (3-as sorszám - 4-es sorszám): 123.457 dinár
6. A polgárok jövedelmi adója (5-ös sorszám x 20 %): 24.691 dinár
7. Rokkantsági- és nyugdíjbiztosítási járulék (5-ös sorszám x 24 %): 29.630 dinár
8. Egészségbiztosítási járulék (5-ös sorszám x 12,3 %): 0 dinár
9. A kifizetendő térítés: (3-6-7-8-as sorszám): 100.000 dinár

Azt tanácsoljuk, hogy a kereset kifizetője juttassa el a rokkantsági és nyugdíjbiztosítási alap megfelelő fiókjához az M-UN, vagy az M-UN/K űrlapot (szerbül: obrazac - formanyomtatványt) a járulékok befizetéséről.

 

Javaslatunk a közvetítési szerződés szövegezésére

 

A munkáról szóló törvény 200-ik szakasza (az SZK Hivatalos Közlönye, 24/2005, 61/2005, 54/2009 és 32/2013-as szám), továbbá a kötelmi viszonyokról szóló törvény 813-826i szakaszai (a JSZSZK Hivatalos Lapja, 29/78, 39/85, 45/89 – Jugoszlávia Alkotmánybíróságának döntése és 57/89, továbbá a JSZK Hivatalos Lapja, 31/93 és SZMN Hivatalos Lapja 1/2003 – alkotmányos alapokmány) alapján, ________________-n, ________________-én/án 

               

KÖZVETÍTÉSI  SZERZŐDÉS

köttetett.

 

1.       szakasz

Ennek a szerződésnek a tárgya a szerződő felek egymás közötti jogainak, kötelezettségeinek és felelősségének szabályozása: egyfelől

1. ________________ (a munkaadó megnevezése és székhelye), akit ________________ képvisel (a meghatalmazott személy vezeték- és utóneve), (a továbbiakban: Megbízó) és másfelől
2. ________________ (a közvetítő vezeték- és utóneve, személyi száma), aki ________________lakik, (a továbbiakban: Közvetítő)

 

2.szakasz

A közvetítő kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy harmadik személyeket talál és hoz kapcsolatba megbízójával, a megbízó és a harmadik személy közötti, áru eladásával kapcsolatos szerződés megkötése céljából, mégpedig a következő áruk kapcsán________________, amelynek mennyisége ________________ darab, ára pedig ________________ dinár.

 

3.szakasz

A közvetítő köteles jó gazdálkodó módján eljárni, megőrizni megbízója üzleti titkát, amelyet a közvetítés során rábíznak, illetve hozzáférhetővé tesznek számára, mégpedig a megbízó által vállalat munkafeladat elvégzését követően is, valamint köteles védelmezni megbízója üzleti érdekeit.

                                                         

4.szakasz

A közvetítő köteles megbízóját minden körülményről tájékoztatni, amelyek tudomására jutnak, vagy amelyekről tudomást szerezhetett, és jelentőséggel bírnak a szerződés megkötésével kapcsolatosan, amelynek megkötése érdekében közvetít.

A közvetítő ennek a szerződésnek az értelmében köteles magát tartani megbízója utasításaihoz.

 

5. szakasz

A közvetítő köteles külön könyvet vezetni (közvetítői naplót), amelyben rögzíti a lényeges adatokat minden olyan szerződés kapcsán, amely az ő közvetítésével jött létre, és ezekről kivonatot kell adnia (közvetítői lap – szerbül: podrednički list), amelyet aláír és eljuttat megbízójához és a harmadik személyhez, akivel/amellyel megbízója értékesítési szerződést kötött.

 

6. szakasz

Megbízó kötelezi magát, hogy közvetítőnek bruttó összegben ________________ dinár összegű térítést fizet a jelen szerződés 2-ik szakaszában szereplő megbeszélt és elvégzett feladatokért, mégpedig  a szerződés megkötésétől számított ________________napon belül.  

Megbízó nem köteles közvetítőnek megtéríteni azokat a kiadásokat/költségeket, amelyek a megbízó számára végzett közvetítői munka során keletkeztek.

 

7. szakasz

A szerződő felek kétoldalú, kölcsönös megállapodás alapján egyetértettek abban, hogy közvetítő nem jogosult bármely más szubjektum számára közvetítői munkát végezni.

 

8. szakasz

Szerződő felek egyetértenek abban, hogy közvetítő felelősséggel tartozik azért a kárért, amelyet azok a felek szenvedtek el, amelyek között közvetített, és amely káreset azért következett be, mert üzletileg alkalmatlan személy számára közvetített, akinek alkalmatlanságáról tudott, vagy tudhatott, vagy olyan személy számára, akiről tudta, vagy tudhatta, hogy nem tud eleget tenni a szerződésben rögzített kötelezettségeinek, vagy egyáltalán, minden olyan káresetért, amely az ő hibájából következik be.

 

9.szakasz

Ez a szerződés írásbeli felmondás alapján bontható fel, mégpedig ________________ napos felmondási idővel.

 

10.szakasz

Szerződő felek egyetértenek abban, hogy mindazon kérdések kapcsán, amelyeket ez a szerződés nem pontosított és részletezett, a kötelmi viszonyokról szóló törvény rendelkezéseit alkalmazzák.

 

11.szakasz

Szerződő felek egyetértenek abban, hogy az ezzel a szerződéssel kapcsolatos vitás kérdéseket megállapodás révén rendezik, amennyiben viszont a megállapodás nem lehetséges, elismerik a ________________ bíróság illetékességét.

 

12. szakasz

Ez a szerződés négy azonos példányban készült, amelyek közül kettőt-kettőt tart meg mindkét szerződő fél.

 

Közvetítő ________________                                              Megbízó________________