Vállalkozói Tájékoztató Július/1-2015
Friss törvénymódosítások és előírások, melyek megkönnyítik az Ön üzleti tevékenységét!
A Vállalkozói Tájékoztató tartalmából:
- A munkáról szóló szerződés felmondása munkaerő-felesleg címén
- A munkavállaló jogai a munkaviszony megszüntetése után
A munkáról szóló szerződés felmondása munkaerő-felesleg címén
A munkáról szóló törvényben (az SZK Hivatalos Közlönye, 24/2005, 61/2005, 54/2009, 32/2013 és 75/2014-es szám) szabályozzák a munkaerő-felesleg megállapításának eljárását és a munkavállalóknak ezen az alapon járó jogait.
A munkaadó, aki felmondja a munkavállalóval kötött munkaszerződést, ugyanazoknak a munkáknak a végzésére a munkaviszony megszüntetésétől számított három hónapon belül nem alkalmazhat más személyt. Amennyiben ennek a határidőnek a letelte előtt szükség mutatkozik ugyanazoknak a munkafeladatoknak a végzésére, a munkaszerződés megkötésénél annak a foglalkoztatottnak van előnye, akinek megszűnt a munkaviszonya.
A végkielégítés a munkaszerződés felmondásakor munkaerő-felesleg címén
Amennyiben sor kerül a munkáról szóló szerződés felmondására munkaerő-felesleg címén, a munkaadó köteles a munkaszerződés felmondása előtt kifizetni a foglalkoztatottnak a végkielégítést abban az összegben, amelyet az általános aktusok és a munkáról szóló szerződés előírnak, azzal, hogy ez az összeg nem lehet kisebb/alacsonyabb a foglalkoztatottnak annál a munkaadónál eltöltött minden teljes munkaévében megvalósított keresete egy harmadának összesített összegénél, amelynél a végkielégítésre való jogát megvalósítja.
A munkaerő-felesleg címén, - mivel munkája iránt megszűnt a szükséglet - felmondást kapott munkavállaló esetében a munkaviszony megszüntetésének alapfeltétele a végkielégítés kifizetése, és a végkielégítést legkésőbb a munkaviszony megszüntetéséig ki kell fizetni.
A műszaki /technológiai/ felesleg végkielégítésének adómentes összege
A technológiai felesleggé nyilvánított munkavállalónak kifizetett végkielégítés – összhangban a polgárok jövedelmi adójáról szóló törvény 9-ik szakasza 1. bekezdésének 19-ik pontjával - adómentes, mégpedig a következőképpen: a polgárok jövedelmi adóját nem kell fizetni a végkielégítés címén megvalósított jövedelem után, illetve azon pénzügyi térítmény után, amelyet annak a foglalkoztatottnak fizet ki a munkaadó, akinek a munkája iránt megszűnt az igény/szükséglet, összhangban a munkaviszonyokat rendező törvénnyel (A munkáról szóló törvény) – addig az összegig, amelyet a munkáról szóló törvény meghatároz.
Az adómentes összeghatár feletti végkielégítési összegre a műszaki, azaz munkaerő-feleslegnek nyilvánított dolgozó esetében jövedelmi adót kell fizetni.
Az évi szabadság kihasználásának joga
A munkaszerződés felmondásával kapcsolatos külön védelem
Példa a munkaszerződés felmondásáról szóló végzésre munkaerő-felesleg címén
A munkavállaló jogai a munkaviszony megszüntetése után
A foglalkoztatott jogait munkaviszonya megszüntetését követően a munkanélküliség esetére vonatkozó foglalkoztatási és biztosítási törvény szabályozza (szerbül: Zakon o zapošljavanju i osiguranju za slučaj nezaposlenosti, az SZK Hivatalos Közlönye, 36/2009, 88/2010 és 38/2015).(A továbbiakban: törvény)
A munkanélküliség esetére vonatkozó foglalkoztatásról és biztosításról szóló törvény bővítéseiről és módosításairól szóló törvény az SZK Hivatalos Közlönyének 38/2015-ös számában jelent meg és 2015. május 7-én lépett hatályba.
A Vid napjáról való munkajellegű megemlékezés
A Szerb Köztársaságban Vid napját (szerbül: Vidovdan), a rigómezei csata évfordulóját, azaz június 28-át a Szerb Köztársaság állami és egyéb ünnepekről szóló törvénye értelmében (az SZK Hivatalos Közlönye, 43/2001, 101/2007 és 92/2011) munkával ünneplik.
Abelső jelentés módjáról, a munkaadó által a meghatalmazott személy kinevezésének módjáról, és egyéb, a belső bejelentéssel összefüggő jelentős kérdésekről szóló szabályzat azoknak a munkaadóknak (munkáltatóknak) az esetében, akiknél tíznél több alkalmazo
A belső jelentés, a munkaadó által meghatalmazott személy kinevezésének módjáról, és egyéb, a belső bejelentések szempontjából jelentősnek számító kérdésekről szóló szabályzat annál a munkaadónál (munkáltatónál), aki tíznél több személyt foglalkoztat, az SZK Hivatalos Közlönyének 49/2015-ös számában jelent meg 2015. június 5-én, alkalmazása pedig 2015. június 13-án vette kezdetét.
Törvény a bejelentők védelméről
A bejelentők védelméről szóló törvény (szerbül: Zakon a zaštiti uzbunjivača) az SZK Hivatalos Közlönyének 128/2014-es számában jelent meg, és szabályozza a bejelentéseket, a bejelentési eljárásokat, a bejelentők jogait, az állami és más szervek és szervezetek kötelezettségeit, továbbá a bejelentésekkel kapcsolatban a jogi és természetes személyek kötelezettségeit, valamint egyéb, a bejelentésekkel és a bejelentők védelmével összefüggő kérdéseket. Ez a törvény 2014. december 4-én lépett hatályba, alkalmazása pedig 2015. június 5-én kezdődött.
Az ebben a törvényben használt kifejezések jelentése
A bejelentés akadályozásának tilalma
A bejelentő védelemre való joga
A bejelentő személyére vonatkozó adatok védelme
A bejelentési eljárás
A munkaadó (munkáltató) köteles minden munka céljából alkalmazott személyhez írásbeli tájékoztatást eljuttatni a törvényből eredő jogaikról, továbbá megnevezni azt a személyt, aki meghatalmazott a bejelentésekkel kapcsolatos információk átvételére és a bejelentéssel összefüggő eljárás lefolytatására
A tíznél több alkalmazottat foglalkoztató munkaadó köteles a belső bejelentéssel kapcsolatos eljárást általános aktus meghozatalával szabályozni, amit látható helyen, illetve a világhálón (internetes oldalán) kifüggeszt, mégpedig a törvény hatályba lépésétől számított egy éven belül.
A bejelentő kedvezőtlenebb (hátrányosabb) helyzetbe hozásának tilalma
A bejelentés miatti kár megtérítése és a bejelentő bírósági védelme
A bejelentés, amennyiben az információ titkos adatokat tartalmaz
A bejelentéssel való visszaélés tilalma
A szabálysértésekért járó pénzbüntetések
Vállalkozói Tájékoztató Június/1-2015
Friss törvénymódosítások és előírások, melyek megkönnyítik az Ön üzleti tevékenységét!
A Vállalkozói Tájékoztató tartalmából:
- Törvény a bejelentők védelméről
- A belső jelentés módjáról, a munkaadó által a meghatalmazott személy kinevezésének módjáról, és egyéb, a belső bejelentéssel összefüggő jelentős kérdésekről szóló szabályzat azoknak a munkaadóknak (munkáltatóknak) az esetében, akiknél tíznél több alkalmazottat foglalkoztatnak
- A Vid napjáról való munkajellegű megemlékezés