Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

Elfogadták a késedelmi kamatról szóló törvényt, amely a SZK Hivatalos Közlönyének 119/2012-es számában jelent meg, hatályba lépésének és alkalmazása kezdetének dátuma pedig 2012. december 25.

Az új törvényt Szerbia Köztársaság Alkotmánybíróságának határozata miatt (A SZK Hivatalos Közlönye, 73/2012-es szám) hozták meg, amely kimondta, hogy a késedelmi kamatláb szintjéről szóló törvény 3-ik szakaszának 1. bekezdése (A JSZK Hivatalos Lapja, 9/01 és a SZK Hivatalos Közlönye 31/11), abban a részben, amely szerint a: „konform módszer alkalmazásával”, kitétel nincs összhangban Szerbia Köztársaság alkotmányával (erről a Vállalkozói tájékoztató 2012-1/augusztusi számában írtunk).

Az új törvény hatályba lépésének napján hatályát veszti a késedelmi kamatláb szintjéről szóló törvény.

A késedelmi kamatról szóló új törvény úgy rendelkezik, hogy a késedelmi kamatlábat a dinárban kimutatott adósság összegére vonatkozóan évi szinten a Szerbiai Nemzeti Bank alapkamtkulcsának magasságában határozzák meg, megnövelve azt nyolc százalékponttal.

A késedelmi kamatláb euróban kifejezett adósság esetén ugyancsak évi szinten kerül meghatározásra az Európai Központi Bank fő újrafinanszírozási műveletei szerinti alapkamatkulcsa magasságában, nyolc százalékponttal megnövelve.

Egyéb külföldi valutában kifejezett addósság esetében a késedelmi kamat szintén éves szinten számítják ki az alapkamatkulcs magasságában, amelyet előírnak és/vagy alkalmaznak a fő műveletek végrehajtása során a jelzett valutát kibocsátó ország nemzeti bankja részéről, megnövelve nyolc százalékponttal.

Amennyiben a fentebb felsorolt alapkamatkulcsokat nem rögzített (fix) kamatlábként határoztak meg, hanem a valutát kibocsátó ország központi bankja által bizonyos határok közötti minimális és maximális kamatlábként lettek meghatározva,a késedelmi kamatlábat a minimális és maximális alapkamat aritmetikai középarányosaként határozzák meg és nyolc százalékponttal ugyancsak megnövelik.

A késedelmi kamatot az új törvény értelmében a naptári napok számára határozzák meg, alapul véve a kötelezettségek kielégítésében tapasztalt késés időszakát, viszonyítva a naptári év napjainak számához az egyszerű kamatszámítás százból és a dekurzív elszámolási mód alkalmazásával, nem írva fel az elszámolási periódus lejártát követően a törzsadóssághoz az elszámolt késedelmi kamatokat, a következő képlet szerint:

Ennek a törvénynek a rendelkezéseit nem alkalmazzák azoknak a jogosult-kötelezetti viszonyoknak az esetében, amelyeknél a késedelmi kamat kulcsa és elszámolási módja más törvények alapján kerül szabályozásra (ilyenek az adóeljárásról és adónyilvántartásról szóló,  vagy a vámtörvény).