Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

Meghozták a közbeszerzésről szóló törvény módosításairól és bővítéseiről szóló törvényt (szerbül: Zakon o javnim nabavkama – ZJN). A törvény szövege az SZK Hivatalos Közlönyének 68/2015-ös számában jelent még és 2015. augusztus 12-én lépett hatályba, kivéve a törvény 24-ik szakaszának rendelkezéseit, amelyek az évi közbeszerzései tervek meghozatalára vonatkoznak, és amelyeket 2016. január 1-től kezdve alkalmaznak.

A törvény lényeges újdonságokat tartalmaz, amelyek közül néhányat mi is kiemelünk: különösen azokat, amelyek a közbeszerzési törvény kötelező alkalmazására kötelezett szubjektumok meghatározásával, a kis értékű közbeszerzésekkel és a közbeszerzési eljárás során alkalmazott kommunikáció módjával kapcsolatosak (a közbeszerzési portálon való közzététel), valamint annak bizonyítási módjára vonatkoznak, hogy a legjobb ajánlattevő eleget tesz a feltételeknek.

A szubjektumokat, amelyek kötelesek alkalmazni a közbeszerzési törvény rendelkezéseit, a törvény megváltozott 2-ik szakasza definiálja, a következőképpen:

„A megrendelő e törvény értelmében:

1)      az állami szerv, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzati egység szerve;

2)      olyan jogi személy, amelyet az általános (köz)érdekek kielégítése céljából hoztak létre, amelyeknek nincs ipari vagy kereskedelmi jellegük, amennyiben eleget tesznek az alábbi feltételek valamelyikének:

(1)    50 %-nál nagyobb arányban a megrendelő eszközeiből pénzelik;

(2)    az adott jogi személy munkáját a megrendelő felügyeli;

(3)    az adott jogi személy ellenőrző vagy igazgatási (irányító) szerve tagságának több mint a felét a megrendelő nevezi ki.

A kormány a pénzügyekben illetékes minisztérium és a közbeszerzési igazgatóság indítványára (javaslatára) határozza meg az e törvény 1. pontja 1. bekezdésében említett megrendelők jegyzékét.

A megrendelők jegyzékét (listáját) közzéteszik a Szerbiai Köztársaság Hivatalos Közlönyében és a közbeszerzések honlapján.

Azok a személyek, akik (amelyek) nem szerepelnek a 2-ik szakaszban említett listán (jegyzékben), de eleget tesznek a törvény 1. szakaszában szereplő feltételeknek, kötelesek alkalmazni ezt a törvényt.”

A kis értékű közbeszerzések felső határának (limitjének) növelése

A közbeszerzési törvény módosított 39-ik szakaszának 1. bekezdése a következőképpen hangzik: „Ennek a törvénynek az értelmében kis értékű közbeszerzésnek számít az a beszerzés, amelynek becsült értéke nem nagyobb 5.000.000 dinárnál miközben az azonos nemű beszerzések becsült összértéke éves szinten sem nagyobb 5.000.000 dinárnál.”

A közbeszerzésről szóló törvény 39-ik szakasza 2-ik bekezdésének módosított változata szerint: „Az 500.000 dinárnál nem nagyobb becsült értékű beszerzésekre, amennyiben évi szinten az azonos nemű beszerzések becsült értéke sem nagyobb 500.000 dinárnál, a megrendelők nem kötelesek alkalmazni ennek a törvénynek a rendelkezéseit”.

A közbeszerzésről szóló törvény 39-ik szakasza 5-ik bekezdésének módosított változata előírja az ajánlattevő felszólításának lehetőségét a kis értékű közbeszerzési eljárásokban, de nem kötelezettségként, éspedig: „A megrendelő a kis értékű közbeszerzések beszerzési eljárása során legalább három személyt szólíthat fel (hívhat meg, tájékoztathat) akik, illetve amelyek a megrendelő ismeretei szerint alkalmasak és képesek a beszerzés végrehajtására/megvalósítására, hogy tegyék meg ajánlataikat, ugyanakkor pedig közli az ajánlattevésre vonatkozó felhívást a közbeszerzési portálon (honlapon) és saját internetes oldalán.”

Az új, 39a szakasz és a módosított 2-es számú melléklet (szerbül: Prilog 2), az alábbi szolgáltatások beszerzése: 

1.       egészségügyi és szociális szolgáltatások;

2.       jogi szolgáltatások (kivéve a törvény 7-ik szakaszában szereplő jogi szolgáltatások beszerzése;

3.       szállodai és éttermi szolgáltatások;

4.       oktatási és hivatásos felkészítési (képesítést nyújtó) szolgáltatások;

5.       a rekreáció, művelődés és sport területén nyújtott szolgáltatások esetében

alkalmazhatóak ennek a törvénynek a rendelkezései, amelyekkel a kis értékű közbeszerzéseket szabályozzák, tekintet nélkül a közbeszerzés becsült értékére.

Kommunikáció a közbeszerzési eljárás során a közbeszerzési portálon keresztül

A közbeszerzési törvény módosított 20-ik szakasza előirányozza a kommunikációt is a közbeszerzési portálon (szerbül: Portal javnih nabavki) keresztül, mégpedig a következőképpen:

„A kommunikáció a közbeszerzési eljárás folyamán és a közbeszerzési ügyletek bonyolítása kapcsán írásos formában, illetve a posta, a villanyposta (elektronikus posta) vagy telefax révén történik, illetve a megrendelő részéről közzététel formájában a közbeszerzési portálon.”

Újdonságok a közzététel módjában a minősítő eljárás lefolytatása során

A közbeszerzési törvény módosított 34-ik szakasza előirányozza a megrendelőnek azt a kötelezettségét, hogy közzé tegye a jelöltek minősítésének elismerésére vonatkozó döntést, illetve a jelöltek kizárásáról szóló döntést is a közbeszerzési portálon valamint saját internetes oldalán:

„A megrendelő lefolytathatja a minősítő eljárást, amikor a közbeszerzést lehetetlen előre tervezni méretei, mennyisége és az idő szempontjából, a beszerzés tárgyát pedig időszakonkénti szolgáltatások illetve fogyasztási eszközök képezik, vagy pedig időszakonkénti javítások illetve a rendes karbantartáson esedékes munkálatok, amelyeket szabvány szerint, a megszokott specifikáció alapján, nem pedig a megrendelő sajátos (specifikus) igényei szerint nyújtanak, szállítanak le, illetve végeznek. 

A minősítő eljárásban a megrendelő felszólít minden érdekelt személyt a jelentkezés benyújtására és elismeri azoknak a jelentkezőknek a minősítését, amelyek esetében megállapítja, hogy eleget tesznek az előzetesen meghatározott minősítési feltételeknek.

A megrendelő a jelentkezésre vonatkozó felszólításban meghatározott határidőn belül hozza meg döntését a minősítés elismeréséről, amely legalább 5 jelöltet felsoroló listát tartalmaz, továbbá azt a periódust (időszakot) amelyre a minősítés elismerése vonatkozik, és amely legfeljebb 3 évre szólhat, a döntés (határozat) indoklásában pedig kötelezően feltünteti a többi jelölt elutasításának okait.

A határozatot (döntést), amelyet e törvényszakasz 3-ik bekezdése alapján hozott meg, a megrendelő köteles a meghozataltól számított 3 napon belül közzé tenni a közbeszerzési portálon és saját internetes oldalán.

A megrendelő köteles félévente (hathavonként) naprakésszé tenni (szerbül: ažurirati) a jelöltek listájátelismerve a feltételeknek eleget tevő minden jelentkezést benyújtó minősítését, azok esetében is akik időközben nyújtották be jelentkezésüket a minősítés elismerésére vonatkozóan.

A minősítési eljárásban a jelentkezések benyújtására vonatkozó felhívást, amely tartalmazza a minősítés elismerésének feltételeit és a pályázati dokumentációt, a megrendelő köteles közzé tenni a közbeszerzési portálon és saját internetes oldalán, mégpedig oly módon, hogy az elérhető legyen az érdekelt személyek számára mindaddig, amíg a jelöltlista érvényes.

A megrendelő kizárja a jelöltet a jelöltlistáról, amennyiben már nem tesz eleget a minősítés elismerésére vonatkozó feltételeknek, amiről határozatot (döntést) hoz: ennek indoklása tartalmazza a jelölt kizárásának okait, és ezt a meghozataltól számított három napon belül el kell juttatni minden jelöltnek, valamint közzé kell tenni a közbeszerzési portálon és saját internetes oldalán.

A jelöltlista érvényessége idején a megrendelő felhívja a listán szereplő összes jelöltet, hogy nyújtsák be kínálatukat, és ezzel egy időben ezt a felhívást közzé teszi a közbeszerzési portálon és saját internetes oldalán.

A kínálat benyújtására vonatkozó felhívás küldésének pillanatában a jelöltlistának tartalmaznia kell legalább öt jelöltet.”

A feltételeknek való megfelelés bizonyítása az ajánlattevő pályázati dokumentumában mielőtt meghoznák a szerződés odaítéléséről szóló határozatot

A közbeszerzési törvény 77-ik szakaszának rendelkezéseivel összhangban a megrendelő köteles a feltételeknek való megfelelés bizonyításához szükséges bizonyítékok meghatározásakor figyelembe venni ezeknek a bizonyítékoknak a beszerzési költségeit, illetve azt, hogy a bizonyítékok beszerzési költségei ne legyenek aránytalanok a közbeszerzés becsült értékéhez képest.

A közbeszerzési törvény módosított 77-ik szakasza 1. pontjának 2-ik bekezdése alapján pontosításra került a minimális évi jövedelem, amelyet az ajánlattevőtől (kínáló, szerbül: ponuđač) követelnek:

„A minimális évi jövedelem, amelyet az ajánlattevőtől követelnek, nem lehet nagyobb a közbeszerzés becsült értékének kétszeresénél, kivéve azokat a rendkívüli eseteket, amikor ez elengedhetetlen a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos külön kockázatok miatt. A megrendelő köteles a pályázati dokumentációban feltüntetni az ebben a pontban szereplő, választott bizonyítékot, és/vagy más olyan bizonyítékokat, amelyek bizonyítják, milyen pénzügyi és ügyviteli kapacitást kell az ajánlattevőnek mellékelnie.”

A közbeszerzési törvény módosított 77-ik szakaszának 4-ik bekezdése alapján:

„A megrendelő a pályázati dokumentációban meghatározhatja az összes, vagy egyes feltételek kielégítését – a törvény 75-ik szakasza 5)-ik pontja 1-bekezdésében felsorolt feltételek kivételével –  olyan nyilatkozat eljuttatásával (benyújtásával), amellyel az ajánlattevő teljes anyagi és büntetőjogi felelőssége tudatában igazolja (állítja), hogy eleget tesz a feltételeknek.”

A közbeszerzési törvény módosított 79-ik szakasza 2-ik bekezdésével összhangban azonban: „Amennyiben az ajánlattevő a törvény 77-ik szakaszának 4-ik bekezdésével összhangban benyújtotta nyilatkozatát, a megrendelő a szerződés odaítéléséről szóló döntés (határozat) meghozatala előtt köteles a legkedvezőbbként értékelt ajánlat benyújtójától (ajánlattevő, kínáló; szerbül: ponuđač) kérni/követelni az igényelt és megkövetelt bizonyítékok másolatát arról, hogy megfelel a feltételeknek, de követelheti az egyes bizonyítékok vagy minden bizonyíték esetében az eredeti, vagy a hitelesített másolatba való betekintést is. A megrendelő a többi ajánlattevőtől is kérheti (követelheti) a bizonyítékokat. A megrendelő nem köteles az ajánlattevőtől az összes bizonyíték, vagy egyes bizonyítékok benyújtását megkövetelni, amennyiben ugyanazzal az ajánlattevővel kapcsolatosan megfelelő bizonyítékokkal rendelkezik egyéb közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatosan.