Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

Az első közjegyzők Szerbiában 2014. szeptember 1-től teljes egészében átvették a községek és a bíróságok illetékességét az ingatlanforgalmi szerződések hitelesítése vonatkozásában, míg az aláírások, másolatok és kéziratok hitelesítését az első hat hónapban, azaz 2015. március 1-ig megosztják a bíróságokkal.

Az elfogadott törvények elengedhetetlenül szükségesek a közjegyzők munkájához: Szerbia Népképviselőháza 2014. augusztus 31-én elfogadott három igazságügyi törvényt, amelyek alapján Szerbiában szeptember 1-től kezdve megkezdték munkájukat a közjegyzők – jegyzők (régiesen: nótáriusok, szerbül: notari). Elfogadásra került: az aláírások, kéziratok és átiratok hitelesítéséről szóló törvény, az ingatlanforgalomról szóló törvény, és a bírósági illetékekről szóló törvény módosítására vonatkozó törvény. Ezeknek a törvényeknek a szövegei az SZK Hivatalos Közlönyének 93/14-es számában jelentek meg és 2014. szeptember 1-én léptek hatályba.

Az ingatlanforgalomról, illetve forgalmazásról szóló törvény értelmében ingatlannak számítanak: a földterületek (mezőgazdasági, építési, erdős földterület és az erdők), az épületek (gazdálkodási-, lakó, lakó és üzleti, gazdasági, gazdálkodási, stb.) és egyéb épített létesítmények és objektumok, továbbá az épületek külön részei (lakások, üzlethelyiségek, garázsok és garázshelyek), amelyek külön tulajdont (tulajdonjogot) képezhetnek.

A közjegyzőkről szóló törvény

(A jegyzőkről – nótáriusokról - szóló törvény)

A közjegyzőségről szóló törvény (az SZK Hivatalos Közlönye, 31/2011, 85/2012, 19/2013, 55/2014 – egyéb törvények és 93/2014 – és egyéb törvények, a továbbiakban: törvény) szabályozzák a munka szervezését, a tevékenységet, a munka módját és feltételeit, valamint más, a közjegyzőség szempontjából fontos kérdéseket.

A törvény 2-ik szakasza alapján: a közjegyző szakember a jog területén, az igazságügyi kérdésekkel megbízott miniszter nevezi ki (a továbbiakban: miniszter), aki közmeghatalmazásai alapján fogadja a felek akaratának kinyilvánítását, megfelelő írásos formát ad azoknak, és olyan okiratokat állít ki erről számukra, amelyek közokiratoknak számítanak, őrzi ezeknek az okiratoknak az eredeti példányait és más, rábízott dokumentumokat, okiratok átiratait állítja és adja ki, nyilvánosan megállapít tényeket, tanácsokat ad az ügyfeleknek a tevékenységi körébe tartozó kérdésekben, egyéb cselekményeket foganatosít, és végzi a törvényben meghatározott más feladatokat.

Ennek a törvénynek a 4-ik szakasza értelmében a közjegyzőnek meghatalmazása van a következő feladatok végzésére:

1)      köziratokat állít össze, hitelesít és ad ki jogi ügyekről, nyilatkozatokról és tényekről, amelyek a jog alapját képezik, és hitelesíti a magánokiratokat;

2)      megőrzésre vesz át iratokat, pénzt, értékpapírokat és egyéb tárgyakat;

3)      e törvény alapján és a bírósági végzés alapján olyan munkákat végez, amelyeket a törvény szerint rábízhatnak;

4)      a törvénnyel összhangban egyéb cselekményeket is végez, illetve foganatosít.

Tekintet nélkül arra, hogy az ügyfél valamilyen formában saját maga, vagy ügyvéd segítségével összeállított szerződést ad-e át neki, a jegyző köteles ellenőrizni, hogy a szerződés tartalma összhangban van-e a törvényekkel és előírásokkal, mert a jegyző felel az általa hitelesített okiratok (okmányok) törvényességéért.

A közjegyzői tevékenység feletti ellenőrzést az igazságügyben illetékes minisztérium, az illetékes bíróság, és a Közjegyzői Kamara végzi.  A kamara hivatásos egyesület, amelybe belépnek a (kamara) névjegyzékében szereplő közjegyzők.

A közjegyzői helyek számát a miniszter határozza meg, miután beszerezte a kamara álláspontját, illetve véleményét; általában egy község, város, vagy városi község (a helyi önkormányzat egysége, szerbül: jedinica lokalne samouprave) területére legalább egy közjegyzői helyet határoz meg.

A törvény előírta a nyelv- és írás használatát: a közjegyző a közjegyzői okiratokat szerb nyelven, mint hivatalos nyelven, cirill betűs írással állítja össze, azoknak a helyi önkormányzati egységeknek a területén pedig, amelyekben hivatalos használatban van a nemzeti kisebbség nyelve és írása, a közjegyzői okiratokat és okmányokat szerb nyelven, cirill betűs írásmóddal, vagy a nemzeti kisebbség nyelvén és írásával, vagy pedig mindkét nyelven és írással állítják össze, az ügyfél igényének megfelelően .

A közjegyző az ügyfél követelésére idegen nyelven is elkészítheti, illetve összeállíthatja az okiratot, amennyiben bírósági tolmácsi meghatalmazása van arra a nyelvre, amelyen az okiratot kiállítja, és ha az okiratot külföldi használatra kérték.   

Amennyiben az ügyfelek, illetve az okirat összeállításának más résztvevői nem értik azt a nyelvet, amelyen az okirat készül, az okiratnak tartalmaznia kell egy olyan, az ügyfél által aláírt záradékot (szerbül: klauzula), hogy az okirat tartalmát teljes egészében lefordították számára és a fordítást írásos formában juttatták el neki.

A kamara megengedheti a közjegyzőnek, hogy munkáját időnként hivatalos székhelyén kívül végezze, amennyiben a lakosság objektív igényei ezt megkövetelik.

A közjegyzőt arra is felhatalmazták, hogy megtagadja a törvény szerint nem engedélyezett munka elvégzését, amelyről azt gyanítja, hogy az ügyfél csupán látszólag végezteti el, vagy ily módon próbálja megkerülni törvényes kötelezettségét, vagy, hogy jogellenesen harmadik személynek akar kárt okozni. Amennyiben a közjegyző úgy véli, hogy az ügyfél nem jogosult bizonyos jogi ügylet megkötésére, illetve lebonyolítására, köteles őt erre figyelmeztetni.

A közjegyzői díjszabás

Az SZK Hivatalos Közlönyének 91-ik, 2014.augusztus 29-én megjelent számában közzé tették a közjegyzői díjszabást (a megjelenéstől számított második, tehát a rá következő napon lépett hatályba), amelynek alapján meghatározzák a közjegyző munkájának díjazását, és a költségtérítést is azon költségek megtérítésére, amelyek a közjegyző munkája során keletkeznek, az elvégzett munka értéke meghatározásának módját, továbbá a jutalmazás összege és a költségtérítés elszámolásának módját.

A közjegyző köteles minden egyes esetben alkalmazni ezt a díjszabást (szerbül: tarifa).

A közjegyzői hivatalok (irodák) jegyzéke, díjszabása és munkaideje

Az Igazságügyi Minisztérium honlapján az érdekeltek megtalálhatják minden közjegyzői hivatal (iroda, szerbül: kancelarija) listáját és a jegyzők díjszabását is. 

A közjegyzői hivatalokról és a közjegyzők munkaidejéről szóló szabályzatban (az SZK Hivatalos Közlönye, 31/2012, 87/2014 szám) meghatározták a közjegyzők munkaidejét is. A közjegyző munkaideje heti 40 óra, végzése pedig hétfőtől péntekig naponta 9 és 17 óra között esedékes. Ezzel a szabályzattal összhangban az ügyfél indokolt követelése esetén a közjegyző a hivatalos tevékenységet munkaidőn kívül, továbbá ünnepnapokon és más olyan napokon is elvégezheti, amikor nem dolgozik.

A jegyzőknek kötelességük a forgalom nyilvántartása a pénztárgépen keresztül

A pénztárgép-köteles forgalom-nyilvántartásra nem kötelezett tevékenységek meghatározásáról szóló rendelet változtatásairól szóló rendeletben, amely a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyének 100-ik számában, 2014. szeptember 15-én jelent meg, bevezették a forgalom pénztárgépen keresztül történő nyilvántartásának kötelezettségét a közjegyzők és a végrehajtók vonatkozásában. Ezt a jogszabályt, illetve rendeletet 2014. október 1-től alkalmazzák.