Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

A nyugdíj- és rokkantbiztosítási törvény módosításairól és bővítéseiről szóló törvény az SZK Hivatalos Közlönyének 75/2014-es számában jelent meg, 2014. július 29-én lépett hatályba, és 2015. január 1-től alkalmazzák.

A nyugdíj és rokkantbiztosítási törvény módosításairól és változtatásairól szóló törvény legfontosabb változásai és bővítései felölelik az alábbiakat:

A bővítések és változások definiálják, azaz meghatározzák a mezőgazdasági biztosítottat, oly módon, hogy kötelezően biztosítottak a mezőgazdasági háztartás és a családi földművelő gazdaság letéteményese, hordozója, alanya (szerbül: nosilac), illetve a családi háztartás, a családi földműves gazdaság, vagy a vegyes háztartás legalább egy tagja. A háztartás, a családi földműves gazdaság, vagy a vegyes háztartás többi tagja a törvény által előírt föltételek mellett lehet biztosított.

Öregség esetére a biztosított megszerzi:

(1)    az öregségi nyugdíjra való jogosultságot,

(2)    az idő előtti (korai, korkedvezményes – szerbül: prevremena) öregségi nyugdíj

Az öregségi nyugdíj

Megváltozott az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzésének feltétele a biztosított nők életkora tekintetében, 60 évről 65 évre, de fokozatosan, évi szinten hat-hat hónaponként, 2015-től kezdve 2020-ig, illetve éves szinten 2-2 havonként, 2021-től egészen 2032-ig. Ily módon kiegyenlítődnek az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzésének feltételei a biztosított nők és férfiak esetében, illetve vonatkozásában.

A törvény értelmében a biztosított öregségi nyugdíjra való jogosultságot szerez:

1. amikor betölti 65-ik életévét és legalább 15 év munkakora van (szolgálati idő, munkában eltöltött idő – szerbül: staž osiguranja);
2. amikor betölti 45 szolgálati évét.

Az előző bekezdéstől eltérően, kivételt képezve a biztosított nőnek van legalább 15 munkaéve (szolgálati ideje), öregségi nyugdíjra akkor lesz jogosult, ha:

1. a 2015-ös esztendőben betölti 60 év és hat hónapos életkorát;
2. a 2016-os évben betölti élete 61 évét;
3. a 2017-es esztendőben tölti be élete 61 évét és hat hónapját;
4. 2018-ban tölti be életének 62-ik évét;
5. 2019-ben tölti be életének 62 évét és hat hónapját;
6. 2020-ban tölti be életének 63-ik évét;
7. 2021-ben lesz 63 éves és 2 hónapos;
8. a 2022-es esztendőben tölti be életének 63-ik évét és négy hónapját;
9. a 2023-as évben lesz 63 éves és hat hónapos;
10. a 2024-es esztendőben tölti be életének 63 évét és nyolc hónapját;
11. 2025-ben tölti be életének 63 évét és 10 hónapját;
12. a 2026-os esztendőben tölti be életének 64-ik évét;
13. 2027-ben tölti be élete 64 esztendejét és két hónapját;
14. 2028-ban lesz 64 éves és 4 hónapos;
15. a 2029-es esztendőben tölti be életének 64 évét és hat hónapját;
16. 2030-ban lesz 64 éves és nyolc hónapos;
17. a 2031-es esztendőben lesz 64 éves tíz hónapos.

Az idő előtti (korai, korkedvezményes) öregségi nyugdíj

Bevezetik a korai, azaz korkedvezményes vagy idő előtti (szerbül: prevremena starosna penzija)  öregségi nyugdíjba vonulásra való jogosultságot. Erre legalább 40 évi biztosított státus (munkakor) és legalább 60 életév szükséges azzal, hogy ezeknek a feltételeknek a teljesítéséig átmeneti időszakot szabtak, illetve határoztak meg (2015-től 2023-ig a férfiak, illetve 2024-ig a nők esetében), amely periódusban definiálják a hatályos feltételek fokozatos növekedését az életkor és a munkakor tekintetében is, amelyek éves szinten hat-, illetve nyolchavonként növekednek.

A törvény értelmében a biztosított akkor szerzi meg az öregségi nyugdíj-jogosultságot, amikor betölti a 60-ik életévét és legalább 40 éves munkakora (biztosított jogállása, státusa) van.

Az előző bekezdéstől eltérően a biztosított akkor is idő előtti, azaz korkedvezményes nyugdíjba vonulhat, amikor eleget tesz az alábbi feltételeknek:

1. a 2015-ös esztendőben 40 évi biztosított státusa van és legalább 55 éves (férfiak esetében), illetve 36 éven és négy hónapon át volt biztosított, és életkora legalább 54 év és négy hónap (nőknél);
2. 2016-ban legalább 40 év munkakora (biztosított státusa) van és életkora 55 év és nyolc hónap (férfiak), illetve 37 évi munkakort és 55 éves életkort ért meg (nők);
3. a 2017-es esztendőben valósítja meg a 40 éves munkakort, miközben legalább 56 éves és négy hónapos (férfiak), illetve 37 év és hat hónap a munkakora, életkora pedig legalább 55 év és nyolc hónap (nők);
4. 2018-ban lesz meg a 40 éves munkakora, életkora pedig 57 év (férfiak), illetve 38 év biztosított joghelyzetet valósít meg, életkora pedig legalább 56 év és négy hónap (nők);
5. a 2019-es évben 40 év biztosítotti jogállás mellett életkora legalább 57 év és nyolc hónap (férfiak), illetve 38 év és hat hónapos munkakor mellett legalább 57 éves (nők);
6. 2020-ban a 40 éves munkakor mellett legalább 58 év és négy hónap az életkora (férfiak), illetve 39 éves biztosított státus mellett 57 év és nyolc hónap az életkora (nők);
7. 2021-ben betölti a 40 éves munkakort és életkora legalább 59 év (férfiak), illetve 39 év és négy hónapos munkakor mellett életkora legalább 58 év és négy hónap (nők);
8. a 2022-es esztendőben a 40 éves munkakor mellett életkora legalább 59 év és hat hónap (férfiak), míg a nők esetében a 39 év és nyolc hónapos munkakor mellett 59 éves életkor;
9. a 2023-as évben lesz meg a 40 éves munkakora és életkora legalább 60 év (férfiak), illetve a 40 éves munkakor mellett legalább 59 éves és hat hónapos (nők).

Megszabja a törvény az idő előtti (korai, korkedvezményes) öregségi nyugdíj összegének 0,34 százalékos, tartós csökkentését minden, az általános öregségi nyugdíjba vonulás előtti nyugdíjaztatás feltételeinek teljesítése előtti hónapra (évi szinten 4,08 %), azzal, hogy meghatározzák a csökkentés határát (határértékét, határvonalát – szerbül: limit), azaz, az így megszabott nyugdíj csökkentése legfeljebb 20,4 % lehet.

A kedvezményezett munkakorral járó munkahelyeken dolgozó biztosítottak

Újabb feltétellel bővült az öregségi nyugdíj megszerzési jogának feltételköre az életkor határának csökkentésével a megváltozott jogszabály értelmében azoknak a biztosítottaknak a vonatkozásában, akik olyan munkahelyeken dolgoznak, amelyeken a biztosítási időt megnövelt tartamban számítják, mert az előírások értelmében ezeken a munkahelyeken legalább a munkakor 2/3-át kell eltölteni az illető személy teljes biztosított munkakorából.

Pontosítja a jogszabály azoknak a biztosítottaknak bizonyos kategóriáit, akik olyan munkahelyeken dolgoznak, amelyeken a munka különösen nehéz, veszélyes és egészségkárosító, illetve olyan munkát végeznek, amelyeken a hivatásos tevékenység végzése bizonyos életkor betöltésével, vagy a munka természetével és nehézségével behatárolt, illetve korlátozott, mivel oly mértékben csökkennek a fiziológiai funkciók, hogy lehetetlenné teszik a tevékenység további eredményes és hatékony végzését; ahogy kizárja a jogszabály a kedvezményezett munkakorra jogosultak sorából az adminisztratív-műszaki munkahelyeken dolgozókat, illetve az ilyen munkát végzőket. Ezen kívül felgyorsul a korhatár tekintetében a feltételek növekedésének dinamikája, mégpedig évi szinten két hónappal.

Egyéb rendelkezések

Előírja a jogszabály azt is, hogy a biztosított nők esetében külön munkakornak számítják el a hat hónapos időtartamot, amennyiben egy gyereket szült, illetve egy évet, ha két gyermeknek adott életet, azzal, hogy ezt a rendelkezést 2032. január 1-től kezdik alkalmazni.

A 45 év feletti munkakor nem számít be a nyugdíj összegének meghatározásába.

A családi nyugdíj jogosultjától nem vonják meg a családi nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha havi szinten szerződésben rögzített térítést kap olyan összegben, amely alacsonyabb a legalacsonyabb alapnál, amely a járulékok befizetésének idején hatályos volt, azaz törlik az összeg 50 %-át.

Garantált a nyugdíj pillanatnyi szintje, amikor ismételten (újból) megállapítják a nyugdíjat.

Meghatározzák az öregségi nyugdíjak felhasználóinak kiegyenlítését, amennyiben munkába állnak a mi területünkön, vagy külföldön.