Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

Elfogadták az adóeljárásról és adóadminisztrációról szóló törvény bővítéseiről és módosításairól szóló törvényt (szerbül, rövidítve: ZPPPA, azaz Zakon o poreskom postupku i poreskoj administraciji; a könnyebb érthetőség érdekében - a továbbiakban - a magyar szövegben is ezt a rövidítést használjuk), amely az SZK Hivatalos Közlönyének 68/14-es számában jelent meg és 2014. július 4-én lépett hatályba.

A folytatásban a ZPPPA némely fontos rendelkezését tüntetjük fel.

 

A ZPPPA 25-ik szakasza szabályozza az adókötelezett kötelezettségeit:

„Az adókötelezett, ezzel a törvénnyel összhangban, köteles:

1. az előírt határidőn belül bejegyzésre vonatkozó bejelentést benyújtani az adóhatóságnál, kivéve azokat az adókötelezetteket, akiknek bejegyzésére, illetve nyilvántartásba vételére a gazdasági nyilvántartási ügynökség (szerbül: Agencija za privredne registre) illetékes, továbbá bejelenteni a későbbi adatváltozásokat abban a bejelentésben, amelyet nem a gazdasági nyilvántartási ügynökségnek kell benyújtani;
2. adóbevallást benyújtani az előírt űrlapon az adóhatóságnál, az adóval kapcsolatos előírásokban meghatározott módon és határidőn belül;
3. olyan dokumentációt benyújtani és olyan információkkal szolgálni, amilyeneket az adóhatóság az adóval kapcsolatos jogszabályok alapján megkövetel;
4. vezetni az előírt ületi könyveket és nyilvántartásokat a megadóztatás érdekében;
5. a törvényes határidőkön belül pontosan elszámolni az adót, amikor a törvény értelmében köteles azt egyedül megtenni;
6. adót fizetni a törvényben előírt módon, feltételek mellett és határidőn belül;
7. nem akadályozhatja és zavarhatja az adóeljárásban részt vevő hivatalos személyeket törvényben meghatározott kötelezettségük végzésében;
8. tájékoztatja az adóhatóságot a banknál, más pénzügyi szervezetnél, postatakaréknál, vagy egyéb, pénzforgalmat bonyolító szervezetnél (a továbbiakban bank) vezetett számlája megnyitásáról, vagy megszüntetéséről Koszovó és Metóhia Autonóm Tartományban vagy külföldön – mégpedig a számla megnyitásától, illetve megszüntetésétől számított 15 napon belül;
9. jelen lenni az adóellenőrzésnél;
10. eleget tenni minden egyéb kötelezettségnek, amelyet ebben a törvényben, vagy más adótörvényben előírtak.”

 

A ZPPPA 26-ik szakaszának 2-ik bekezdése szabályozza, hogy mely esetekben nem kapható adóazonosító jel (szerbül: Poreski identifikacioni broj, azaz PIB)

1. amennyiben a jogi személy, vállalkozó vagy természetes személy által alapított jogi személynek esedékes, ki nem egyenlített kötelezettségei vannak a tevékenysége végzésével összefüggő közbevétel alapján;
2. az a jogi személy, amelynek alapítója természetes személy, aki ugyanakkor alapítója olyan másik gazdasági szubjektumnak is, amelynek viszont esedékes, de kiegyenlítetlen kötelezettségei vannak a tevékenysége végzésével összefüggő közbevétel alapján;
3. az a jogi személy, amely státusa megváltoztatásával jött létre, kiválással és alapítás mellett, illetve vegyes kiválással összhangban azzal a törvénnyel, amely szabályozza a gazdasági társaságokat abban az esetben, ha a jogi személynek, amely a megosztás tárgyát képezi, kiegyenlítetlen kötelezettségei vannak a közbevételek alapján;
4. nem kaphat továbbá adóazonosító jelet az a vállalkozó sem, akinek esedékes, de kiegyenlítetlen kötelezettségei vannak a közbevételek alapján, amelyek tevékenységének végzése kapcsán keletkeztek.

Kivételt képez a jelen szakasz 2-ik bekezdésének hatálya alól, és adóazonosító jelet kaphat az adóhatóságtól az alany, amennyiben a közbevétel alapján esedékes, de ki nem egyenlített kötelezettség nem éri el a 100.000 dinárt, és amennyiben ezt a kötelezettséget az adóazonosító jel kérelmezésének napjától számított nyolc napon belül kiegyenlítik, illetve ezen határidőn belül visszavonhatatlan bankgaranciát, vagy a kereskedelmi bank által kiadott váltókezességi nyilatkozatot, azaz váltót (szerbül: avalirana menica) tesznek le, illetve nyújtanak.

 

A bejegyzésre illetékes szervek és szervezetek kötelezettségeit a ZPPPA 29-ik szakasza szabályozza.

A folytatásban csupán a ZPPPA 29-ik szakaszának legjelentősebb módosításait soroljuk fel:

Az a szerv, szervezet, vagy más, az előírt nyilvántartásba vételre jogosult/illetékes személy a tevékenységet végző személyeket nem törölheti az előírt nyilvántartásból az adókötelezettség megszűntének bizonyítéka nélkül, illetve az adótörvényben meghatározott nyilvántartásból való törlés nélkül, amelyet az illetékes adóhatóság állít ki, és amely az előírt nyilvántartásból való törlés igénylésének benyújtása pillanatában nem lehet öt napnál régebbi keltezésű. 

Kivételesen a tevékenységüket végző személyeket az előírt nyilvántartásba vételre illetékes szerv, szervezet, vagy más személy törölheti az adóköteles vállalkozót az előírt nyilvántartásból az adókötelezettség megszűnésének bizonyítéka nélkül.

A gazdasági nyilvántartási ügynökség nem végezheti el a gazdasági szubjektum törlését az előírt nyilvántartásból, nem regisztrálhatja a státusbeli változásokat, nem végezheti el az alapítóval illetve taggal, elnevezéssel, székhellyel, betéttel és szervezési formával kapcsolatos adatok megváltoztatását abban az időszakban, amelyben várja az adóhatóság tájékoztatását arról, hogy a gazdasági szubjektumnál adóellenőrzés esedékes, egészen addig, amíg meg nem érkezik a tájékoztatás arról, hogy az adóellenőrzés megtörtént.

 

A ZPPPA 30)b szakasza írja elő a bankok kötelezettségét azzal kapcsolatban, hogy az adóhatóságnak milyen adatokat szolgáltassanak:

1. a realizált kifizetési pénztárutalványokról, illetve a jövedelem befizetőkénti és fizetési kódokról szóló átutalási utalványokról a hónap 5-ig az előző hónapra vonatkozóan;
2. a természetes személye devizaszámláira befizetett pénzeszközökről, a befizetés napjától számított 30 napon belül;
3. a naptári hónap folyamán önálló tevékenységből megvalósított jövedelem alapján a polgárok jövedelmi adójának kötelezettje számlájára történt befizetésekről a naptári hónap letelte utáni 15 napon belül.”

 

A ZPPPA 36-ok szakasza rendezi az adóügyi akták eljuttatását az adókötelezettnek

Ebből a törvényszakaszból csupán néhány fontosabb rendelkezést említünk:

Az adóügyi aktust (okmányt) (szerbül: poreski akt) az adókötelezettnek ajánlott küldeményben, egyszerű küldeményben, vagy az adóhatóság hivatalos személye révén juttatják el.

Amennyiben az adóügyi okmány kézbesítése ajánlott küldemény formájában történik, az adóügyi aktus a kézbesítés napján számít kézbesítettnek, ha viszont a kézbesítés nem volt lehetséges, az adóügyi aktust a postára adástól számított 15-ik napon tekintik kézbesítettnek.

Ha az adóügyi okmányt egyszerű postai küldeményként adják fel, az adóügyi aktust a postára adás napjától számított 15-dik naptól tekintik kézbesítettnek.

Az adóügyi okmányt az adókötelezettnek, jogi személynek vagy vállalkozónak az előírt nyilvántartásba bejegyzett székhelye címére, vagy a gazdasági nyilvántartási ügynökségnél bejegyzett, a postai küldemények fogadására szolgáló címre küldik.

Az adókötelezettnek, aki természetes személy, lakcímén, illetve tartózkodási helyén kézbesítik az adóügyi okmányt.

Amennyiben az adóköteles jogi személy, az adóügyi okmányt akkor tekintik kézbesítettnek, amikor a jogi személynél alkalmazott személy azt átveszi.

Ha az adókötelezett természetes személy, ideértve a vállalkozót is, az adóügyi okmány akkor tekinthető kézbesítettnek, ha azt családja, illetve háztartása felnőtt tagja átveszi annak a törvénynek az értelmében, amely szabályozza a polgárok jövedelmi adóját, vagy pedig a vállalkozónál alkalmazott dolgozó veszi át.

Ennek a törvénynek az értelmében a kézbesítést akkor is rendben levőnek tekintik, amikor a személyek (természetes személy, vállalkozó, jogi személy) elutasítják az adóügyi okmány átvételét, vagy elutasítják az adóügyi okmány átvételét bizonyító vény aláírását, amennyiben erről a kézbesítést végző személy hivatalos feljegyzést készít.

Abban az esetben, amikor a postára adás napjától számított 15 nap elteltével az adóügyi okmányt kézbesítettnek tekintik (ajánlott, vagy egyszerű küldemény küldésével), az adóhatóság a hónap 5-ig az előző hónapra vonatkozóan közzéteszi internetes oldalán a kézbesítést követően az adókötelezett adóazonosító jelét, továbbá a kikézbesített adóügyi okmány számát.

Az adóügyi okmány elektronikus postával is eljuttatható, amennyiben az adókötelezett egyetért a kézbesítésnek ezzel a módjával.

 

A ZPPPA 38-ik szakasza szabályozza az adóbevallások átadását, előirányozva az adóbevallások kizárólag elektronikus úton t9rténő átadásának határidejét,a következőképpen:

Az adóbevallást az adókötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül kell benyújtani az adóhatóságnak, kivéve, ha ezzel, vagy más adótörvénnyel nincs másképpen előírva.

Az adóbevallást kizárólag elektronikus formában kell benyújtani azoknak az adóknak az esetében, amelyeket a levonások után kell fizetni, összhangban a polgárok jövedelmi adójáról szóló törvénnyel és a kötelező társadalombiztosítási járulékokat szabályozó törvénnyel (a továbbiakban : levonás utáni adó), a hozzáadott értékadóra (szerbül: Porez na dodatu vrednost), valamint:

1. a jogi személyek nyereségadójára – 2014. október 1-től;
2. a jövedéki adóra (szerbül: akciza) és az önálló tevékenységből származó jövedelem adójára az üzleti könyveket vezető vállalkozóknak az esetében – 2015. január 1-től;
3. a polgárok évi/éves jövedelmi adójára – 2015. április 1-től;
4. minden egyéb adóformára – 2015. október 1-től.

Az adókra és a járulékokra vonatkozó, levonások utáni egyedi adóbevallásokat kizárólag elektronikus formában nyújtják be 2014. március 1-től kezdve, a hozzáadott értékadó (HÉA – szerbül: PDV) kapcsán benyújtandó adóvallomást pedig az új, PPP DV űrlapon (nyomtatványon – szerbül: obrazac) kell benyújtani kizárólag elektronikus formában 2014. július 1-től kezdve.

 

A ZPPPA 70-ik szakasza szabályozza a kötelezettségek kiegyenlítésének sorrendjét, ami lényeges változást jelent az eddigi törvényes szabályozáshoz képest, a következőkben:

A befizetett összeg eloszlása 2015. január 1-től kezdve az alábbi sorrend szerint történik:

1. a megfizettetés költségei;
2. kamat;
3. az adókötelezettség fő összege.

 

A 2014-es évre vonatkozó PPP űrlap elektronikus úton történő benyújtása

A 2014-ben elvégzett jövedelem kifizetésekkel kapcsolatosan az adókötelezett, illetve adófizető köteles az adóhatóság számára elektronikus formában egyedi adóbevallást benyújtani (PPP űrlap), legkésőbb 2015. január 31-ig.

 

Az adóval kapcsolatos szabálysértések

Az adóval kapcsolatos szabálysértéseket felosztjuk:

A jogi személyek és vállalkozók adóval kapcsolatos általános szabálysértésekre, és az adóval összefüggő külön szabálysértésekre.

A továbbiakban néhány, a ZPPPA 177-ik szakaszában felsorolt, a jogi személyek és vállalkozók által elkövetett, illetve elkövethető általános, adóval kapcsolatos szabálysértésről szólunk, amelyek az adóbevallás benyújtásának elmulasztására, vagy késedelmes benyújtására, továbbá az adó elszámolásának, befizetésének elmaradására, illetve késedelmes befizetésére vonatkoznak.

 

A ZPPPA 177-ik szakaszával összhangban az adóbevallás benyújtásának, az adó elszámolásának és befizetésének elmulasztása esetére:

Azt az adókötelezettet-jogi személyt vagy vállalkozót, aki nem nyújtja be az adóbevallást, nem számolja el és nem fizeti be az adót, a szabálysértésért pénzbüntetéssel sújtják, mégpedig az adóellenőrzés során megállapított adóhátraléka (adótartozása) 30-100 %-val, ami nem lehet kevesebb 500.000 dinárnál jogi személy, illetve 100.000 dinárnál a vállalkozó esetében.

 

Az adókötelezett jogi személy, amely késve (nem az előírt határidőn belül) nyújtja be adóvallomását és nem fizeti be a törvényben előírt határideig az adót, ezért a szabálysértésért 150.000 dináros pénzbüntetést fizet. Ugyanezért a szabálysértésért a vállalkozót 50.000 dináros pénzbüntetéssel sújtják.

 

Az adókötelezett jogi személyt, aki (amely) az előírt határidőn belül nem nyújtja be adóvallomását, de a törvényes határidő lejártáig befizeti adóját, a szabálysértésért 100.000 dináros pénzbüntetésben részesül. Ugyanezért a szabálysértésért a vállalkozó pénzbüntetése 40.000 dinár.

 

Azt az adóköteles jogi személyt, aki (amely) a törvényes határidőn belül benyújtja adóbevallását, de nem fizeti be határidőre az adót, ezért a szabálysértésért 100.000 dináros pénzbüntetéssel sújtják. Ugyanezért a szabálysértésért a vállalkozó pénzbüntetése 40.000 dinár.

 

 Az adóköteles-jogi személy, aki/amely az előírt határidő lejárta után fizeti be az adóhivatal végzésében meghatározott adóját, 100.000 dináros pénzbüntetésben részesül. Ugyanezért a szabálysértésért a vállalkozót 40.000 dinár összegű pénzbüntetéssel sújtják.

 

Az adóigazgatóság (adóhatóság) meghatalmazásai

Az adóhatóság többé nem jogosult (illetékes) szabálysértési eljárás lefolytatására. Az adóhatóság (adóhivatal, szerbül: poreska uprava) követelést nyújthat be az illetékes szabálysértési bíróságnál szabálysértési eljárás indítására adóügyi és egyéb szabálysértés esetén. A szabálysértési eljárást az illetékes szabálysértési bíróság folytatja le.

Újdonság a ZPPPA-ban, hogy az adóhatóságnak jogában áll szabálysértési meghagyás (szerbül: prekršajni nalog) kiadása a szabálysértésekről szóló törvénnyel összhangban (az SZK Hivatalos Közlönye, 65/13-as szám). A szabálysértési meghagyást csak akkor adják ki, amikor a vonatkozó törvény, vagy a szabálysértési büntetésekről szóló más jogszabály értelmében előirányzott pénzbüntetés összege rögzített (állandó, szerbül: fiksni iznos).