Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

Az elektronikus kereskedelemről szóló törvény módosításairól és változásairól szóló törvény az SZK Hivatalos Közlönyének 95/13-as számában jelent meg és 2013. november 8-án lépett hatályba.

Az áruval és szolgáltatásokkal való elektronikus kereskedelem a távkereskedés egy formája annak a törvénynek az értelmében, amely a kereskedelmet definiálja, illetve meghatározza. A táv-kiskereskedelem a kereskedelemről szóló törvény 17-ik szakasza szerint áruértékesítés, illetve szolgáltatás, amelyet a kereskedő nyújt a kommunikációs eszközök útján kínálatával a fogyasztónak, aki az ügyletnél nincs közvetlenül jelen. Táv-kiskereskedelemnek számít különösen az elektronikus kereskedelem, a katalógusok útján történő áruértékesítés, továbbá a televíziós árueladás, a postai úton megvalósuló kereskedelem, a nyomtatott küldemények, a megrendelőlappal ellátott reklámanyag, a telefonos, szöveges és multimediális üzenetek a mobiltelefonálás és az automaták révén.

A törvény új módosításaival definiálja az információs társadalomban a szolgáltatást nyújtót jogi személyként vagy vállalkozóként és meghatározza a természetes személyt, aki a kereskedelemről szóló törvény szerint kereskedői státussal rendelkezik, aki szolgáltatást nyújt az információs társadalomban. Az információs társadalomban nyújtott szolgáltatást távszolgáltatásként definiálja, általában az adatok elektronikus úton történő feldolgozása és tárolása révén illeték fejében, a szolgáltatás igénylőjének személyes kérésére/követelésére, különösen a világhálón (internet) bonyolított kereskedelemben, az adatok kínálását és reklámozását az internet segítségével, az elektronikus kutatást, az adatok és szolgáltatások keresésének lehetővé tételét az elektronikus háló révén, a hálózathoz való hozzáférés biztosítását, vagy a szolgáltatásokat igénylők adatainak tárolását.

A szolgáltatást nyújtó köteles, hogy közvetlenül és folyamatosan hozzáférhető formában, a szolgáltatás igénylői és az államigazgatás illetékes szervei számára biztosítsa a következő információkat:

1) a szolgáltatást nyújtó vezeték- és utónevét, illetve megnevezését;

2) a szolgáltatást nyújtó székhelyét;

3) a szolgáltatást nyújtó további adatai alapján a szolgáltatást igénylő gyorsan és zavartalanul kapcsolatot létesíthet vele, beleértve az elektronikus címet, illetve elérhetőséget is;

4) adatokat a gazdasági szubjektumok nyilvántartásába, vagy más nyilvános regiszterbe való bejegyzésről (regisztrálás);  

5) részletek az illetékes szervről, amennyiben a szolgáltatást nyújtó tevékenysége hivatalos ellenőrzés alá esik;

6) a külön szabályozott tevékenységek, illetve hivatások vonatkozásában:

• a hivatásos, vagy hasonló szakmai egyesületek, amelyeknél a szolgáltatást nyújtót bejegyezték;
• a hivatásos (professzionális) elnevezés és az állam, ahol jóváhagyták (engedélyezték);
• a hivatásos (professzionális) szabályokról szóló utasítások abban az államban, amelyben a tevékenységet végzi, és elérhetőségi helye;

7) Az adóazonosító jel (szerbül: poreski identifikacioni broj, azaz PIB), továbbá a hozzáadott értékadó kötelezettjének száma abból az igazolásból, amelyet az illetékes adóhatóság állított ki a hozzáadott értékadóval kapcsolatos nyilvántartásba vételről, amennyiben a szolgáltatást nyújtó hozzáadott értékadó-kötelezett.

Amennyiben a szolgáltatást nyújtó az árakat is közli, azokat világosan és egyértelműen köteles feltüntetni, és külön meg kell jelölni, hogy az árba beszámították-e a kézbesítés költségeit, az egyéb kezelési (manipulatív) költségeket, az adót és más költségeket, amelyek kihatnak az árra.

Amennyiben a törvényben szabályozott és megszabott módon és formában nem történik meg az előírt információk biztosítása, illetve nyújtása, a jogi személy szabálysértést követ el, ami 100.000-200.000 dinárig terjedő pénzbüntetést vonhat maga után, míg a vállalkozó esetében a szabálysértésért kiszabható pénzbüntetés összege 10.000-500.000 dinár között mozog. Különösen súlyos törvénysértés, vagy a törvény megsértésének ismétlődése esetén kimondható a tevékenység végzésének tilalma is, jogi személy esetében háromtól hat hónapig terjedő időtartamra.