Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

Öt adótörvény módosítása várható:

• A polgárok jövedelemadójáról szóló törvény;
• A kötelező szociális biztosítási járulékokról szóló törvény;
• A vagyonadóról szóló törvény;
• A jogi személyek nyereségadójáról szóló törvény;
• Az adóügyi eljárásról és adónyilvántartásról szóló törvény.

A javasolt törvényes megoldások három célt szolgálnak.

1. Növelni a polgárok jövedelme megadüztatásának horizontális és vertikális igazságosságát, illetve annak az elvnek az érvényesítését, hogy az azonos gazdasági erővel rendelkező egyének azonos adóterhet viseljenek, és hogy a gazdagabb egyének több adót fizessenek;
2. Az adókötelezettségek alkalmazása adminisztratív költségeinek csökkentését az adókötelezettek számára éppúgy, mint az adóhivatal esetében;
3. A meglevő rendelkezése összehangolását és korszerűsítését összhangban a többi (egyéb) előírás változásaival, de azokkal a változásokkal is, amelyek az egyének jövedelmi forrásai és formái terén bekövetkeztek.

Folyóiratunknak ebben a számában azokról a legfontosabb javasolt módosításokról írunk, amelyek a polgárok jövedelmi adójáról szóló törvény módosításairól és változásairól szóló törvénytervezetben szerepelnek.

Az átalányadózás (paušalno oporezivanje)

Az önálló tevékenység során megvalósított és adózható forgalom megengedett értékének növelése az átalányban meghatározott 3.000.000 dinárról 6.000.000 dinárra, azaz javasolják, hogy átalány alapú adóztatásra ne legyen joguk azoknak a vállalkozóknak, akik abban az évben, amely megelőzi azt az esztendőt, amelyre az adót meghatározzák, illetve akiknek a tervezett forgalma tevékenysége megkezdésének pillanatában meghaladja a 6.000.000 dinárt, az eddigi 3.000.000 dináros összeg helyett.

Az átalányadó fizetésének joga nem ismerhető el azoknak a vállalkozóknak az esetében, akik a jogi, számviteli, könyvelési és revizori munkák területén végeznek tevékenységet, adótanácsadással, piackutatással és reklámozással foglalkoznak vagy az egészségügy területén dolgoznak.

A keresetek megadóztatása

A keresetek esetében 12-ről 10 százalékra csökken az adókulcs, azzal, hogy a jelenlegi 8.776-ról 11.000 dinárra nő az adómentes összeg, így a minimálbér (minimális kereset) effektív adóterhei 8,6 % helyett 6.4 százalékot tesznek ki.

Javasolták, hogy a nyugdíj- és rokkantságbiztosítási járulék kulcsa 22-ről 24 százalékra növekedjen, azzal, hogy 13 % a keresetet vagy más jövedelmet terhelje, 11 % pedig a munkaadót vagy más befizetőt (a javaslat a kötelező társadalombiztosítási járulékokról szóló törvény módosítási indítványában szerepel.)

A vállalkozók

A ügyviteli könyveket vezető vállalkozó gazdálkodásából származó nyereség adójának meghatározása önmegadóztatással és nem az adóügyi szerv végzése alapján történik;

Bevezetik a vállalkozó személyes keresetét azok esetében, akik adójukat az önálló tevékenységből származó tényleges jövedelem után fizetik, kereseti adóalapként és a kötelező társadalombiztosítási járulék után;

Ez a javasolt törvényes megoldás lehetővé teszik ezeknek a vállalkozóknak, hogy meghatározzák azt a pénzösszeget, amelyet maga a vállalkozó választ és kifizet magának munkájáért keresetként, megnövelve a hozzátartozó adóval és kereseti járulékokkal, míg a nyereség fennmaradó része a gazdálkodásból származó nyereségként kerül megadóztatásra, amelyre 10 %-os kulcsot alkalmaznak és nem kell utána társadalombiztosítási járulékokat fizetni.

A „személyes kereset” fogalmának bevezetésével jelentős mértékben csökkennek a vállalkozó adóterhei, mivel az eddigi rendelkezése értelmében a vállalkozó önálló tevékenységéből származó netto jövedelmet összesen 45,8 % adó és járulék terhelte (10 % nyereségadó és 35,8 % kötelező társadalombiztosítási járulék).

Ezáltal változik az eddigi megoldás, amely nagy különbségek forrása volt az adóterhek vonatkozásában a vállalkozók és a gazdasági társaságok tulajdonosai között.

A vállalkozónak kiadásként elismerik a szolgálati út költségei mellett az  adómérlegben a vállalkozó kifizetett személyes keresetét is.

Javasolták, hogy azt a módszert, ahogyan a vállalkozók adómérlegeikben kimutatjuk a transzferációs árakat (transferne cene) közelebbről a törvénynél alacsonyabb rangú aktusával (podzakonski akt) a miniszter határozza meg.

Javasolták továbbá, hogy az állandó eszközök amortizációját, amelyet üzleti könyveiben a vállalkozó kimutatott, kiadásnak ismerjék el abban az összegben és oly módon, ahogyan azt a a nyereségadóról szóló törvényben és a hozzá kapcsolódó, a törvénynél alacsonyabb rendű aktusokban meghatározták.

A mezőgazdasági dolgozók/ földművesek

Javasolták, hogy a mezőgazdaságban és erdőgazdaságban megvalósított jövedelmeket vonják ki a polgárok jövedelmi adója alapján történő megadóztatás alól. A javasolt adóztatási koncepció szerint a mezőgazdaságból és erdőgazdálkodásból származó tényleges jövedelmeket az önálló tevékenységből eredő jövedelemként adóztatnák meg.

Ennek az adónak az adókötelezettje természetes személy – a családi földműves gazdaság letéteményese, akit az ezt a területet rendező előírásokkal összhangban bejegyeztek a földműves gazdaságok regiszterébe /nyilvántartásába.

Javasolták azt is, hogy írják elő az ingatlan tulajdonlásából származó hozzáírt jövedelem alóli mentességet azok esetében, akiknek földjén töltések, csatornák, zsilipek, árvízvédelmi füzesek vagy más ültetvények, árkok, és más földművek, illetve egyéb árvízvédelmi létesítmények, vízelvezető-, öntözőcsatornák, erózió elleni objektumok épültek; ha a földterület védett környezetnek számít műemlékek, vagy természetvédelmi létesítmények környékén; ha a föld, amely nem volt megművelhető, az adóköteles alany befeketetése nyomán művelhetővé vált – öt éven keresztül, a földterület rendeltetésszerű használatától kezdve; ha az adott földterületen új gyümölcsösöket vagy szőlőt telepítettek – ugyancsak a gyümölcsös és a szőlő telepítésének kezdetétől számított öt éven keresztül.

Az ingatlanból származó jövedelmek

A javaslat szerint az ingatlanokból származó jövedelmeket hozzácsatolnák a tőkéből származó jövedelmekhez. Az ingatlan bérbeadásából, mint tőkejövedelemből származó bevétel/jövedelem meghatározása az adóterhek kiegyenlítődését eredményezné a tőkéből eredő jövedelemmel.

Javasolták, hogy az efeketív adókulcs magassága 15 % legyen (20 % a 25 %-os normírozott költségek mellett.(normirani troškovi).

A megadóztatott tőkejövedelem a saját tulajdonban levő ingatlanok kiadásából származó tényleges jövedelem vonatkozásában brutto jövedelmet képez, amelyet a normatív költségekkel, tehát 25 %-al csökkenteni kell, amennyiben azonban ezt a jövedelmet lakások, szobák kiadásával, ágybérlettel (utasoknak, turistáknak) valósították meg, amelyek kapcsán tartózkodási illetéket (boravišna taksa) fizettek, a normírozott költségeket a brutto jövedelem 50 %-ig ismerik el.

A saját tulajdonú ingatlanok bérbeadásából származó tényleges jövedelem a bérleti díj, amelybe beszámítanak minden elvégzett szolgáltatást és kötelezettséget, amelyet a bérlő vállalt, kivéve azoknak a költségeknek a fizetését, amelyek a bérlet idején keletkeztek, és amelyek a bérlő fogyasztásának méreteitől függnek (ilyen például az elektromos áram, a telefon használata, stb.).

Az ingatlanból származó jövedelmeket továbbra is hozzácsatolják a polgárok évi jövedelmi adójához.

A javaslat értelmében ingatlannak számít a földterület (építési telek, mezőgazdasági, erdősített és hasonlók), továbbá a lakóépületek, üzlethelyiségek és más épületek, lakások, üzletek, garázsok és egyéb, a föld felszíne felett és alatt létesített építészeti objektumok és azok részei.

Javasolták, hogy az ingatlan tulajdonlásához ne írják hozzá a jövedelemhez azoknak a lakásoknak és lakóházaknak az esetében, amelyek a tulajdonos bejelentett lakóhelyét képezik, azokat a létesítményeket és földterületeket, amelyeket tulajdonosuk önálló tevékenységének végzésére használ, amely után a tényleges jövedelem alapján adózik, a mezőgazdasági földterület után, amely természetes személy tulajdonát képezi és amely nem nagyobb 5 hektárnál, illetve azon bérbeadott ingatlanok után, amelyekre a bérbeadás alapján a tényleges jövedelmre fizet az adót a tulajdonos.

A megadóztatott tőkejövedelem az ingatlan tulajdonlásából származó hozzáírt jövedelem esetén egy naptári évben 3 %-át képezi az ingatlan piaci értékének, csökkentve a normírozott költségek 25 %-val, azzal, hogy az ingatlan piaci értékét úgy határozzák meg, mint az adóköteles tulajdonában lévő ingtlanok piaci értékei összegének és 50.000 euro dinár ellenértékének a különbségét a Szerbiai Nemzeti Bank középárfolyama szerint az adó meghatározásának (kivetésének) napján. Ha a saját ingatlan bérbeadásából származó tényleges bevételből származó jövedelem kisebb (alacsonyabb) az ingatlan tulajdonlásából eredő hozzáírt jövedelemnél, az illetékes adóhatósági szerv az adózás alá eső jövedelmet a hozzáírt jövedelem magasságában állapítja meg.

Az önkéntes nyugdíjalapoknál történő takarékosság adókezelése

Bevezették az adómentességet a tőkenyereségre az önkéntes nyugdíalapoknál felhalmozott eszközök kifizetésekor, amennyiben ez a kifizetés a területet szabályozó hatályos törvénnyel összhangban történik. Ezzel megteremtődik annak lehetősége, hogy a polgárokat eszközök kiválasztására motiválják az időskorra való takarékosság kapitalizált rendszerén belül, mert ez a takarékossági forma – adóügyi, adókezelési szempontból – kiegyenlítődik, egyenlő elbánásban részesül a dinárletétben eszközölt takarékossággal (előírt adómentesség az ilyen letétek kamatából származó jövedelemre).

A kapitális (tőke) nyereség megadóztatása

A javasolt megoldás szerint tőkenyereségnek vagy veszteségnek számít e törvény értelmében az átruházással megvalósított érték és a beszerzési érték közötti különbözet ingatlanok, szerzői jogok, azokkal rokon egyéb jogok, ipari tulajdonjogok és jogi személyek tőkéjében való részesedés, részvények és más értékpapírok dologo jogi jogosultsága, beleértve a beruházási egységeket is, kivéve az önkéntes nyugdíjalapok beruházási egységeit.

Javasolták, hogy kapitális, vagy tőkenyereségnek illetve veszteségnek ennek a törvénynek alapján ne számítson a különbözet, amely a jogok átruházása során keletkezett, amennyiben azokat örökség révén az első öröklési rendben szerezték, amikor az átruházás házastársak és vérrokonok között történik egyenes ági rokonok esetén, olyan átruházáskor, amikor elvált házastársakról van szó, közvetlen kapcsolatban a válással, amikor adóssági értékpapírokat ruháznak át összhangban azokkal az előírásokkal, amelyek szabályozzák ezeknek az értékpapíroknak a kibocsátását és forgalmazását, és amikor az átruházó jogkötelezett az átruházás előtt legalább tíz éven át megszakítás nélkül birtokolta azokat.

A polgárok évi jövedelemadója

A polgárok évi jövedelemadójának fizetési kötelezettsége felöleli a köztársaság vagy más állam területén megvalósított jövedelem rezidensei mellett a rezidensnek nem számító személyeket is annak a jövedelemnek kapcsán, amelyet Szerbia Köztársaság területén végzett munkájuk révén megvalósítottak;

Az évi adó kiszabására alapul szolgáló jövedelmet megnöveli az a jövedelem is, amelyet a naptári év folyamán – amelyre az évi adót kivetik – a kötelezett azon a jogcímen valósít meg jövedelmet, hogy visszakapta a kötelező társadalombiztosítási járulékot.

Javasolták, hogy a polgárok jövedelemadója bevallásának és bejelentésének határideje március 15-e helyett május 15-e legyen.