Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

A reális pénzügyi eredmények meghatározása a gazdasági társaság, illetve vállalkozó teljes vagyonának struktúrájában, továbbá a kinnlevőségek és kötelezettségek reális helyzetének megállapítása a 2012-es gazdálkodási év végén rendkívül fontos a kötelezettségek és kinnlevőségek bonitásának/hitelképességének felmérése, megfizettethetőségük és elévülésük meghatározása szempontjából.

A kötelezettségek és kinnlevőségek elévülésével kapcsolatosan a legjelentősebb kérdéseket a kötelmi viszonyokról szóló törvény (Zakon o obligacionim odnosima) 360-393. szakaszai rendezik.

Az elévüléssel megszűnik a hitelező joga a kötelezettség teljesítésének követelésére.

Az elévülés akkor következik be, amikor eltelik az a törvényben meghatározott idő, amelyben a hitelező követelhette a kötelezettségek teljesítését. Az elévülés kezdete az azt követő nap, amelyen a hitelezőnek még jogában állt a kötelezettség teljesítésének követelése. Az elévülés akkor következik be, amikor a törvényben meghatározott idő utolsó napja eltelik.

Amikor sor kerül a fő kinnlevőség/követelés elévülésére, elévülnek a mellék-, vagy járulékos követelések is, amilyen a kamat, a termés, a költségek, a szerződésben rögzített büntetések.

A szerződő felek jogi ügylettel nem határozhatják meg az elévülés hosszabb, vagy rövidebb idejét annál, amelyet a törvény megszab, ami azt jelenti, hogy az elévülési határidőkről szóló rendelkezések imperatívak, azaz kényszerítő erejűek.

A szerződő felek szerződésben megállapodhatnak a fizetés esedékességének határidejéről, ezt a határidőt pedig új fizetési határidőről szóló megállapodással megváltoztathatják szerződéskiegészítés (aneks) megkötésével, és ebben az esetben megváltozik az a határidő, amelytől az elévülés kezdődik.

Amennyiben az adós eleget tesz elévült kötelezettségének, nincs joga visszakövetelni azt, amit adott, még akkor sem, ha nem tudta, hogy kötelezettsége elévült.

Az elévülési határidők

A kötelmi viszonyokról szóló törvény különböző elévülési határidőket ír elő, a továbbiakban ezek közül sorolunk fel néhányat.

Az általános elévülési határidő a kinnlevősége/követelések esetében tíz év, amennyiben a törvény nem határoz meg valamilyen más elévülési időt, és ezt a kötelmi viszonyokról szóló törvény 371-ik szakasza írja elő.

Az ár- és szolgáltatásforgalomról szóló szerződésből eredő kölcsönös követelések, továbbá az ezekkel a szerződésekkel kapcsolatos kiadásokra vonatkozó térítések követelésének elévülési ideje három év, azzal, hogy az elévülés minden leszállított áru, elvégzett munka vagy szolgáltatás esetén külön folyik, azaz különböző/eltérő lehet. (A kötelmi viszonyokról szóló törvény 374. szakasza).

Az időszakos követelések (Az dőnkénti/időszakos juttatások követelése, amelyek visszatérítése évente, vagy rövidebb időközökben esedékes), amilyen például a kamat, az eltartás követelése, három év alatt évülnek el minden egyes időleges/időszakos követelés esetében (A kötelmi viszonyokról szóló törvény 372-ik szakasza).

Maga a jog, amelyből az időszakos juttatás ered, öt év alatt évül el, a legrégebbi, nem teljesített követelés esedékességétől számítva.

A bérlet alapú követelés elévülési ideje három év (A kötelmi viszonyokról szóló törvény 375-ik szakasza).

Az okozott kár megtérítésével kapcsolatos követelés három év alatt évül el attól kezdődően, hogy a károsult tudomást szerzett a kárról, és a kárt okozó személy vonatkozásában (A kötelmi viszonyokról szóló törvény 376-ik szakasza). A kártérítési követelés minden esetben elévül a kártételtől számított öt év eltelte után.

Jogerős bírósági ítéletben, vagy más illetékes szerv végzésében meghatározott követelések tíz év alatt évülnek el (A kötelmi viszonyokról szóló törvény 379-ik szakasza).

Egy év alatt évülnek el az alábbi követelések (A kötelmi viszonyokról szóló törvény 378-ik szakasza):

1. a leszállított elektromos- és hőenergia, gáz, víz, kéményseprői és köztisztasági szolgáltatások térítése, amennyiben ezek a szolgáltatások a háztartás szükségleteit képezték;
2. a rádióállomások és tévéadók követelései a rádió- és tévékészülék használati díjáért;
3. a posta, távíró és telefonhasználati térítés, továbbá a postafiók használati díja, valamint más hasonló szolgáltatások díjai, amelyeket háromhavonta, vagy rövidebb időközönként fizettetnek meg;
4. az időszakos publikációk előfizetésének követelése, a publikáció megrendelési idejének leteltétől számítva.

A biztosítási szerződéseknél a szerződő fél követelései, illetve életbiztosítás esetén a harmadik személy követelései öt, más jellegű biztosítások esetében három év alatt évülnek el, a naptári év elteltét követő első naptól számítva, amelyben a követelés/ kinnlevőség keletkezett, azzal, hogy az életbiztosítási követelések tíz év után minden esetben elévülnek, a többieknél pedig öt év az elévülési idő a követelés keletkezésének naptári éve elteltét követő első naptól számítva.

A biztosító követelései a biztosítási szerződés kapcsán három év alatt évülnek el.

Abban az esetben, amikor a harmadik személy kapcsán köttö biztosításnál a károsult térítést követel a biztosítottól, vagy meg is kapja azt, a biztosítottnak a biztosítóval szembeni követelése azon a napon kezd elévülni, amely napon a károsult személy bírósági úton kéri a biztosítottól a térítést, illetve amelyik napon a biztosított kártalanította (A kötelmi viszonyokról szóló törvény 380-ik szakasza).

Az elévülés megszakadása

Az elévülés megszakadása akkor következik be, amikor az adós elismeri tartozását. Ez az elismerés a hitelezőnek tett nyilatkozatban, vagy közvetett módon történhet, részletfizetéssel, a kamat kifizetésével, biztosíték adásával.

Az elévülés megszakad akkor is, ha a hitelező vádat emel, vagy más eljárást alkalmaz az adóssal szemben a bíróságon vagy más illetékes szervnél követelése megállapítása, biztosítása vagy megvalósítása céljából.

Rá kell mutatnunk arra, hogy az elévülés megszakításához nem elegendő az, hogy a hitelező írásban vagy szóban felszólítsa adósát kötelezettségének teljesítésére. A figyelmeztetés, vagy a kötelezettség teljesítésére vonatkozó felhívás kézbesítése nem szakítja meg az elévülést.

Sok kérdés hangzott el azzal kapcsolatban, hogy a nyitott tételek kivonata aláírásának van-e elismerést bizonyító jelentősége, amely megszakítja az elévülési határidőt. Ezért kell rámutatnunk a szerbiai kereskedelmi bíróságok 2009 szeptemberében, Donji Milanovácon tartott tanácskozásán kialakult állásfoglalásra, amely a következőképpen hangzik:

„A nyitott tételek kivonata, amelyet a statutáris képviselő, vagy más, kifejezett és egyértelmű felhatalmazással rendelkező személy (munkahelyi beosztása szerinti meghatalmazott) aláír, a kötelezettség elismerését jelenti, és ilyenként megszakítja az elévülés folyamatát, illetve határidejét (A kötelmi viszonyokról szóló törvény 387-ik szakasza), illetve amennyiben ez a határidő lejárt, a már bekövetkezett elévülésről való lemondást jelenti (A kötelmi viszonyokról szóló törvény 365-ik és 366-ik szakaszai).

Bizonyos pénzösszeg elismerése a megfelelő nyomtatványon (IOS obrazac) keresztül egy bizonyos jogi ügyletből következő kötelezettség elismerését jelenti, de nem zárja ki az adós azon jogát, hogy elvitassa a teljesítetlen kötelezettség (értékének, összegének) magasságát, vagy annak bizonyítását, hogy a szóban forgó kötelezettség valamely másik, per tárgyát nem képező jogviszonyból keletkezett.”

A megszakítást követően az elévülés folytatódik, a megszakításig eltelt idő pedig nem számítódik be a törvényben meghatározott elévülési időbe. Az elévülés, amely a megszakítást követően folytatódik, csak akkor fejeződik be, ha annyi idő telik el, amennyit a törvény a (megszakított) elévülésre előirányoz.

A bíróság nem lehet tekintettel az elévülésre, amennyiben arra az adós nem hivatkozott. Létrejöttével, önmagában nem fejt ki joghatást, hanem az adósnak kell eldöntenie, hogy kifogást emel, vagy nem. Kifogással, ellenvetéssel a bírósági eljárás teljes ideje alatt lehet élni.

A kinnlevőségek és kötelezettségek elévülését más jogszabályok és előírások is szabályozzok: Az adóeljárásról és nyilvántartásról szóló törvény, a gazdasági társaságokról szóló törvény, a váltókról szóló törvény, a munkáról szóló törvény és a csődtörvény. Az elévülési határidőkről és az elévülés feltételeiről a felsorolt jogszabályok alapján a Vállalkozói tájékoztató következő számaiban is írunk.