Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

A gazdasági társaságokról szóló új törvényt (A SZK Hivatalos Lapja, 36/2011-es szám), amely 2011. április 4-én lépett hatályba, 2012. február 1-e óta alkalmazzák.

A gazdasági társaságokról szóló új törvény rendezi többek között a vállalkozók jogi helyzetét is. 2012. február 1-től hatályát vesztette a magánvállalkozókról szóló (korábbi) törvény.

A gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében a vállalkozó csupán egy ügyvitelre képes fizikai személy, aki jövedelemszerzés céljából tevékenységet végez, és mint ilyent a nyilvántartásról szóló törvény szerint bejegyezték, azaz nyilvántartásba vették (regisztrálták).

A vállalkozó a tevékenysége végzése során keletkező minden kötelezettségéért teljes vagyonával felel, és ebbe a vagyonba beszámítódik az a vagyon is, amelyet tevékenysége végzésével szerez. A vállalakozó vagyoni felelőssége nem szűnik meg a vállalkozónak a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség nyilvántartásából való törlésével.

A vállalkozó alaptevékenysége mellett más olyan tevékenységet is végezhet, amelyet nem tilt a törvény, függetlenül attól, hogy arról van-e határozat, illetve nyilvántartásba vették-e (regisztrálták-e).

A törvény rendelkezései értelmében a vállalkozó nem köteles személyesen irányítani vállalkozását, az ügyvezetést rábízhatja más, ügyvitelre alkalmas fizikai személyre, ügyvezetőre, vagy munkavezetőre, amiről írásbeli felhatalmazást kell készítenie. A munkát vezető személy törvényes képviseleti jelleggel bír, és (munkaviszonyban) alkalmazásban kell állnia a vállalkozónál.

A vállalkozó ideiglenes távolléte esetén, betegség, iskoláztatás, tisztségre való megválasztás, és hasonlók, amennyiben nincs ügyvezetője, a munka általános irányítását távolléte idejére rábízhatja családi háztartásának valamely tagjára, anélkül, hogy kötelezően alkalmazná őt.

A vállalkozó köteles a nála dolgozó, vagy alkalmazott személyekkel munkaviszonyt létesíteni. A vállalkozó családi háztartásának tagja kivétel, munkaviszony létesítése nélkül is dolgozhat nála, de csak az alábbi esetekben:

1) A nap folyamán, időnként, kizárólag a vállalkozás székhelyén, amikor jelenléte a vállalkozó tevékenységének természetéből fakadóan elengedhetetlen (hogy a vállalkozó kereskedését/boltját ne kelljen munkaidőben bezárni az áru lerakása miatt, az üzlethelyiség takarítása miatt, stb.)

2) Ideiglenesen, a régi szakmákra, művészi munkára, vagy kézimunkát végző tevékenység elsajátítása idejére, amennyiben a vállalkozó ilyen tevékenységgel foglalkozik.

3) Arra az időre, amikor a vállalkozó a törvénnyel összhangban évi szabadságát tölti.

A családi háztartás tagjainak számítanak a törvény rendelkezései értelmében: a házastárs, a gyerekek, az örökbe fogadott gyermekek, vagy a szülők.

A vállalkozó halála, vagy üzleti képességeinek elvesztése esetén az örökös, illetve a családi háztartás tagja, aki ügyvitelre képes/alkalmas fizikai személy folytathatja a tevékenységet az örökösödési (hagyatéki) határozat alapján, vagy pedig a tevékenység folytatásáról szóló együttes megállapodás (szerződés) értelmében, amelyet minden örökösnek, illetve a családi háztartás minden tagjának alá kell írnia.

A vállalkozó tevékenységét folytató személy köteles a vállalkozó halálát követő 30 napon belül a nyilvántartásban (regiszter) jelenteni a tevékenység végzésének folytatását.

Az üzletképes örökös folytathatja a vállalkozó életében is annak tevékenységét, amennyiben ezt a jogát az öröklésről rendelkező előírásokkal összhangban a vállalkozó életében elrendezett hagyaték felosztása alapján gyakorolja.

A vállalkozó olyan értelmű döntést hozhat, hogy tevékenységét gazdasági társaság formájában folytatja, amikor is ennek megfelelően alkalmazzák az adott társasági forma létrehozásáról szóló törvény rendelkezéseit (üzlettársaság, betéti társaság, korlátozott felelősségű társaság és részvénytársaság). A törvény szabályozza, hogy egyazon időben törlik a vállalkozót a gazdasági szubjektumok nyilvántartásából, amikor regisztrálják (bejegyzik) a gazdasági társaság megalakítását. Az így létrehozott gazdasági társaság átveszi a vállalkozó összes jogait és kötelezettségeit, amelyek üzletvitele során az illető gazdasági társaság létrejöttéig keletkeztek. A vállalkozó, aki ilyen módon alakított gazdasági társaságot a törvényben foglalt feltételek szerint, teljes vagyonával felelős marad mindazokért a kötelezettségekért, amelyek tevékenysége során, a vállalkozói nyilvántartásból való törlése pillanatáig keletkeztek.

Az üzlettársasági vállalkozások (ortačke radnje) tulajdonosai kötelesek tevékenységük végzésének formáját legkésőbb 2013. március elsejéig a törvény által előírt gazdasági társasági jogi formára változtatni. Amennyiben ezt nem teszik meg, a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség üzlettársasági formára vezeti át őket.