Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS FOGALMA

A kölcsönszerződést a kötelmi viszonyokról szóló törvény 557 – 566. szakaszai szabályozzák (A JSZSZK Hivatalos Lapja 29/78, 39/85 és 57/89, továbbá a JSZK Hivatalos Lapja 31/93).

A kölcsönszerződés olyan szerződés, amellyel egy személy, a kölcsönadó/hitelező kötelezi magát, hogy egy másik személynek, a kölcsönvevőnek/adósnak tulajdonába átad bizonyos mennyiségű pénzt, vagy más beváltható tárgyat, a kölcsönvevő pedig kötelezi magát, hogy az ugyanolyan mennyiségű, fajtájú és minőségű tárgyat bizonyos határidőn belül visszaadja.

Hitelező lehet a bank vagy más jogi, illetve természetes személy. A gazdasági alanyok (gazdasági tevékenységet végző jogi vagy természetes személyek) kölcsönt nyújthatnak szabad pénzeszközeikből ügyfelüknek pénzügyi segélynyújtás és támogatás formájában. Gyakran előfordul, hogy kölcsönt folyósítanak a társaság tagja (az ún. alapító) és a gazdasági társaság között, amelyben az előbbinek ilyen sajátossága van a társaság folyamatos likvidtásának/fizetőképességének biztosítása érdekében, az egymáshoz kapcsolódó/kötődő jogi személyek és az egymással üzleti kapcsolatban álló társaságok között.

A kölcsönszerződés alapján a kölcsönvevő tulajdonjogot szerez, illetve rendelkezési jogra tesz szert a kölcsönvett tárgyak fölött azzal, hogy a kölcsönvevő köteles bizonyos idő eltelte után visszaadja a hitelezőnek ugyanolyan mennyiségben, az ugyanolyan fajtájú és minőségű dolgot/tárgyat.

A kölcsönszerződés abban a pillanatban jön létre, amikor a szerződő felek megállapodnak a szerződés lényeges elemeiről, ami azt jelenti, hogy szóban megállapodhatnak. Tekintettel arra, hogy ennek a szövegnek a témája a jogi személyek, illetve vállalkozók közötti kölcsönszerződés létrejötte/megkötése, a szerződést írásos formában kell megkötni, bizonyítva ezzel, hogy kölcsönről van szó.

Ez a szerződés kétoldalúan kötelez, mivel a kölcsönadó/hitelező kötelezettséget vállal arra, hogy átadja a szerződés tárgyát képező dolgot, a kölcsönvevő/adós pedig köteles a kölcsönvett dolgokat a szerződés szerinti határidőre visszaadni a dolgok használatáért járó térítményt (kamatot).   

A kölcsönszerződés lehet jótéteményes (jótékony, azaz ingyenes), vagy pedig visszterhes (terhelt). Amennyiben a kölcsönvevő az alaptőke mellett kamattal, illetve bizonyos térítménnyel is tartozik, akkor visszterhes szerződésről beszélünk.

A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS LÉNYEGES ELEMEI

A kölcsönszerződés lényeges elemei a szerződés tárgya és időtartama.

A kölcsönszerződés tárgya leggyakrabban a pénz, de lehet más beváltható tárgy/dolog is (amelyeket fajtájuk, számuk, mértékük vagy súlyuk szerint határoznak meg).

Amennyiben pénz a kölcsön tárgya, elengedhetetlenül szükséges a kölcsön megbeszélt összegének befizetéssel történő átadása/átutalása a kölcsönvevő számlájára, a kölcsön visszaadása/visszatérítése pedig a kölcsönvevő számlájáról a kölcsönadó számlájára való átutalással/befizetéssel kell, hogy történjen, világosan megjelölve a kölcsön folyósítását, illetve a pénzkölcsön visszautalását, feltüntetve a konkrét kölcsönszerződést, amelynek alapján a térítés történik (a szerződés iktatószámát és megkötésének dátumát).

A szerződő felek a kölcsönszerződéssel szabályozhatják, hogy a kölcsönzött pénzt olyan dolgokban/tárgyakban adják vissza, amelyek megfelelnek a kölcsönadott pénz értékének abban az időpontban és azon a helyszínen, amelyet a kölcsönszerződésben az adósság megtérítésével kapcsolatban rögzítettek.

Ha szerződés tárgya nem pénz, a szerződő feleknek jogukban áll megállapodni a kölcsön pénzben való megtérítéséről. A kölcsönvevőnek mégis jogában áll, hogy maga döntse el, a kölcsönvett dolgokat adja vissza, vagy azt a pénzösszeget, amely megfelel a kölcsönvett dolgok értékének abban az időpontban és azon a helyszínen, amelyet a szerződő felek meghatároztak a kölcsön megtérítése kapcsán. Ugyanez érvényes abban az esetben is, amikor lehetetlen a kölcsönvett dolgot/tárgyat ugyanabban a mennyiségben, fajtában és minőségben visszaadni.

A kölcsönvevő, illetve adós köteles a kölcsönt a szerződésben meghatározott határidőn belül visszaadni. A szerződés időtartamát általában úgy szokták meghatározni, hogy a kölcsönvevőnek megfelelő időt adnak a kölcsön megtérítésére. Amennyiben nem határoztak meg határidőt, a kölcsönvevő köteles adósságát, illetve a kölcsönt megfelelő határidőn belül megtéríteni, amely nem lehet két hónapnál rövidebb attól az időponttól számítva, amikor a kölcsönt adó fél kéri a kölcsön visszaadását. A kölcsönadó/hitelező nem követelheti a szerződésben rögzített határidő előtt a kölcsön megtérítését, a kölcsönvevő/adós viszont visszaadhatja a kölcsönt a visszatérítés meghatározott időpontja előtt, amennyiben erről a szándékáról előre tájékoztatja a kölcsönadót, és megtéríti neki azt a kárt, amely ez miatt érheti. Amennyiben a kölcsön ingyenes, illetve tehermentes (kamatban nem állapodtak meg a szerződő felek) a kölcsönadónak nem származik kára abból, ha a megállapodás szerinti határidő lejárta előtt visszakapja a kölcsönt.

Lényeges eleme a szerződésnek a térítmény összege (kamat, vagy más haszon), és a határidő, amelyen belül a kölcsönt adó (hitelező) köteles átadni a pénzt vagy más beváltható dolgot a kölcsönvevőnek.

A gazdaságban kötött szerződéseknél magától értetődő, hogy a kölcsönvevő kamatot fizet, akkor is, ha arról nincs szó a szerződésben. A kötelmi viszonyokról szóló törvény meghatározza, hogy a megállapodás tárgyát képező kamatláb magasságát külön törvénnyel szabályozzák (ezt a mai napig nem hozták meg).

A kölcsönadó köteles a meghatározott dolgokat a megállapodás szerinti időpontban átadni, amennyiben pedig ezt a határidőt nem határozták meg, amikor azt a kölcsönvevő kéri.

A kölcsönadó megtagadhatja a meghatározott tárgyak átadását, amennyiben a szerződés megkötését követően rosszabbodnak a kölcsönvevő anyagi körülményei, és bizonytalanná válik a kölcsön megtérítése.

A szerződésben szabályozható a törvényes késedelmi kamat fizetése annak az adósnak az esetében, aki késlekedik a pénzbeli alaptőkével kapcsolatos kötelezettsége teljesítésével. A késedelmi kamatot a késedelmi kamatról szóló törvénnyel összhangban számítják ki.

A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ALAPJÁNI KÖVETELÉS ELÉVÜLÉSE

A jogi személyek között kötött kölcsönszerződés alapján átadott dolgok visszaadására vonatkozó követelés elévülése a követelés hozzáférhetőségétől számított 3 (három) év.

A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ÉS HITELSZERZŐDÉS KÖZÖTTI ELTÉRÉSEK/ KÜLÖNBSÉGEK

A kölcsönszerződés különbözik a hitelszerződéstől, mert hitelügyletekkel csak a bankok foglalkozhatnak, míg kölcsönszerződést természetes és jogi személyek is köthetnek. A kölcsönszerződés tárgya pénz és egyéb beváltható tárgy is lehet, amelyek felett tulajdonjogot szerez a kölcsönvevő, míg a hitelszerződés tárgya csak a pénz lehet. A kamat lényeges eleme a hitelnek, míg a kölcsönszerződésnél ebben nem kötelező megállapodni.

KIFIZETÉSI KÓDOK A GAZDASÁGI TÁRSASÁG TAGJÁNAK NYÚJTOTT KÉSZPÉNZ-KÖLCSÖN BEFIZETÉSEKOR ÉS A KÖLCSÖNNEK A TÁRSASÁG TAGJA SZÁMÁRA KÉSZPÉNZBEN TÖRTÉNŐ VISSZAFIZETÉSEKOR

Időnkénti pénzbeli segítségnyújtási formaként jelentkeznek a gazdasági társaság és tagja között olyan kölcsönzési esetek, amelyek a folyamatos fizetőképességet hivatottak biztosítani. A befizetési meghagyásnak azon a részén, ahol a „fizetés kódja” („šifra plaćanja”) rovatka szerepel, a 181-es kódot kell beírni, amennyiben a befizetés készpénzben történik – A társaság tagja kölcsönének befizetése (Uplata pozajmice člana) – természetes személy részéről jogi személy számára. A kölcsön visszafizetésekor a „fizetés kódja” a 182-es, amennyiben a kölcsöntérítés készpénzben történik, azaz készpénz felvételével a gazdasági társaság folyószámlájáról. A tag – természetes személynek visszaadott kölcsön esetében a jogi személy a bankban be kell, hogy mutassa a kölcsönszerződést és a kivonat, vagy a befizetési szelvény/utalvány fénymásolatát. Ezeknek a dokumentumoknak az alapján engedélyezi a bank a kölcsön készpénzben történő visszafizetését.

A KÖLCSÖN ÖSSZEGE KÉSZPÉNZFIZETÉSNÉL

A kölcsön összegének nem kell meghaladnia 15 000 euró - a Szerbiai Nemzeti Bank hivatalos közép-árfolyama szerinti - dinár ellenértékét a tranzakció napján, összhangban a pénzmosás és a terrorizmus pénzelésének megakadályozásáról szóló törvénnyel (Szerbia Köztársaság Hivatalos Közlönye 20/2009, 72/2009 és 91/2010), amely tiltja a 15 000 euró dinár ellenértékét meghaladó készpénz elfogadását.

Azok a kötelezettek, akik intézkedéseket foganatosítanak a pénzmosás megakadályozása érdekében, kötelesek az igazgatóságnál (illetékes szervnél) jelenteni minden 15 000 euró dinár ellenértékét meghaladó készpénzforgalmat, továbbá minden más, gyanús tranzakciót, tekintet nélkül az összeg magasságára, és arra, hogy készpénz átutalásáról vagy készpénz nélküli fizetésforgalomról van szó.

A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ADÓZTATÁSA, AMENNYIBEN A TAG LEMOND A KÖLCSÖNRŐL

Amikor a gazdasági társaság tagja lemond a pénzkölcsönről, amelyet gazdasági társaságának nyújtott a folyó fizetőképesség biztosítására, miközben nem jegyeztek tőkenövelést a gazdasági nyilvántartási ügynökségnél (Agencija za privredne registre), ebben az esetben és ezen az alapon a kölcsönt ajándékként kezelik, ami ezáltal adókötelessé válikaz ajándékok megadóztatásáról szóló törvény értelmében, amennyiben az összeg meghaladja a 30 000 dinárt. A vagyonadóról szóló törvény 14-ik szakasza alapján (Szerbia Köztársaság Hivatalos Közlönye 26/20001, a JSZK Hivatalos Lapja 42/2002 – a SUS határozata és SZK Hivatalos Közlönye, 80/2002, 80/2002 – egyéb törvény, 135/2004, 61/2007, 5/2009, 101/2010, 24/2011, 78/2011 és 57/2012 – US-határozat):”Az örökösödési és ajándékozási adóztatás alól kivételt képez a pénz, a jogok, továbbá a 2-ik szakaszban megnevezett dolgok, amelyeket az örökös örököl, illetve ajándékozottként kap ajándékba, ugyanattól a személytőlaz örökség, illetve ajándék értékében, mégpedig 30 000 dináros értékig egyazon  naptári évben ezen alapok mindegyike esetében.”

Az ajándékozási adó kötelezettje a gazdasági társaság. A gazdasági társaság köteles adóbevallást tenni az illetékes adóhatóságnál a PPI-3-as ürlapon, az ajándékozási szerződés megkötésétől számított 10 napon belül, illetve az ajándék átvételének napján, amennyiben a felek nem kötöttek a tárgyban írásos szerződést. Az illetékes adóhatóság végzésben határoz az ajándékozási adó összegéről, mégpedig 2,5 %-os adókulcs alapján.

A kölcsönszerződés javasolt szövege: