Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

A gazdasági társaságokról szóló törvény 2011. június 4-én lépett hatályba és 2012. február 1-től alkalmazzák. A törvény egyebek mellett rendezi a vállalkozó jogi helyzetét is. A magánvállalkozókról szóló törvény 2012. február 1-től hatályát vesztette.

A gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései értelmében a vállalkozó cselekvőképes természetes személy, aki (amely) jövedelemszerzés érdekében önálló tevékenységet folytat, ilyenként jegyezték be a vonatkozó törvénnyel összhangban. Az önálló tevékenység végzésére a vállalkozót a megfelelő ügyviteli formára jegyzik be: műhely, iroda, hivatal, szerviz, ügynökség, stúdió és más hasonlók.

A vállalkozó fő jellemzői:

A természetes személyt jövedelemszerzés érdekében külön nyilvántartásba jegyezhetik be vállalkozóként és önállóan végezhet különböző gazdasági tevékenységet.

A vállalkozó egyetlen természetes személy.

A vállalkozó abban a helységben (azon a településen) is végezheti tevékenységét, amelyből irányítja ezt a tevékenységet, de székhelyén kívül, több üzlethelyiségben is végezheti azt egy vagy több község területén.

A vállalkozók bejegyzését 2006. január 1-től kezdve a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség )szerbül: Agencija za privredne registre, rövidítése: APR) végzik a gazdasági nyilvántartási ügynökségnél történő bejegyzési eljárásról szóló törvény alapján (az SZK Hivatalos Közlönye, 99/2011 és 83/2014).

A vállalkozó bejegyzése határozatlan vagy határozott időre történik.

A vállalkozó minden, a tevékenysége végzésével kapcsolatosan keletkező kötelezettségéért teljes vagyonával felel, és ebbe a vagyonba beleszámít az a vagyon is, amelyet tevékenysége végzésével kapcsolatban szerez.

A kötelezettségekkel járó felelősség nem szűnik meg a vállalkozónak a nyilvántartásból való törlésével.

A vállalkozó esetében az üzleti névnek (elnevezésnek) kötelezően tartalmaznia kell a vállalkozó vezeték- és utónevét, a jellemző tevékenység leírását, és a „vállalkozó”, illetve annak rövidítése (szerbül: „preduzetnik” és „pr”), továbbá a székhelyet és a címet.

A vállalkozó székhelye az a hely, ahonnan a tevékenység végzését irányítja.

A vállalkozó székhelyén kívül is végezheti tevékenységét a törvénnyel összhangban (elkülönített/külön helyszín). Ezt az elkülönített/külön helyszínt a bejegyzési eljárásról szóló törvénnyel összhangban kell bejegyezni (regisztrálni).

A vállalkozó minden olyan tevékenységet végezhet, amelyet nem tilt a törvény, és amelyek végzéséhez az előírt feltételeknek eleget tesz, beleértve a régi népművészeti és háziipari tevékenységeket is. A vállalkozó a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség (szerbül: Agencija za privredne registre, rövidítve APR) által vezetett nyilvántartásba csak egy, túlnyomó (fő) tevékenységet jelent be.

A vállalkozó írásbeli meghatalmazással átruházhatja az ügyvezetést egy cselekvőképes (szerbül: poslovno sposoban) természetes személyre (a továbbiakban: munkavezető, szerbül: poslovođa). A munkavezetőnek munkaviszonyban kell állnia a vállalkozónál.

Kivételesen, amikor a vállalkozó igazolt okokból ideiglenesen távol van (betegség, továbbképzés, tisztségre történt megválasztás és hasonlók), viszont nincs munkaviszonyban levő munkavezetője, távolléte idejére az általános ügyvezetést átruházhatja családi háztartásának valamelyik tagjára anélkül, hogy kötelezően munkaviszonyt létesítene vele.

Azok a személyek, akik a vállalkozónál dolgoznak, kötelezően munkaviszonyban állnak a vállalkozóval, vagy más, a törvénnyel összhangban álló alapon alkalmazta őket a vállalkozó.

Kivételesen a vállalkozós családi háztartásának tagja is dolgozhat a vállalkozónál munkaviszony létesítése nélkül:

1. ideiglenesen a nap folyamán, de kizárólag a vállalkozás székhelyén, ha az ő jelenléte elengedhetetlen a vállalkozó tevékenységének természete, illetve sajátosságai miatt (hogy a vállalkozó kereskedése/boltja ne zárjon be munkaidőben az áru rakodása, vagy az üzlethelyiség takarítása és hasonló okokból);
2. ideiglenesen a régi népművészeti vagy háziipari szakmák végzésére való képzés idején, amennyiben a vállalkozó ilyen tevékenységet végez;
3. amikor a vállalkozó a törvénnyel összhangban évi szabadságát tölti.

A vállalkozó megszakíthatja tevékenysége végzését. Tevékenysége végzésének megszakításáról a vállalkozó tájékoztatót köteles elhelyezni azon a helyszínen, ahol a tevékenységét végzi, továbbá köteles bejelenteni (regisztrálni) ezt a megszakítást. A vállalkozó tevékenysége végzésének megszakítása nem regisztrálható (jegyezhető be) visszamenőleg, hatása csupán a jövőben lehet.

A vállalkozó a gazdasági szubjektumok nyilvántartásából való törlésével veszíti el vállalkozói státusát. A vállalkozónak a nyilvántartásból való törlése a tevékenység végzésének megszűnése miatt történik. A vállalkozó tevékenységének végzése kijelentkezéssel vagy a törvény hatálya alapján szűnik meg.

A törvény ereje/hatálya folytán a vállalkozó a következő esetekben szünteti be a munkát:

1. halálával, vagy cselekvőképességének tartós elvesztésével;
2. az idő lejártával, amennyiben tevékenységét meghatározott időre jegyezték be;
3. amennyiben üzleti/ügyviteli számlája két évnél hosszabb ideig van zárolva, a vállalkozónak a nyilvántartásból való törlésére vonatkozó, a Szerbiai Nemzeti Bank vagy az adóhatóság által benyújtott követelés alapján;
4. amikor jogerős bírósági ítéletben mondták ki a vállalkozó bejegyzésének semmisségét;
5. amikor jogerős bírósági ítélet, az illetékes szerv végrehajtást elrendelő végzése (szerbül: izvršna odluka), vagy annak a kamarának a becsületbírósága, amelynek maga is tagja, kimondja a tevékenység végzésének megtiltásáról szóló intézkedést;
6. abban az esetben, amikor megszűnik az érvényessége annak az engedélynek, jóváhagyásnak, vagy illetékes szerv által kiadott más olyan aktusnak, amelyeket külön törvényben feltételként szabtak a bejegyzéshez;
7. más, a törvény által előírt esetekben.

A vállalkozó halása, vagy cselekvőképességének tartós elvesztése esetében a vállalkozó örököse, illetve családi háztartásának tagja (házastársa, gyermeke, örökbefogadott gyermeke vagy szülei), amennyiben maga is cselekvőképes természetes személy folytathatja a tevékenység végzését az örökösödésről szóló végzés (hagyatéki végzés), vagy olyan egymás közti megállapodás alapján, amelyet minden örökös, illetve a családi háztartás minden tagja aláírt.

Az a személy, aki a hagyatéki végzés, vagy egymásközti megállapodás alapján folytatja a tevékenység végzését, a vállalkozó halálától számított 30 napon belül köteles a bejegyzésről szóló törvénnyel összhangban a nyilvántartásba bejelenteni a tevékenység végzésének folytatását.

A vállalkozó olyan döntést is hozhat, hogy tevékenysége végzésének folytatását gazdasági társaság formájában folytatja, s eközben természetszerűen alkalmazza az adott társasági forma megalakítására vonatkozó törvény rendelkezéseit.

A vállalkozó létrehozásának jogi kerete és irányelvei

A releváns előírások, amelyek a gazdasági szubjektumok regiszterébe való bejegyzési eljárás során alkalmazásra kerülnek:

• A gazdasági társaságokról szóló törvény (az SZK Hivatalos Közlönye, 36/2011, 99/2011 és 83/2014, 5/2015),
• Törvény a bejegyzési eljárásról a gazdasági nyilvántartási ügynökségben; - szerbül: Agencija za privredne registre -, (az SZK Hivatalos Közlönye, 99/2011 és 83/2014),
• A gazdasági szubjektumok regiszterének tartalmáról és a bejegyzéshez szükséges dokumentációról szóló szabályzat (az SZK Hivatalos Közlönye, 6/12),
• A bejegyzési ügyekkel és a gazdasági nyilvántartási ügynökség által nyújtott egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos térítésekről (illetékekről, - szerbül: naknada) szóló határozat (az SZK Hivatalos Közlönye 119/2013 és 138/2014).

A nyilvántartásba való bejegyzési eljárás

A nyilvántartásba való bejegyzési eljárás a regisztrációs (bejegyzési) jelentkezés benyújtásával kezdődik a gazdasági nyilvántartási ügynökségnél (APR) az előírt dokumentációval és az előírt térítések/illetékek befizetését igazoló bizonylattal, mégpedig közvetlenül az ügynökség belgrádi székhelyén, annak valamelyik szervezeti egységénél, azokban a községekben, amelyekkel az ügynökség megállapodást kötött, vagy pedig a postán. A postai bejelentkezés esetén a jelentkezés benyújtásának dátuma és pontos idejeként a jelentkezésnek az ügynökségben történő átvételi ideje számít.

A vállalkozás bejegyzéséhez szükséges dokumentáció:

• a vállalkozás alapítására vonatkozó egységes regisztrációs jelentkezés és bejegyzés az adókötelezettek egységes nyilvántartásába a feltüntetett releváns adatokkal;
• bizonylat a vállalkozó identitásáról (hazai természetes személynél: a személyi igazolvány fénymásolata, külföldi esetében pedig az útlevél meghatalmazott fordító által szerb nyelvre lefordított másolata);
• bizonylat a vállalkozás bejegyzési térítésének/illetékének befizetéséről a gazdasági nyilvántartási ügynökség számlájára (a vállalkozásalapítási illeték/térítés jelenleg 1.500,00 dinárt tesz ki);
• amennyiben a vállalkozó olyan tevékenység végzésének bejegyzését kérelmezi, amelyhez az illetékes szerv előzetes jóváhagyására/engedélyére van szükség az ügynökségnél történő bejegyzés feltételeként, az illetékes szerv által kiadott végzés eredeti példányát vagy hitelesített másolatát is be kell nyújtani.

A vállalkozásalapítás bejegyzésének határideje 5 nap.

A bejegyzésénél a vállalkozó nem nyújtja be az illetékes felügyeleti szervek igazolását arra vonatkozóan, hogy a helyiségek, ahol tevékenységét végzi, megfelelnek az előírt feltételeknek, kivéve az emberi egészségre és a környezetre veszélyes és káros anyagok előállításánál, forgalmazásánál, disztribúciójánál, feldolgozásánál és raktározásánál, illetve olyan tevékenységek végzése esetén, amikor a vonatkozó törvények és jogszabályok ezeket a külön föltételeket kimondottan előírják, és a bejegyzéssel összefüggésben előzetes jellegűek a kiadandó engedélyek, illetve jóváhagyások. A felsorolt adott feltételeknek való megfelelést az illetékes szerv ellenőrzi rendes felügyeleti ellenőrzési eljárásban.

Alább felsoroltuk azokat a tevékenységeket, amelyek végzéséhez, illetve a vállalkozás bejegyzéséhez előzetes jóváhagyás/engedélyezés szükséges:

• egészségügyi tevékenységek (rendelők, klinikák) – az Egészségügyi Minisztérium egészségügyi felügyelőjének végzése arról, hogy a kért tevékenységhez megfelelőek a feltételek,
• gyógyszertárak – az Egészségügyi Minisztérium egészségügyi felügyelőjének végzése arról, hogy a gyógyszertári tevékenységhez szükséges feltételeknek eleget tesz a kérelmező,
• pszichológiai tanácsadó – a munkaügyi, foglalkoztatási és szociálpolitikai minisztérium végzése,
• állatorvosi rendelők és állatorvosi gyógyszertárak – a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztérium felügyelőjének végzése,
• általános érdekű és kommunális tevékenységek végzése esetén – az illetékes községi szervvel kötött szerződés, amellyel bizonyos tevékenységek végzését átruházták a vállalkozóra,
• foglalkoztatási (munkaközvetítői) ügynökség – a Gazdasági és Regionális Fejlesztési Minisztérium végzése,
• bírósági szakértői munkák – a bejegyzés feltétele az állandó szakértők nyilvántartásába (regiszterébe) való bejegyzésről szóló végzés,
• csődgondnoki tevékenységek – a bejegyzés feltétele a csődgondnoki licenciákat kiadó ügynökség licenciája,
• képviseleti tevékenység a biztosításban – a bejegyzés feltétele a Nemzeti Bank által kiadott engedély a szóban forgó tevékenység végzése feltételeinek meglétéről,
• taxi szolgáltatás – amennyiben a helyi önkormányzat szerve előírja, hogy a taxi szolgáltató a törvényben meghatározott feltételeken kívül egyéb feltételeknek is eleget kell, hogy tegyen, akkor szükséges az alapítási bejegyzési jelentkezéshez mellékelni az ebben a határozatban előírt dokumentációt is. Azt, hogy a taxis szolgáltatónak más egyéb dokumentációt is mellékelnie kell-e, attól a községtől függően ítélik meg, amelyben a taxis szolgáltató székhelye lesz.
• fegyverek, fegyveralkatrészek és lőszerek forgalmazása – a belügyminisztérium határozata/végzése.

A vállalkozó csupán egy fő tevékenységet választ, összhangban a tevékenységek felosztásáról és osztályozásáról szóló törvénnyel és a tevékenységek osztályozását és felosztását szabályozó rendelettel.

Azoknak a vállalkozóknak az adatait, akik eleget tesznek a bejegyzési (regisztrálási) feltételeknek, az ügynökség (APR) eljuttatja az adóhatósághoz az adóazonosító jel, illetve szám (szerbül: poreski identifikacioni broj, azaz PIB) kiosztása és meghatározása érdekében, továbbá az adókötelezettek egységes nyilvántartásába való bejegyzés céljából. Amennyiben a kérelmező eleget tett az adóazonosító jel kiosztási feltételeinek, bejegyzik, és száma/jele bekerül a vállalkozásalapítási határozatba (szerbül: rešenje o osnivanju preduzetnika).

A gazdasági nyilvántartási ügynökség (APR) hivatalból továbbítja az illetékes nyugdíj- és rokkantbiztosítási alaphoz (PIO) a vállalkozó biztosítási bejelentkezését és elvégzi a Köztársasági Egészségbiztosítási Intézetnél is a járulékfizetési kötelezett bejelentését. Amennyiben a kötelezett nem tett eleget a járulékfizetési kötelezettség feltételeinek a Köztársasági Egészségbiztosítási Intézetnél, a kötelezettet bejegyzik a gazdasági nyilvántartási ügynökségnél (szerbül, rövidítve: APR), és tájékoztatják arról, hogy a járulékfizetési kötelezettséggel kapcsolatos bejegyzés miatt forduljon a Köztársasági Egészségbiztosítási Intézethez (szerbül: Republički zavod za zdravstveno osiguranje, rövidítve: RZZO).

A vállalkozó nem köteles pecsétet használni üzleti levelezésében és egyéb dokumentumaiban, kivéve azokat az eseteket, amelyeket törvényben kötelezően előírnak, de a gyakorlatban a pecsét használatát továbbra is megkövetelik, különösen és elsősorban a bankok és az állami intézmények.

Abban az esetben, amikor az alapítás bejegyzését a tevékenység kezdetének dátumára vonatkozó adatok nélkül végezték el, a vállalkozó köteles a tevékenység végzésének megkezdéséről utólag jelentést tenni a nyilvántartónál, és amennyiben ezt nem teszi meg, a tevékenység kezdeteként a végzés meghozatalának napját regisztrálják.

A vállalkozó tevékenysége végzése kezdetének napjától kezdődnek a közteherviselés kötelezettségei is (adók, járulékok, és egyéb közbevételek).

A vállalkozó önálló tevékenységéből származó jövedelmének megadóztatása

A vállalkozó önálló tevékenységének végzéséből származó jövedelmének adózását (megadóztatását) a polgárok jövedelmi adójáról szóló törvény szabályozza (az SZK Hivatalos Közlönye, 24/01, 80/02 – másik törvény, 80/02, 135/04, 62/06, 65/06 – javított változat, 31/09, 44/09, 18/10, 50/11, 91/11 – AB, 93/12, 114/12 – AB, 47/13, 48/13 – javított változat, 31/09, 44/09, 18/10, 50/11, 91/11 – AB, 93/12, 114/12 – AB, 93/12, 114/12 – AB, 47/13, 48/13 – javított változat, 108/13, 57/14, 68/14 – egyéb törvény, és 5/2015 – összehangolt dináreszközök).

A polgárok jövedelmi adóját – összhangban ennek a törvénynek a rendelkezéseivel – a jövedelmet megvalósító természetes személyek fizetik. A polgárok jövedelmi adózása alá esnek többek között a gazdasági tevékenységekből származó jövedelmek, azaz a vállalkozók önálló tevékenységéből származó jövedelmek is.

Az önálló tevékenységből származó jövedelem utáni adókötelezett az a természetes személy, aki a tevékenység végzésével jövedelmet valósít meg, tehát a vállalkozó is.

A vállalkozók önálló tevékenységéből származó jövedelem megadóztatása 2014-től kezdődően az önadózás rendszerével történik.

Annak a vállalkozónak a gazdálkodásából származó jövedelem után járó adó meghatározása, amely üzleti könyveket vezet (tekintet nélkül arra, hogy kettős, vagy egyszerű könyvelési rendszert alkalmaz-e), önadózással történik, nem pedig az adóhatóság végzése alapján. Az adó önadózással történő meghatározását 2014. január 1-től alkalmazzák.

Mikor köteles a vállalkozó önmaga elszámolni és fizetni a megvalósított jövedelme utáni adót – adókötelezettként?

Amikor a vállalkozó önálló tevékenység végzéséből jövedelmet valósít meg, és akinek a polgárok jövedelme utáni adóját a valós, tényleges jövedelme alapján állapítják meg (üzleti könyveket vezet az egyszerű könyvelési rendszer vagy a kettős könyvelési rendszer alapján).

Az önálló tevékenységgel szerzett jövedelem adóalapja

Az önálló tevékenységből származó adóköteles (megadóztatható) jövedelem az adóköteles nyereség.

Az adóköteles (megadóztatható) nyereséget az adómérlegben határozzák meg az eredménymérlegben kimutatott nyereség összehangolásával, amely a számvevőséget és a revíziót szabályozó előírásokkal összhangban készül el, amennyiben a vállalkozó kettős könyvelést vezet; illetve a polgárok jövedelmi adójáról szóló törvény 49-ik szakaszában szereplő előírással összhangban, ha a vállalkozó egyszerű könyvelést vezet. 

Az adókulcs

Az önálló tevékenységből származó jövedelem adókulcsa 10%.

Az üzleti könyvek és a könyvelési okmányok (dokumentumok)

A vállalkozók kötelesek üzleti könyveket vezetni, és azokban a törvénnyel meghatározott módon kimutatni az üzleti/ügyviteli változásokat. Az eszközökben, jövedelemben/bevételekben és ügyviteli/üzleti költségekben keletkező minden változás könyvelését a hiteles könyvelési okmányok/dokumentumok alapján kell végezni, amelyeknek olyanoknak kell lenniük, hogy kimutassák a keletkezett üzleti/ügyviteli változást és tartalmazzák a könyveléshez szükséges megfelelő adatokat.

A vállalkozók üzleti könyveiket a kettős könyvelés rendszere vagy az egyszerű könyvelés rendszere alapján vezethetik.

Azok a vállalkozók, akik a polgárok jövedelmi adóját az átalányban megállapított jövedelem alapján fizetik, kötelesek üzleti könyvet vezetni a megvalósított jövedelemről, mégpedig a KPO formanyomtatványon (űrlapon, szerbül: Obrazac KPO), az átalányban adózó kötelezettek megvalósított forgalmáról szóló (azt tartalmazó) üzleti könyvben.

Azok a vállalkozók, akik úgy döntöttek, hogy üzleti könyveiket a kettős könyvelés alapján vezetik, üzleti könyveiket a törvénnyel és más olyan előírásokkal összhangban vezetik üzleti könyveiket, amelyek szabályozzák a számvitelt és a revíziót.

Azok a vállalkozók, akik úgy döntöttek, hogy üzleti könyveiket az egyszerű könyvelés rendszere alapján vezetik, biztosítják a jövedelmükkel, kiadásaikkal, alapeszközeikkel, szerszámaikkal és kalkulatív leírással rendelkező leltárukkal kapcsolatos adatokat, továbbá egyéb adatokat is a polgárok jövedelmi adójáról szóló törvény rendelkezéseivel és más előírásokkal összhangban.

Az üzleti könyvekről és az egyszerű könyvelési rendszer alapján a pénzügyi eredmények kimutatásáról szóló szabályzat (az SZK Hivatalos Közlönye, 140/04) előírja és meghatározza az üzleti könyvek és nyilvántartási segédeszközök minden fajtáját és tartalmát a kettős rendszerű könyveléshez, a könyvek vezetésének és a pénzügyi eredmények kimutatásának módját a polgárok jövedelmi adója azon adókötelezettjei esetében, akik önálló tevékenység végzésével szerzik jövedelmüket, tehát a vállalkozók számára. Az ebben a szabályzatban meghatározott üzleti könyvekben és nyilvántartásban szereplő adatokat az eredménymérleg, az adómérleg összeállításánál és az adóbevallás elkészítésénél használják fel a polgárok jövedelmi adóját az önálló tevékenységből származó jövedelmek után fizetendő adó megállapításakor, továbbá a javak és szolgáltatások forgalmának követésénél, az amortizáció elszámolásánál és az alapeszközök újraértékelésénél (revalorizálás).

Az egyszerű könyvelés rendszere szerint az üzleti könyvek vezetése az előírt űrlapokon (formanyomtatványokon) történik, éspedig:

1. PK – 1 – A bevételek és kiadások (jövedelmek és költségek) üzleti könyve;
2. PK – 2 – Az alapeszközök és fogyóeszközök könyve.

A fentebb felsorolt üzleti könyveken kívül a vállalkozó – az általa végzett tevékenységtől függően – külön, egyedi segédnyilvántartást is összeállít, amelyekből a megfelelő adatokat elkönyveli az üzleti könyvben, mégpedig a következő űrlapokon (formanyomtatványokon – szerbül: obrazac):

1. KL – Eladási árkalkuláció ---- szám;
2. DPU – A vendéglátó napi forgalmi lapja;
3. PM – A nemesfémekből és drágakövekből készült termékek vásárlásának, feldolgozásának, termelésének/előállításának és forgalmazásának nyilvántartása, amelynek szerves része a  PM - 1 – A nemesfémek és drágakövek vásárlásáról és cseréjéről szóló elismervény/igazolás;
4. GP – Nyilvántartás a késztermékekről;
5. KR – Bizományi áruk átvételi és nyilvántartási lapja, amelynek szerves része a KR – 1 űrlap (formanyomtatvány) – Az eladott, kifizetett és visszaadott bizományi áru nyilvántartása.

Az a vállalkozó, aki a hozzáadott értékadó fizetési kötelezettje is (szerbül: Porez na dodatu vrednost – PDV), nyilvántartást vezet a hozzáadott értékadóról a vonatkozó törvénnyel és a törvénynél alacsonyabb rendű vonatkozó előírásokkal összhangban, amelyekkel a hozzáadott értékadót szabályozzák (a HÉA nyilvántartás, szerbül: evidencija PDV), függetlenül az üzleti könyvektől és segédnyilvántartásoktól, amelyeket ezzel a szabályzattal összhangban vezetnek és összeállítanak.

A jövedelem/bevétel (szerbül: prihod) könyvelése legkésőbb egy nappal annak megvalósítása után történik, a kiadások/költségek (szerbül: troškovi) könyvelése pedig a keletkezésüktől számított hét napon belül, az egyéb könyveléseket pedig azokon a határidőkön belül és olyan módon kell elvégezni, amelyeket a törvény és az alapján hozott előírások meghatározzák, illetve a számvitelt és revíziót szabályozó előírásokkal összhangban.

A vállalkozó köteles üzleti könyveit és egyéb könyvelőségi okmányait/dokumentumait üzlethelyiségében/ügyviteli helyiségében tartani.

Amikor a könyvelést hivatásos könyvelői cégre bízták, az üzleti könyveket és a pénzügyi gazdálkodással kapcsolatos egyéb okmányokat/dokumentumokat ennek a cégnek a helyiségében is lehet tartani (őrizni).

Azoknak a vállalkozóknak a pénzügyi eredményei, akik üzleti könyveiket az egyszerű könyvelési rendszer szerint vezetik

Az üzleti (gazdálkodási – szerbül: poslovna) év befejezését követően, illetve a tevékenység végzésének beszüntetésekor, valamint az időszaki (periodikus) adómérleg összeállítása/elkészítése során az adókötelezett gazdálkodásának/ügyvitelének pénzügyi eredményeit a BU formanyomtatványon, illetve űrlapon (szerbül: Obrazac BU) készíti el, azaz eredménymérleget állít össze. A gazdálkodás pénzügyi eredményét az üzlet könyvekben szereplő adatok, továbbá az áru, újratermelési anyagok, alap- és fogyóeszközök összeírása, valamint a kinnlevőségek és kötelezettségek összeírása alapján kell elkészíteni, amennyiben ez utóbbiakat is vezeti, azaz nyilvántartja üzleti könyveiben az adókötelezett.

Annak a vállalkozónak a pénzügyi jelentése, aki egyszerű könyvelési rendszert alkalmaz, eredménymérlegében a következőket kell tartalmaznia:

• a gazdálkodási jövedelmet/bevételt;
• a kiadásokat;
• a gazdálkodás pénzügyi eredményét

Az eredménymérlegen kívül az adóhatósághoz el kell juttatni:

• a vállalkozók adómérlegét (szerbül: Poreski bilans za preduzetnike, Obrazac PB-2) a PB-2-es formanyomtatványon/űrlapon, és
• Adóbevallást az önálló tevékenységből származó jövedelem előlegének és végső összegének meghatározására (szerbül: Obrazac PPDG-1), azaz PPDG-1-es formanyomtatványon, illetve űrlapon.

Az adómérleg (szerbül: Poreski bilans) PB-2-es formanyomtatvány, illetve űrlap

Azok a vállalkozók, akik az egyszerű vagy a kettős könyvelési rendszer szerint vezetik üzleti könyveiket, évi adómérleget állítanak össze (PB-2-es formanyomtatvány, illetve űrlap, szerbül: Poreski bilans preduzetnika), összhangban az adómérleg tartalmára vonatkozó szabályzattal és más kérdésekkel, amelyek jelentősek az adó összegének meghatározására a polgárok önálló tevékenységből származó jövedelmének megadóztatása esetén. A szabályzat az SZK Hivatalos Közlönyének 23/14-es számában 2014. február 26-án jelent meg és a megjelenést követő napon lépett hatályba.

A jövedelem és a költségek, azaz a bevételek és a kiadások összehangolása, a nagy nyereségek és veszteségek megállapítása, a korábbi évekből származó veszteségek adóügyi kezelése, a transzfer árak is kimutatásra kerülnek a vállalkozó adómérlegében a vonatkozó törvények és azoknál alacsonyabb rendű aktusok rendelkezéseivel összhangban.

Lényeges megemlíteni, hogy a vállalkozóknak az adómérlegben feltüntetett kiadásait/költségeit a törvényben és az annál alacsonyabb rendű aktusokban előírt költségként/kiadásként ismerik el, ahová az alább felsorolandó kiadások és költségek tartoznak:

1.  vállalkozó kifizetett személyes keresete;
2. a szolgálati utak költségei a polgárok jövedelmi adójáról szóló törvény 18-ik szakasza 1. bekezdésének 2-4-ik pontjában feltüntetett összegig, illetve:

-  napidíjként a hazai szolgálati úton az adómentes összegig (pillanatnyilag ez 2.168,00 dinár), illetve külföldi szolgálati út esetén az illetékes állami szerv által előírt összegig;

- a szállás költségei a szolgálati úton a mellékelt számla alapján;

- útiköltség a szolgálati úton a tömegközlekedési vállalat által kiadott és mellékelt számla alapján, amikor pedig – a törvénnyel és egyéb előírásokkal összhangban - a szolgálati úton és más szolgálati célokra engedélyezik a saját tulajdonban lévő személygépkocsi használatát, egy liter szuperbenzin árának 30 %-ig, legfeljebb pedig a havi adómentes összegig (pillanatnyilag ez 6.322,00 dinárt tesz ki);

3. az elszámolt és kifizetett személyes kötelező társadalombiztosítási járulékok az önálló tevékenység alapján, amennyiben a vállalkozó úgy döntött, hogy nem fizeti ki saját személyes keresetét.

A vállalkozó személyes keresete

A vállalkozó személyes kifizetett személyes keresetének az a pénzösszeg számít, amelyet a vállalkozó kifizet és nyilvántartásba vesz üzleti könyveiben saját havi személyes járandóságaként, megnövelve a kereset járulékos költségeivel/kötelezettségeivel (adó és kötelező társadalombiztosítási járulékok).

A vállalkozó személyes keresetének kifizetése nem kötelezettség, hanem lehetőség. A személyes kereset összegét maga a vállalkozó határozza meg, bármilyen korlátozás nélkül. Amikor azonban a személyes bruttó kereset összegét alacsonyabb szinten állapítják meg a kötelező társadalombiztosítás elszámolása és fizetése legalacsonyabb havi alapjánál, a vállalkozó köteles a legalacsonyabb alapra elszámolni és fizetni a járulékokat. A legalacsonyabb havi járulékalap összegét háromhavonta hangolják össze.

Azok a vállalkozók, akik úgy döntöttek, hogy 2015. január 1-től kezdve személyes keresetet fizetnek ki önmaguknak, kötelesek voltak erről 2014. december 15-ig írásban értesíteni az illetékes adószervet (adóhatóságot). Erre az értesítésre/tájékoztatásra nem írtak elő formát. Fontos megjegyezni, hogy ha a személyes kereset kifizetése mellett dönt, és arról tájékoztatja az illetékes adóhatóságot, köteles a teljes 2015-ös esztendőben kifizetni saját személyes keresetét. Az a vállalkozó, aki a személyes kereset kifizetése mellett dönt, ezt a döntését az év folyamán nem változtathatja meg. Az ilyen értelmű döntést hozott vállalkozók a személyes kereset kifizetésének megszüntetéséről csak a 2016-os esztendőre vonatkozóan hozhatnak döntést, amelyről írásban tájékoztatják az illetékes adóhatóságot (adóhatósági szervet), mégpedig 2015. december 15-ig.

Meg kell említeni, hogy a vállalkozóknak kiadásként az adómérlegben elismerik a vállalkozók személyes keresetét, de csak akkor, ha azt valóban ki is fizetik. A nettó személyes kereset és a járulékos adó, továbbá a járulékok kifizetése ugyanazon a napon történik.

Az adóbevallás (Obrazac PPDG-1S formanyomtatvány/űrlap)

A PPDG-1S formanyomtatványon, illetve űrlapon (azoknak a vállalkozóknak az adóbevallása, akik adójukat önadózással határozzák meg), a vállalkozó adóbevallást végez, amelyben elszámolja az adót és az adómérleget is elkészíti arra a periódusra, amelyre az adó meghatározása történik.

Az adóbevallást annál az adószervnél kell benyújtani, amelynek területén van a kötelezett bejegyzett székhelye.

Az adóperiódus a gazdasági (gazdálkodási/üzleti) év-naptári év.

Kivételek, amikor a gazdálkodási év nem azonos a naptári évvel:

• a vállalkozás (vállalkozó) megszűnése;
• a vállalkozó tevékenységének kezdete év közben.

Az üzleti könyveket vezető vállalkozó köteles azzal a törvénnyel összhangban, amely a polgárok jövedelmének adóztatását szabályozza, adóbevallásában elszámolni:

• az adót arra a periódusra, amelyre az adóbevallás vonatkozik (végérvényesen elszámolt adó);
• a havi adóelőleget a folyó adóperiódusra.

Az üzleti könyveket vezető vállalkozó köteles az adóbevallást és az adómérleget az illetékes adóhatóságnál (adószervnél, adóhivatalnál) legkésőbb március 15-ig benyújtani abban az évben, amely az adózás évét követi.

A vállalkozó, aki év közben kezdi meg önálló tevékenységének végzését, adóbevallását köteles a PPDG-1S űrlapon benyújtani, amelyben feltünteti becsült jövedelmét és költségeit (bevételeit és kiadásait), illetve a forgalom becslését az első gazdálkodási év végéig, továbbá a havi adóelőleg becslését, ahogyan azt az elhatározását is, amelynek értelmében személyi keresetet fizet ki önmagának, mégpedig az illetékes szervnél történt bejegyzést, vagyis a tevékenység végzésének megkezdését követő 15 napon belül.

Az önálló tevékenység végzéséből származó jövedelem utáni havi adóelőleg befizetésének határideje

Az üzleti könyveket vezető vállalkozó havi adóelőlegét az eltelt hónap utáni 15 napon belül fizeti.

Az elszámolt adó végérvényes megállapításáig az üzleti könyveket vezető vállalkozó köteles adóelőleget fizetni, mégpedig olyan összegben, amely megfelel az előző évi utolsó adóelőleg összegének.

A havi adóelőleg összegét a megvalósított jövedelem összegének jelentős változása, az adóeszközök (instrumentumok) megváltozása, vagy egyéb olyan körülmények bekövetkezése esetén lehet változtatni, amelyek lényeges hatással vannak az adókötelezettség összegének magasságára, az adókötelezett (vállalkozó) azon kötelezettsége mellett, hogy elkészítse és benyújtsa az adóbevallást az adómérleggel együtt, amelyben kimutatja azokat az adatokat, amelyek jelentős hatással voltak a havi adóelőleg megváltoztatására, elszámolja annak összegét, mégpedig legkésőbb 30 nappal annak a periódusnak a letelte után, amelyre az elkészült adómérleg vonatkozik.

A vállalkozó adóbevallásának benyújtása, amennyiben év közben szünteti be tevékenységének végzését

Az a vállalkozó, aki év közben ideiglenesen, vagy tartósan leállítja, illetve megszakítja önálló tevékenységének végzését (kijelenti önálló tevékenységének végzését), köteles adóbevallást benyújtani az adó végleges megállapítására az ideiglenes, vagy a végleges kijelentkezés napjáig, mégpedig az önálló tevékenység végzése megszakításától, illetve megszüntetésétől számított 30 napon belül.

Az üzleti könyveket vezető vállalkozó köteles adóbevallásában kimutatni az elszámolt és befizetett adót is az adott adóperiódusban, egészen az önálló tevékenység végzésének megszakításáig, illetve beszüntetéséig, ahogyan az adóbevalláshoz adómérleget is mellékelnie kell.

A jövedelem és kiadások nyilvántartása a bankban

A vállalkozó köteles – függetlenül attól, hogy milyen módon adózik -, hogy minden fizetést (pénzforgalmat) a banknál levő folyószámlán keresztül intézzen, hogy vezesse eszközeit ezen a számlán, beleértve az átvett készpénz befizetését is, a pénzforgalmat szabályzó törvénnyel összhangban.

A vállalkozó átalányadózása

A vállalkozó, aki a körülmények folytán nincs abban a helyzetben, hogy üzleti könyveket vezessen, kivéve a megvalósított forgalomról szóló üzleti könyvet, vagy akinek az üzleti könyvek vezetése megnehezítené tevékenysége végzését, jogosult arra, hogy az illetékes adóhatósághoz kérelemmel forduljon, igényelve az önálló tevékenységből származó jövedelem utáni, átalányban megállapított jövedelem szerinti adó fizetését (szerbül: paušalno oporezivanje).

Az átalányadózás igénylését az illetékes adóhatóságnál a következő esztendőre a folyó év november 30-ig lehet benyújtani, illetve az illetékes szerv nyilvántartásába történő bejegyzést követő 15 napon belül, vagy legkésőbb 15 nappal az illetékes adóhatóság azon értesítésének (aktusának) kézhezvételét követően, amelyben igazolják – a hozzáadott értékadót szabályozó törvénnyel összhangban – hogy a vállalkozót törölték a hozzáadott értékadót fizetők nyilvántartásából (szerbül: evidencija za porez na dodatu vrednost).

Az átalányadózás igénylésének tartalmaznia kell:

1. az okokat, amelyek miatt a vállalkozó úgy véli, hogy nem képes üzleti könyveket vezetni, illetve azokat az okokat, amelyek miatt úgy tűnik számára, hogy az üzleti könyvek vezetése megnehezíti tevékenységének végzését;
2. a megvalósított teljes forgalom összegét (értékét) abban az évben, amely megelőzi azt az esztendőt, amelyre az adót kivetik (megállapítják), illetve a forgalom tervezett értékét (összegét) a tevékenység végzésének kezdetekor;
3. adatokat azokkal a tényekkel és körülményekkel kapcsolatosan, amelyek jelentősek az átalányjövedelem összegének meghatározásában: a hely, ahol a vállalkozó tartózkodik, a foglalkoztatott dolgozók száma, a piaci föltételek, amelyek között a tevékenységét végzi, az üzlethelyiség méretei (nagysága), a vállalkozó életkora és munkaképessége, továbbá azok az egyéb körülmények, amelyek hatással vannak a jövedelem megvalósítására.

Az átalányadózási igénylés mellett az illetékes adóhatóságnál be kell nyújtani a vállalkozó átalányadózási adóbejelentkezését is a PPDG-1 P formanyomtatványon (űrlapon).

Az illetékes adóhatóság köteles a vállalkozó igénylése alapján, az annak benyújtásától számított 30 napon belül meghozni a végzést.

Amennyiben az illetékes adóhatóság az igénylés alapján az annak benyújtásától számított 30 napon belül nem hozza meg végzését, az átalányadózási kérelmet elfogadottnak tekintik.

A vállalkozó, akinek átalányadózási jogát megállapították, ezt az adóztatási, illetve adózási módot mindaddig használja, amíg meg nem állapítják, hogy megszűntek az átalányadózás okai, illetve a megváltozott feltételek kizárják az átalányadózás jogát.

Javasoljuk, hogy a vállalkozók, akik egy bizonyos naptári évben jogot szereztek az átalányadózásra, igénylést nyújtsanak be az illetékes adóhatóságnál az átalányadózásra az elkövetkező esztendőben is, mégpedig a folyó év november 30-ig, azzal a céllal, hogy tájékoztassák az adóhatóságot, miszerint a következő évben is szeretnék átalányban fizetni adójukat, továbbá hogy lényegesen nem változott meg gazdálkodásuknak sem a nagysága (mennyisége, terjedelme) sem pedig egyéb más feltétele.

Abban az esetben, ha megállapítják, hogy megszűntek az átalányadózás okai, illetve a megváltozott feltételek kizárják az átalányadózásra való jogot, az illetékes adóhatóság határozatban utasítja (rendeli el) a vállalkozónak az üzleti könyvek vezetését, mégpedig a folyó év felétől, vagy a következő év kezdetétől.

A vállalkozó, akinek megszűnik az átalányadózásra való joga, a hozzáadott értékadó kötelezettjeként történő nyilvántartásba vétele alapján, összhangban a hozzáadott értékadót szabályozó törvénnyel, köteles üzleti könyveket vezetni, mégpedig legkésőbb attól a naptól kezdve, amely napon hozzáadott értékadó-kötelezetté vált – ugyancsak a hozzáadott értékadót szabályozó törvény értelmében -, anélkül, hogy az illetékes adóhatóság végzésével (határozatával) kötelezné őt az üzleti könyvek vezetésére.

Az átalányadózásra való jog nem is merhető el azoknak a vállalkozóknak az esetében:

1. akik a következő tevékenységi területeken dolgoznak: számvevőségi (számviteli) könyvelőségi és revizori munkák, adótanácsadói, reklámozási és piackutatási tevékenység;
2. aki a következő területeken végzi tevékenységét: nagy- és kiskereskedelem, szállodák és éttermek, pénzügyi közvetítések és ingatlanokkal kapcsolatos tevékenység;
3. akinek a tevékenységébe más személyek fektetnek be;
4. akinek teljes forgalma az adó megállapítását megelőző esztendőben, illetve akinek a tervezett forgalma tevékenységének megkezdésekor – magasabb 6.000.000 dinárnál;
5. akit a hozzáadott értékadó kötelezettjeként tartanak nyilván azzal a törvénnyel összhangban, amely a hozzáadott értékadót szabályozza.

Kivételesen, annak a vállalkozónak az esetében, aki vendéglátó-ipari tevékenységét kioszkban, pótkocsiban, vagy hasonló montázs-, illetve mozgó (mobil) objektumban végzi, saját követelésére jóváhagyható hogy átalányban megállapított jövedelme után adózzon.

Az említett tevékenységeket azokkal az előírásokkal összhangban határozzák meg, amelyek a tevékenységek osztályozására (rendszerezése, felosztása, szerbül: klasifikacija) szolgálnak. Az önálló tevékenységből származó jövedelem adókötelezettjei átalányadózása közelebbi feltételei, mércéi és elemei rendezéséről szóló rendelet módosításairól és változtatásairól szóló rendelet az SZK Hivatalos Közlönyének 119/2013-as számában jelent meg és 2014. január 1. óta alkalmazzák.

Amennyiben a vállalkozó átalányadózási feltételei adottak, az átalányjövedelmet az alábbi mércék és elemek alapján, illetve azokkal összhangban állapítják meg:

• az egy foglalkoztatottra eső havi átlagkereset megvalósított összege a köztársaságban, a községben, városi községben, vagy olyan városban, amelyen belül nem alakultak városi községek abban az évben, amely megelőzi azt az esztendőt, amelyre az átalányjövedelmet megállapítják;
• a hely, ahol az üzlet (bolt) van;
• a foglalkoztatott dolgozók száma;
• a piaci feltételek, amelyek közepette a tevékenység folyik;
• a bolt (üzlethelyiség) felülete;
• az adókötelezett életkora és munkaképessége;
• az adókötelezett jövedelmének magassága, aki ugyanolyan, vagy hasonló feltételek mellett ugyanazt, vagy hasonló tevékenységet végez;
• egyéb körülmények, amelyek hatással vannak a nyereség megvalósítására.

Az átalányjövedelem megállapításánál az illetékes adóhatósági szerv figyelembe vesz minden bizonyítékot, tényt és adatot, amelyeknek az ellenőrzés során, vagy más módon birtokába jutott.

A vállalkozókat a profitabilitási mércék, a változások méretei és tevékenységfélék (fajták) szerint hat csoportba osztják. Az átalányadózás összege meghatározásának kiindulási alapja az egy főre eső átlagos havi kereset a köztársaságban, a községben, illetve városban, amelyben nem jöttek létre városi községek, mégpedig az előző esztendőben megvalósított átlagkereset százalékokban és csoportokként 25 %-tól 165 %-ig (a legmagasabb előírt százalékarány azokra a vállalkozókra vonatkozik, akik autóbuszukkal utasok szállításával foglalkoznak).

Azok a tevékenységek, illetve foglalkozások, amelyeket nem osztottak be az előirányzott csoportra vonatkozó rendelettel, az illetékes adóhatósági szerv osztja be a megfelelő csoportba, mégpedig hasonlóságuk és méreteik szerint.

Az átalányjövedelem összege meghatározásának kiindulási alapját tevékenységi csoportonként a következő százalékokban állapítják meg:

1. első csoport: hordárok, cipőtisztítók, gyógynövény-gyűjtők, erdei termékek és hasonlók gyűjtői, sütött, főzött, vagy másképpen elkészített mezőgazdasági és egyéb termékek árusítása az utcán és más szabad területeken, sportrendezvényeken, mozikban vagy más csarnokokban és helyiségekben, továbbá más hasonló tevékenységek, amelyeket állandó ügyviteli (üzlet) helyiség nélkül végeznek, szövetstoppolás, gombok behúzása, esernyők javítása, ortopéd segédeszközök javítása, töltőtollak és örökírók javítása, felsőrészkészítők, famodellezés, domborműkészítés, zenés hangszerek javítása, pliszírozás (redőzés), köszörűs, kádár, paplankészítő, bognár, patkolókovács, gyapjúfonó, kesztyűkészítő, bocskoros, kefekötő, papucsos, cukorkakészítő (cukrász) háziipar (kézművesség), régi foglalkozások és egyházi hivatalnokok – 25 %;
2. második csoport: fodrászok, kizárólag férfifodrászok, órások, optikusok, fénymásolás, cipészek, szabók, másodlagos nyersanyag-feldolgozók, lakatosok, címfestők, vésnökök és pecsétkészítők, virágtermelők, a földek mezőgazdasági célokra hasznosítók, baromfi nevelése inkubátorokban (keltetőkben), mezőgazdasági gépekkel időnként más személyek számára végzett munkák, zenés és más műsorok előadói, akik nem rendelkeznek esztrádművészi státussal – 50 %;
3. harmadik csoport: szobafestők, kárpitosok, női fodrászok, női- és férfifodrászok, TV és elektromechanikusok, precízmechanikusok, villanyszerelők, vízvezeték-szerelők, művészi- és sportoktatók (zene, balett, festészet, éneklés, sport és más) nyomdai tevékenység, ruhamosás- és vasalás, vegytisztítás- és festés, pedikűr, manikűr és kozmetikusi szolgáltatások, állandó üzlethelyiséggel rendelkező fényképészek, video klubok, faggyú- és gyertyakészítők, kereskedelmi tevékenység, amelyet az üzlethelyiségen kívül folytatnak (improvizált asztalokon és hasonló objektumokon, amelyeket a piacokon, az utcákon és tereken, illetve más közterületeken használnak), asztrológusok, házasságközvetítő ügynökségek, halászati tevékenység, lakások, lakóházak és üzlethelyiségek takarítása/ tisztítása, segítségnyújtás idős és beteg, mozgásképtelen emberek számára – 75 %;
4. negyedik csoport: aranyművesek, kőfaragók, műanyag-fröccsöntők, fémesztergályosok, pékek, tésztagyártók, cukrászok, építőipari és hasonló tevékenységek, szolgáltató fafűrészelés, asztalosok, üvegesek (üvegezők), szórakoztató játékboltok, divatszabók, kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenység, amelyet kioszkokban, vagy pótkocsiban, illetve hasonló montázs- vagy mozgó objektumban végeznek, gépkocsi mosók – 140 %;
5. ötödik csoport: orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, állatorvosok, tanárok, fordítók, tolmácsok, mérnökök, építészek, fizioterapeuták (gyógytornászok), fogtechnikusok, ügyvédek és más hasonló hivatásos tevékenységek – 120 %;
6. hatodik csoport: törölve (az SZK Hivatalos Közlönye, 119/2013-as szám).
7. hetedik csoport: autó-taxi, utasok szállítása kombival és kisbusszal, vontató szolgálat, hullaszállítás, utasok szállítása autóbusszal, különböző holmik és áruk szállítása teherautóval és egyéb fuvarozási tevékenységek, éspedig:

a) autó-taxi – 35 %

b) utasok szállítása kombival és kisbusszal – 55 %

c) vontató szolgálat – 65 %

d) hullaszállítás - 125 %

e) utasok szállítása autóbusszal – 165 %

f) áru és különféle holmi fuvarozása teherautóval

- 3 tonna teherbírásig – 55 %

- 3 és 7 tonna közötti teherbírásig – 70 %

- 7 és 12 tonna közötti teherbírásig – 80 %

- 12 és 15 tonna közötti teherbírásig – 90 %

- 15 és 18 tonna közötti teherbírásig – 100 %

-18 és 21 tonna közötti teherbírásig – 110 %

- 21 és 24 tonna közötti teherbírásig – 120 %

- 24 tonna feletti teherbírás esetén – 130 %.

Az átalányadózó vállalkozó adó- és járulékfizetési kötelezettsége

Az önálló tevékenységből származó jövedelmek utáni adót 10 %-os adókulcs szerint kell fizetni arra az adóalapra, amelyet az illetékes adóhatósági szerv végzésében átalányjövedelemként megállapított. Az adó havi adóelőleg formájában kerül befizetésre 15 napon belül, minden elmúlt hónapot követően. Amíg meg nem hozzák a folyó évre vonatkozóan a havi adóelőleg megaállapításáról szóló végzést, a adóját meghatározott átalányjövedelme alapján fizető vállalkozó köteles azt a havi átalányadó-összeget befizetni, amely megfelel az előző évi utolsó havi átalányadó-előleg összegének. A kötelező társadalombiztosítási járulék befizetésének kötelezettségét az átalányadót fizető vállalkozó esetében végzésével az illetékes adóhatóság állapítja meg.

A kötelező társadalombiztosítási járulékokat az átalányban megállapított jövedelem után fizetik, amely után a polgárok jövedelmi adójáról szóló törvény értelmében adóznak, azzal, hogy az így megállapított alap nem lehet kisebb a havi legalacsonyabb járulékalapnál, amelyet az előző negyedévben a köztársaság területén kifizetett átlagos havi kereset 35 % képez. Az előírt járulékkulcsok: 1) a kötelező nyugdíj- és rokkantbiztosításra – 26 %; 2) a kötelező egészségbiztosításra – 10,3 %; 3) a munkanélküliség elleni biztosításra – 1,5 %.

Azok a vállalkozók, akik adójukat önálló tevékenységükből származó, átalányban megállapított jövedelmük alapján fizetik, kötelesek megvalósított forgalmukról üzleti könyvet vezetni a KPO formanyomtatványon, illetve űrlapon (szerbül: Obrazac KPO). A KPO üzleti könyvbe az eladott termékekről és elvégzett szolgáltatásokról szóló adatok kerülnek

Készpénz felvétele az átalányadózó saját folyószámlájáról

Az átalányadózó vállalkozó saját folyószámlájáról készpénzt vehet fel üzlete gazdálkodására vagy saját szükségleteire, illetve családja szükségleteire, mégpedig korlátozás és adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség nélkül, miután eleget tett havi adó- és járulékfizetési kötelezettségének az adóhatóság végzése (határozata) alapján.