A munkavállaló évi szabadságra való joga
A munkavállaló évi szabadságra való jogát a munkáról szóló törvény 68 – 76-ik és 114-ik szakasza szabályozza.
Évi szabadság használatára teljes terjedelemben a naptári évben a munkavállaló hat hónapi megszakítás nélküli munka után szerez jogot (folyamatos munka összesen legfeljebb 30 munkanapnyi megszakítással).
A munkavállalónak a naptári évben évi szabadságra van joga - összhangban a munkáról szóló szerződéssel és az általános aktussal – legkevesebb 20 nap erejéig. A törvényes minimum növekszik a munkához való hozzájárulás, a munkafeltételek, a munkatapasztalat, a munkavállaló szakképzettsége és más, az általános aktusban és a munkaszerződésben meghatározott egyéb mércék alapján.
Az évi szabadságot a naptári évben az egész esztendő folyamán, egészében, vagy részletekben ki lehet használni. Amennyiben több részletben kerül kihasználásra az évi szabadság, az első részt legalább három hét hosszúságban kell a naptári év folyamán kihasználni, a másik részt pedig a következő naptári évben, legkésőbb június 30-ig. A munkavállaló köteles évi szabadságának első részét a naptári év folyamán kihasználni, illetve megkezdeni annak kihasználását. Amennyiben ezt nem teszi meg, elveszíti az évi szabadságra való jogát. A munkavállaló, aki szülési szabadság, vagy újonnan született gyermeke ápolása miatt hiányzik a munkahelyéről, vagy gyermeke külön ápolása miatt egészében, vagy részben nem használta ki évi szabadságát, jogosult arra, hogy teljes egészében, vagy a fennmaradt részben az elkövetkező naptári évben használja ki azt, mégpedig június 30-ig.
A munkaadó dönt az évi szabadság kihasználásának időpontjáról, miután előzőleg konzultál a munkavállalóval. A munkaadó legkésőbb 15 nappal az évi szabadság megkezdésére kijelölt időpont előtt eljuttatja az évi szabadság kihasználásáról szóló végzést a munkavállalónak. Amennyiben a munkaadó nem juttatja el a végzést a munkavállalónak, eljárását az évi szabadságra való jog megvonásának tekintik.
400.000-től 600.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel sújtható a szabálysértésért az a jogi személyiségnek számító munkaadó, illetve 100.000-től 300.000 dinárig terjedő pénzbírsággal a szabálysértésért az a vállalkozó, aki munkavállalójától megvonja az évi szabadságra való jogot.
Olvasói hozzászólások
Ehhez a bejegyzéshez még senki nem szólt hozzá. Legyen Ön az első aki megosztja véleményét!
Új hozzászólás