Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

Az ingóságok bérlését a kötelmi viszonyokról szóló törvény (szerbül: Zakon o obligacionim odnosima) 567- 599-ik szakaszai (az JSZSZK Hivatalos Lapja, 29/78, 39/85, 45/89 – Jugoszlávia Alkotmánybíróságának határozata, és 57/89-es számai, továbbá a JSZK Hivatalos Lapja 31/93-as száma és Szerbia és Crna Gora Hivatalos Lapjának 1/2003-as száma – az Alkotmányos alapokmány, azaz szerbül: Ustavna povelja) szabályozzák.

 A bérleti szerződéssel a bérbeadó kötelezi magát arra, hogy bizonyos dolgot (ingó vagyontárgyat) használatra átad a bérlőnek, aki (amely) pedig kötelezi magát arra, hogy ezért bizonyos bérleti díjat fizet neki.

A bérlő köteles kifogástalan állapotban tartani a bérelt tárgyat (dolgot) a bérlés időtartama alatt, és ennek érdekében elvégezni azon a szükséges javításokat. A bérbeadó köteles a bérlőnek megtéríteni a dolog karbantartására költött pénzt, illetve kiadásokat, azaz karbantartási költségeket, ezeken a költségeken pedig a rendszeres szerviz, a különböző javítások, a tartalék-alkatrészek, az autógumik beszerzése, a jármű bejegyzésének költségei, a kötelező biztosítás (…) költségeit értjük.

Amikor a bérlő ilyen kiadásokat eszközöl, kérnie kell a bérbeadótól ezeknek a költségeknek a megtérítését. Amennyiben a bérbeadó nem téríti meg a bérlőnek ezeket a költségeket, a bérlő csökkentheti – amennyiben a bérleti szerződés ezt szabályozza -, ezekkel a költségekkel a bérlet összegét, lényeges azonban megemlíteni, hogy ezek a költségek az adó szempontjából bérleti költségeket képeznek és jelentenek, és a bérlő köteles ezekre a költségekre elszámolni és befizetni a (polgárok) jövedelmi adót, mégpedig az ingóságok bérlése utáni jövedelmi adót (szerbül: porez na prihode ad zakupa pokretne imovine).

Az apróbb javítási költségek, amelyek a dolog (tárgy) rendszeres használatának következménye, illetve magának a használatnak a költségei a bérlő terhére esnek, és a bérlő köteles a bérbeadót tájékoztatni a javítás szükségességéről. Ezeken a költségeken általában és leginkább a gépkocsi mosásának, a kenőolajnak a költségei, az úthasználati díj és hasonló kiadások értendők.

A polgárok jövedelmi adójáról szóló törvény rendelkezései szerint (az SZK Hivatalos Közlönye 24/2001, 80/2002, 80/2002 – második törvény, 135/2004, 62/2006, 65/2006 – javított kiadás, 31/2009, 44/2009, 18/2010, 50/2011, 91/2011 – alkotmánybírósági döntés, 7/2012 – összehangolt dinárösszeg, 93/2012, 114/2012 – alkotmánybírósági döntés, 8/2013 – összehangolt dinárösszeg, 47/2013, 48/2013 – javított változat, 108/2013, 6/2014 – összehangolt dinárösszeg, 57/2014 és 68/2014 – egyéb törvény) a jövedelmek, amelyeket a természetes személy bérbeadóként ingó vagyona bérbeadásával megvalósít egyéb jövedelmeknek számítanak.

Az ingó vagyon bérbeadásából származó jövedelem utáni adókulcs 20 %.

A jövedelmi adó elszámolási alapja az adózás alá eső jövedelem, amelyet akkor határoznak meg, amikor a bruttó jövedelemből levonják a 20 %-ot kitevő normírozott, azaz szabályozott költségeket (szerbül: normirani troškovi).  A bruttó jövedelem felöleli a megvalósított bérletet és minden realizált kötelezettség és szolgáltatás költségének értékét, amelyekre a bérlő kötelezte magát. 

Az adó elszámolását, levonását és befizetését a jogi személy, illetve a vállalkozó végzi, aki (amely) bérlőként használja az ingóságot (ingó vagyont, vagyontárgyat) a jövedelem kifizetésének pillanatában. 

Szem előtt tartva azt a tényt, hogy a bérleti megállapodást általában nettó összegben kötik, szükség van a bérlet nettó összegének bruttó összegre való átszámítására (bruttósítására), ami a(z) 1,1904762 koefficienssel (együttható, szorzószám) történik.

Az egyéni adóbevallást a PPP-PD jelzésű űrlapon mindig annak a jövedelemnek a kifizetése előtt nyújtják be, amelyre a levonást követően elszámolják és befizetik az adót.

A természetes személyek kötelesek az adóbevallást a PPDG-4-es űrlapon benyújtani (adóbevallás az ingóságok bérbeadásából származó és egyéb jövedelmek esetén, amely jövedelmekre a levonásokat követően adót kell fizetni a --------- es esztendőben), mégpedig legkésőbb 30 nappal a bérleti szerződés megkötésének napja után.