Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

A munkáról szóló törvény 14. szakasza alapján a dolgozónak joga van keresettérítésre arra az időre, amit évi szabadságának kihasználása miatt nem tölt a munkahelyén, mégpedig az évi szabadságának megkezdése hónapját megelőző három hónapban megvalósított átlagos keresete magasságában, az általános aktusokkal és a munkaszerződéssel összhangban. Az évi szabadság idejére vonatkozó keresettérítés elszámolásának alapját képezi minden olyan jövedelem, amely a munkáról szóló törvény 105. szakasza 3-ik bekezdése szerint a jövedelmet képezi, éspedig:

• A megelőző három hónapban ténylegesen munkával töltött órákért kifizetett kereset, a keresetnek az a része, amit a teljesítmény alapján, jutalomként, bónuszként, stimulációként és hasonló cimeken fizettek ki a munkavállalónak,
• Az előző három hónapban kifizetett keresetnövelés az ünnepnapokon végzett, továbbá éjszakai, vagy váltásokban végzett munkáért, továbbá túlórákért, holt munka címén, és egyéb, a munkáltató általános aktusaiban előírt keresetnövelés címén kapott a munkavállaló.
• Egyéb kereset-jellegű jövedelmek, amelyek a megelőző három hónapban kerültek kifizetésre (egytálétel, nyaralási pótlék, tereppótlék, különélési pótlék, és más, a munkavállalónak járó, kereset-jellegű jövedelem)

Az előző három havi átlagkereset meghatározásához csak azokat a munkaórákat veszik alapul és szomolják el, amelyeket a munkavállaló az adott három hónap folyamán ténylegesen munkával töltött el.

A megelőző három hónapban kifizetett keresettérítéseket (betegszabadság, évi szabadság, fizetett szabadság idejére, stb.) valamint a munkahelyről való távollét idejére kifizetett órabéreket nem veszik figyelembe annak a térítésösszegnek a kiszámításánál, amely alapul szolgál a keresettérítés összegének meghatározásakor. Az előző három havi átlagkereset kiszámításakor csupán azokat a munkaórákat veszik figyelembe, amelyek során a munkavállaló az adott három hónapban tényleges munkát végzett.

Mivel a keresettérítés alapjának meghatározásakor minden olyan keresetet figyelembe vesznek, amelyet a munkavállaló a megelőző három hónapban megvalósított munkahelyén, meg kell határozni az adott három hónapos időszakban ténylegesen megvalósított munkaórák számát, illetve összegét (rendes munkaidőben, túlórában, éjszakai műszakban, ünnepeken), hogy megállapíthassák az előző három havi, munkaórára lebontott átlagkeresetet.

Keresetnek a munkáról szóló törvény 105-ik szakaszának 2-ik bekezdése értelmében az a kereset számít, amely tartalmazza a kereset alapján kifizetett adót és járulékokat.

Az évi szabadság idejére szóló keresettérítésnél nem számolják el a holt munkát, mert azt már figyelembe vették a térítés összegének meghatározásakor.

Annak a munkavállalónak, aki az évi szabadságának megkezdése előtti három hónapban nem kapott keresetet (fizetést, bért), hanem keresettérítésben részesült (például betegszabadságon, azaz táppénzen volt), és a munkahelyére való visszatérés hónapjában veszi ki évi szabadságát, keresettérítésként alapkeresetét számítják ki, amelyet a munkáról szóló szerződésben rögzített alapkereset képez, és amelyet a munkavállaló megkapott volna, ha a szóban forgó időszakban dolgozik, megnövelve a holt munkával.

Amennyiben a munkavállaló az előző három hónapban részben dolgozott, részben pedig hiányzott a munkahelyéről (betegszabadság, évi szabadság, stb.) és a folyó hónapban szeretné kihasználni évi szabadságát, a keresettérítés kiszámításánál a ténylegesen ledolgozott munkaórákat és az elszámolt, kifizetett keresetet veszik alapul. A térítési alapba nem számítódnak be sem az órák, sem a keresettérítési összegek.