Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

A gazdasági társaság (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, vagy külön törvényben meghatározott, egyéb jogi formában létrejött társaságok) felszámolási eljárását a gazdasági társaságokról szóló törvény (az SZK Hivatalos Közlönye, 36/2011 és 99/2011) 524-548-ik szakaszai szabályozzák.

A felszámolást akkor foganatosítják, amikor a fizetőképes társaságnak elegendő eszköze áll rendelkezésre minden kötelezettségének teljesítésére, létének megszűnése pedig tagjai akaratából fakad (önkéntes felszámolás), vagy a törvényben előírt alapokon, kényszerűen. Ennek a szövegnek a témája az önkéntes felszámolás.

A felszámolási eljárás megindítása

A felszámolási eljárást az üzlettársak, képviselők (szerbül: komplementar), a korlátolt felelősségű társaság vagy a részvényesek közgyűlése tagjainak döntésével indítják el.

A társaság felszámolása a felszámolásról szóló határozat bejegyzésének, és a felszámolás megindításáról szóló hirdetmény közzétételének napjával veszi kezdetét.  A társaság felszámolása tehát akkor kezdődik el, amikor felhalmozottan (szerbül: kumulativno) adott mindkét föltétel: a határozat bejegyzése és a hirdetmény közzététele. A hirdetményt 90 napos határidőre a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség (szerbül: Agencija za privredne registre) internetes oldalán teszik közzé a gazdasági szubjektumokat regisztráló (nyilvántartó) oldalon, a hitelezők pedig kereseteiket legkésőbb a hirdetmény határidejének lejártától számított 30 napon belül nyújthatják be. A felszámolási eljárás megindításáról szóló hirdetmény különösen az alábbiakat tartalmazza:

• felszólítás a hitelezőknek, hogy jelezzék (jelentsék be) követeléseiket,
• a társaság székhelyének címe, illetve az a cím, amelyen a hitelezők által benyújtott követelések postai úton átadhatók,
• a figyelmeztetés, hogy a hitelezők követeléseit/kereseteit nem veszik figyelembe, illetve elveszítik a perbeli cselekmény kezdeményezésére való jogukat, ha igényeiket nem nyújtják be legkésőbb a hirdetmény hatálya időszakának lejárta utáni 30 napon belül (90 + 30).

A keresetek bejelentése esetére a törvényhozó előírta a jogvesztő, illetve kizáró (prekluzív) határidőket, amelyek lejártát követően az ügyfél elveszíti ezt a jogát. Amennyiben a társaság a felszámolási eljárásról szóló hirdetmény határideje, illetve a keresetek benyújtásának határideje alatt  megváltoztatja székhelyének címét, vagy a postai küldemények fogadására kijelölt címét, a 90 napos határidő ennek a változásnak a bejegyzése napjától újrakezdődik. Az addig beérkezett, keresetekkel kapcsolatos jelentkezéseket rendben benyújtottaknak tekintik.

A felszámolási igazgatót (szerbül: likvidacioni upravnik, magyarul használatos még a felszámolási biztos megnevezés) a felszámolás megkezdéséről szóló határozattal nevezik ki. Felszámolási biztosnak, illetve igazgatónak bármely természetes, vagy jogi személy kinevezhető.  A társaság több felszámolási igazgatót, illetve biztost is kinevezhet. A felszámolási igazgató, illetve biztos kinevezésével a társaság minden képviselőjének megszűnik a társaság képviseletére vonatkozó megbíz(at)ási joga. Amennyiben a határozatban nem nevezik ki a felszámolási biztost (igazgatót) a társaság minden törvényes képviselője felszámolási igazgatóvá, illetve biztossá válik, és hivatalból kell őket nyilvántartásba venni, azaz bejegyezni. A felszámolási biztost/igazgatót a közgyűlés határozatával megbízatási idejének lejárta előtt felmenthetik tisztségéből az felmentés okának feltüntetése nélkül, de ekkor a döntésnek (határozatnak) tartalmaznia kell az új felszámolási biztos/igazgató kinevezését is. A felszámolási biztos/igazgató le is mondhat, összhangban azokkal a rendelkezésekkel, amelyek az igazgató lemondását szabályozzák.       

A felszámolási biztos/igazgató köteles az ismert hitelezőknek írásbeli tájékoztatót küldeni  a felszámolás megkezdéséről, mégpedig legkésőbb a felszámolás megkezdésétől számított 15 napon belül. Ennek a tájékoztatásnak tartalmaznia kell:

• a felszámolás kezdetéről szóló hirdetmény megjelenésének napját és a hirdetmény hatályának időtartamát,
• a társaság székhelyének címét, illetve a postai levélcímet, amelyre a hitelezők eljuttaják keresetük bejelentését,
• a figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy a hitelezők keresete késve érkezik és nem veszik figyelembe, ha nem érkezik meg legkésőbb 30 nappal a felszámolás megindításáról szóló közlemény lejárta előtt.

A felszámolási eljárás megindítását bejegyzik (regisztrálják) a gazdasági nyilvántartási ügynökség (szerbül: Agencija za privredne registre) gazdasági szubjektumokat nyilvántartó regiszterében, amihez be kell nyújtani:

• a felszámolási eljárás megindításáról szóló regisztrációs bejelentést és a megjelent hirdetmény, amihez melléklendő:
• a felszámolási eljárás megindításáról szóló döntés,
• a felszámolási igazgatónak az illetékes hitelesítési szervnél hitelesített aláírása, amennyiben a szóban forgó személy nem a társaság bejegyzett képviselője,
• az adatok megváltozása nyilvántartásba vételéért járó illeték befizetéséről szóló bizonylat.

A felszámolás megindítása nem képez akadályt a felszámolás alatti társaság elleni végrehajtás, vagy annak elrendelése esetén, vagy más eljárásnál, amelyet a felszámolás alatt álló társaság ellen, vagy érdekében, illetve javára folytatnak.

A társaság felszámolása idején nem fizetnek ki nyereségrészesedést, illetve osztalékot (dividenda), és a társaság vagyonát sem osztják fel a társaság tagjai között a hitelezők minden keresetének kifizetése előtt. Amennyiben a gazdasági társaság a felszámolási eljárás alatt új munkákat vállal, illetve osztalékot fizet tagjainak, vagy felosztja vagyonát, gazdasági szabálysértést, illetve vétséget követ el, amelyet 100.000-től 1.000.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel büntetnek.

A hitelezők minden keresetét-követelését nyilvántartásba veszik a bejelentett keresetek listáján, és elkészítik az elismert és vitatott keresetek listáit.

A társaság elvitathatja (kétségbe vonhatja) a hitelezők keresetét, mégpedig a kereset bejelentésének átvételétől számított 30 napon belül, és ebben az esetben indoklással együtt tájékoztatja a hitelezőt. Végrehajtási okiratban megállapított keresetek nem vitathatók el. A hitelezőnek jogában áll a kereset elvitatásáról szóló értesítés átvételétől számított 15 napon belül az illetékes bíróságon eljárást indítani.  Amennyiben a hitelező a keresetét elvitató értesítés kézhezvételének pillanatáig már eljárást indított a társaság ellen az adott keresettel/követeléssel kapcsolatban az illetékes bíróságnál, a keresetét elvitató értesítés kézhezvételét követően nem köteles új eljárást indítani.

A felszámolás megkezdését követően keletkezett kereseteket/követeléseket nem jelentik be, és a felszámolás befejezéséig azoknak eleget kell tenni.

A felszámolási kezdő (nyitó) mérleg és a felszámolási nyitójelentés

A felszámolási igazgató (szerbül: likvidacioni upravnik, más néven felszámolási biztos) kötelessége elkészíteni a kezdeti, vagy nyitó felszámolási mérleget, mint rendkívüli pénzügyi jelentést, összhangban a számfejtést és a revíziót szabályozó előírásokkal, mégpedig a felszámolás megkezdését követő 30 napon belül; ugyanezen határidőn belül megküldi (beterjeszti) azokat az üzlettársaknak, a megbízottaknak, meghatalmazottaknak (komplementároknak), illetve a közgyűlésnek – elfogadásra. 

Fennáll a rendkívüli pénzügyi jelentések eljuttatásának/megküldésének kötelezettsége a felszámolás megkezdését és befejezését követő 60 napon belül a gazdasági nyilvántartási ügynökség számára, és az adómérleg benyújtásának kötelezettsége is 75 napon belül.

A kezdeti, vagy nyitó felszámolási mérleg mellett, amelyet 30 napon belül elfogadásra el kell juttatni a tagoknak, előírták azt a kötelezettséget is, hogy a felszámolási biztos (igazgató) összeállítsa a felszámolási jelentést, illetve beszámolót is, mégpedig legkorábban 90, legkésőbb 120 nappal a felszámolás megkezdése után, amelyet azután elfogadásra beterjeszt az üzlettársaknak, megbízottaknak (szerbül: komplementari), illetve a közgyűlésnek, ugyanezen határidőn belül. Az üzlettársak, megbízottak, illetve a közgyűlés kötelesek 30 napon belül döntést hozni a kezdeti, vagy nyitó jelentés/beszámoló elfogadásáról.

Az elfogadott nyitó felszámolási jelentésnek kötelezően tartalmaznia kell:

• a bejelentett keresetek/követelések listáját,
• az elismert követelések/keresetek listáját,
• az elvitatott követelések/keresetek listáját az elvitatás indoklásával,
• arra vonatkozó adatot, hogy a társaság vagyona elég-e a társaság minden kötelezettségének kiegyenlítéséhez, beleértve az elvitatott követeléseket is,
• a felszámolás lebonyolításához elengedhetetlen műveleteket,
• a felszámolás befejezésére előirányzott időt,
• más tényeket, amelyek jelentősek a felszámolás lebonyolításának folyamatában.

Ha a felszámolás egy évnél hosszabb ideig tart, illetve amennyiben az eljárás ideje alatt bekövetkezik a gazdasági/üzleti év vége, a felszámolási biztos (igazgató) az üzlettársaknak, meghatalmazottaknak/megbízottaknak, illetve a közgyűlésnek  benyújtja elfogadásra az évi felszámolási jelentéseket (beszámolókat), mégpedig legkésőbb három hónappal a gazdasági/üzleti év lejártát követően. Az évi felszámolási jelentéseket regisztrálják, azaz nyilvántartásba veszik.

Az elfogadott nyitó (kezdeti) felszámolási jelentést, illetve az évi felszámolási jelentést (beszámolót) regisztrálják a gazdasági nyilvántartási ügynökségnél, ahová be kell nyújtani:

• a nyitó felszámolási jelentés nyilvántartásba vétele, illetve az éves felszámolási jelentés regisztrációs bejelentését, amelyhez mellékelni kell:
• az elfogadott nyitó-, illetve éves felszámolási jelentést,
• bizonylatot a dokumentum ok bejegyzése és közzététele utáni térítés/illeték befizetéséről.

A felszámolási biztos (igazgató) nem kezdheti meg a kifizetéseket a hitelezők kielégítése érdekében, ahogy a társasági tagok kifizetését sem a nyitó felszámolási jelentés bejegyzése (regisztrálása) előtt, kivéve a társaság folyamatban levő gazdálkodásából eredő kötelezettségeket.

A felszámolási biztos nem nyújthatja be a társaság törlésére vonatkozó bejelentést, ha a hirdetmény megjelenésétől számítva nem múlt el 120 nap, és ha nem jegyezték be, azaz nem regisztrálták a felszámolási nyitójelentést.

A felszámolás megszüntetése

A felszámolási folyamat során az üzlettársak, meghatalmazottak (megbízottak, szerbül: komplementar) , illetve a közgyűlés határozata alapján megszüntethető a felszámolás, és folytatható a gazdálkodás. A felszámolás megszüntetéséről (felfüggesztéséről) szóló döntés csak akkor hozható meg, ha:

• a társaság teljes egészében kielégítette minden hitelezőjét,
• a felszámolás alapján nem mondta fel egyetlen alkalmazottjának munkaszerződését sem,
• nem kezdte el a társaság tagjainak kifizetését.

A felszámolás megszüntetéséről szóló határozat szerves részét képezi a társaság törvényes képviselőjének kinevezése és a felszámolási biztos (igazgató) nyilatkozata arról, hogy a társaság minden hitelezőjét teljes egészében kielégítették,  valamint hogy nem kezdték meg a társaság tagjainak kifizetését.

A felszámolás megszüntetéséről szóló határozatot nyilvántartásba veszik (regisztrálják) a gazdasági nyilvántartási ügynökség gazdasági szubjektumok regiszterében, miután benyújtották:

• a felszámolás megszüntetéséről szóló regisztrációs bejelentést, amelyhez mellékelik:
• a közgyűlésnek a felszámolás megszüntetésére vonatkozó határozatát,
• a társaság képviselőjének az illetékes hitelesítési szervnél hitelesített aláírását, ha a felszámolás megszüntetése következtében új képviselőt választanak,
• bizonylatot az adatok megváltoztatásának bejegyzésére vonatkozó térítés befizetéséről.

Ha a felszámolási nyitómérlegben vagy a felszámolási nyitójelentésben megállapítást nyer, hogy a társaság vagyona nem elegendő a hitelezők mindegyike követeléseinek kielégítésére, a felszámolási biztos (igazgató) köteles az illetékes bíróságnál javasolni a csődeljárás megindítását, mégpedig a felszámolási nyitómérleg, illetve a felszámolási nyitójelentés összeállításától számított 15 napon belül.

A felszámolási zárómérleg és a felszámolás befejezése

A hitelezők kifizetését követően a felszámolási biztos elkészíti, azaz összeállítja:

• a felszámolási zárómérleget (a pénzügyi jelentést, amelyet a pénzügyi jelentések és a bonitás (hitelképesség) regiszterében vesznek nyilvántartásba,
• a felszámolás végrehajtásáról szóló jelentést (beszámolót),
• írásbeli nyilatkozatot arról, hogy tájékoztatót küldött minden ismert hitelezőnek, továbbá hogy a beérkezett keresetek és követelések, valamint a törvény értelmében bejelentettnek tekintett keresetek és követelések alapján a társaság eleget tett minden kötelezettségének, teljes egészében kielégítette minden hitelezőjét és a társaság ellen nem folynak más eljárások,
• a felszámolás befejezésére vonatkozó határozati javaslatot.

Amennyiben a felszámolás után marad a társaságnak vagyona, a társaság minden kötelezettségének kielégítését követően felosztják azt a társaság tagjai között, mégpedig társasági részesedésük arányában, és a társaság felszámolás utáni maradéka elosztásáról szóló határozattal összhangban. A felszámolási biztos (igazgató) jogosult azoknak a költségeinek a megtérítésére, amelyek a felszámolás folyamán jelentkeztek, továbbá a munkája utáni térítés kifizetésére is. A térítés (díjazás, fizetés) és a költségek összegét határozatukban az üzlettársak, betétesek, illetve a közgyűlés állapítja meg.

A felszámolás a felszámolás befejezéséről szóló határozattal ér véget. A felszámolás befejezéséről szóló határozat (döntés) akkor hozható meg, amikor jogerős befejezést nyert minden eljárás, amelynek jogi következményei bármilyen kötelezettséget rónának a társaságra és minden kötelezettségének teljesítésére (kielégítésére). A felszámolási biztos, illetve igazgató nem nyújthatja be a társaság törlésére vonatkozó bejelentést, ha előzőleg nem múlt el 120 nap a hirdetmény megjelentetésének napjától számítva, és ha nem regisztrálták (vették nyilvántartásba) a felszámolási nyitójelentést.

A társaság üzleti könyveit és dokumentációját a levéltári anyagok rendezését szabályozó előírásokkal összhangban őrzik, és nyilvántartásba veszik (nyilvántartják, azaz regisztrálják) annak a személynek a nevét és címét, akinek megőrzésre az üzleti könyveket és a dokumentumokat átadták.

A felszámolás befejezését követően a társaságot törlik a gazdasági szubjektumok nyilvántartásából (regiszteréből), amihez be kell nyújtani:

• a felszámolási eljárás befejezését követően benyújtott, a nyilvántartásból (regiszterből) való törlésre vonatkozó regisztrációs bejelentést, amihez melléklendő:
• a társaság közgyűlésének határozata a felszámolási eljárás befejezéséről,
• a felszámolási biztos (igazgató) jelentése a felszámolás végrehajtásáról,
• A felszámolási biztos (igazgató) nyilatkozata arról, hogy a bejelentett keresetek/követelések alapján a társaság teljes egészében eleget tett kötelezettségeinek, és hogy a társaság ellen nincs folyamatban egyéb eljárás,
• a társaság felszámolási maradéka elosztásáról szóló határozat,
• a társaság határozata arról a személyről, akinek megőrzésre átadták az üzleti könyveket és dokumentumokat, vagy a felszámolási biztos nyilatkozata ennek a személynek a nevéről és címéről.
• bizonylat az adókötelezettség megszűnéséről, amelyet az illetékes adóhatóság ad ki, és amely öt napnál nem régebbi a nyilvántartásból (regiszter) való törlésre vonatkozó követelés benyújtásának pillanatában, amin az SZK Adóügyi Igazgatósága (szerbül: Poreska uprava RS) illetékes szervezési egysége által kiadott elismervény, valamint az illetékes helyhatósági adóhivatal bizonylata értendő.  
• bizonylat a gazdasági szubjektum törlésével kapcsolatos illeték/térítés befizetéséről.

A felszámolás alatti társaság adókötelezettségeit a felszámolási biztos (igazgató) elégíti ki a társaság anyagi (pénzügyi) eszközeiből.

Az üzlettársak és a megbízottak (szerbül: komplementari) korlátlanul szolidárisan felelnek a felszámolás alatt álló társaság kötelezettségeiért a társaságnak a gazdasági szubjektumok regiszteréből való törlése után is, míg a betétesek, azaz kültagok (szerbül: komanditori) és a társaság tagjai korlátolt felelősséggel, valamint a részvényesek szolidárisan felelnek a felszámolás alatt álló társaságkötelezettségeiért, mégpedig a felszámolási maradékból felvett összegig, illetve értékig. A hitelezőknek a felsorolt személyekkel szembeni keresetei/követelései a társaságnak a nyilvántartásból való törlése napjától számított három év után évülnek el.

A pénzügyi jelentés és az adókötelezett ügykezelése felszámolás esetén

A felszámolási eljárás megindításakor a számvevőségi okmányokat/iratokat és az üzleti könyveket jegyzőkönyvileg kell átadni a felszámolási biztosnak/igazgatónak.

Pénzügyi jelentés készül a felszámolási eljárás megindításakor és lezárásakor (soron kívüli, azaz rendkívüli pénzügyi jelentések). Amennyiben a felszámolási eljárás nem ér véget ugyanabban a naptári évben, amelyikben megkezdődött, a felszámolás alatt álló társaság december 31-én köteles összeállítani (elkészíteni) az évi pénzügyi jelentéseket (a teljes évre vonatkozóan, nem csupán a felszámolási folyamat kezdetétől).

A felszámolási eljárás megkezdésének napján tehát elkészítik a rendkívüli pénzügyi jelentéseket (beszámolókat) a január 1-től a felszámolási eljárás kezdete napjáig terjedő időszakra.  Ezeket a pénzügyi jelentéseket eljuttatják a gazdasági nyilvántartási ügynökségnek, mégpedig a felszámolás megkezdése napjától számított 60 napon belül.

A társaság elvégzi a helyzet (állapot, állás, szerbül:stanje) összeírását és összehangolását a felszámolási eljárás kezdetekor és befejezésekor. A felszámolási eljárás kezdetekor a vagyont a be nem fizetett, beírt (bejegyzett) tőke, a nem anyagi természetű vagyon, az állandó vagyon és a forgóeszközök képezik a várható (elvárható) értékesítés értékének magasságában. Azokkal a keresetekkel, követelésekkel kapcsolatban, amelyeket valószínűsíthetően megfizethetetlennek (behajthatatlannak) kell tekinteni, közvetett leírást kell alkalmazni (szerbül: indirektan otpis) annak a pénzügyi jelentésnek az összeállítása során, amelyet a felszámolás kezdetekor készítenek. A megfizethetetlennek tekintett (becsült) követelések/keresetek esetében közvetlen leírást alkalmaznak a felszámolási folyamat megindításakor. Minden meg nem fizettetett, illetve meg nem fizettethető követelés/kereset esetében közvetlen leírást (szerbül: direktan otpis) alkalmaznak az eljárás befejezésekor, azaz a felszámolás lezárásakor.

A felszámolás alatt álló társaság köteles a felszámolás megkezdését követően a felszámolási eljárás kezdetén rögzített állapotról és a felszámolási eljárás lezárásának napján rögzített állapotról tájékoztatni az adóhatóságot, illetve adóbevallást és adómérleget benyújtani az adóhivatalnak, mégpedig a pénzügyi jelentések benyújtásának napjától számított 15 napon belül, összhangban a számvevőségről és revízióról szóló előírásokkal. A felszámolási eljárás megkezdésének napján az adómérleget a január 1. és a felszámolási eljárás megindításának napja közötti periódusra készítik el. A felszámolási eljárás során annak megkezdése és lezárása napján, és a folyó év december 31-én is (amennyiben az eljárás áthúzódik a következő naptári évre) végzésben határozzák meg az adókötelezettséget. Az illetékes adóhatósági szerv az adókötelezettség összegét meghatározó végzését az adóbevallás átvételét követő 30 napon belül hozza meg. Az adókötelezett a végzésben meghatározott adót a végzés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles befizetni.

Az adókötelezettnek a felszámolási eljárás során megállapított nyeresége ugyancsak adóköteles. Az adókötelezett nyereségét a felszámolási eljárás során az eljárás kezdete és befejezése közötti pozitív vagyonkülönbözetként határozzák meg, illetve vagyonbéli különbözetként a felszámolási eljárás során, amit fel kell tüntetni az adóbevallásban és az adómérlegben és meghatározásra kerül azokban a pénzügyi jelentésekben is, amelyeket a számvitelről és a revízióról szóló előírásokkal összhangban állítottak össze és nyújtottak be, miközben a felszámolási időszak kezdő (nyitó) mérlege egyenlő (azonos) a felszámolási eljárás kezdete előtti adóperiódus végén készült mérleggel.

Az a periódus, amelyre az adóalapot meghatározzák, megfelel a felszámolási eljárás valós időtartamának, de nem lehet hosszabb egy évnél azzal, hogy ha az eljárás áthúzódik a következő évre, az adókötelezett a folyó év december 31-ei állapot alapján is köteles adómérleget készíteni, amelyet a pénzügyi jelentések benyújtására előírt határidő lejártát követő 10 napon belül kell benyújtani.

A vagyon, amely a hitelezők kielégítését követően fennmarad (a felszámolási maradék) és a befektetett tőke értékét meghaladja, osztaléknak tekintendő, amelyet a felszámolás alatt álló gazdasági társaság tagjai valósítanak meg.

A felszámolás alatt álló gazdasági társaság tagjai által megvalósított osztalék (szerbül: dividenda) összegének (értékének) meghatározásához szükséges, hogy a felszámolási maradék értéke azonos legyen annak a vagyonnak a piaci értékével, amelyet a felszámolás alatt álló gazdasági társaság tagjaira ruháznak át a hitelezők kielégítését követően.

A felszámolási eljárás során a HÉA (hozzáadott értékadó, szerbül PDV, azaz Porez na dodatu vrednost) kötelezettje megtartja HÉA-kötelezetti státusát, illetve folytatja a hozzáadott értékadó elszámolását és ugyanolyan módon használja az előző HÉA-t, mint az eljárás kezdete előtt tette, adóbevallást tesz, stb. A HÉA kötelezettje köteles tájékoztatni az adóhatóságot a gazdálkodási (üzleti) név, illetve elnevezés változásáról, mégpedig legkésőbb 5 nappal a változás beállta után.

A felszámolás alatt álló társaság, amely beszünteti tevékenységét, köteles az illetékes adóhatóságnál bejelenteni azt és kérelmezni a HÉA kötelezettek nyilvántartásából való törlését, mégpedig legkésőbb 15 nappal előbb, mint ahogy törlik a gazdasági nyilvántartási ügynökségnél a gazdasági szubjektumok regiszteréből. Az illetékes adóhatósági szerv megindítja a szükséges eljárást és igazolást ad ki a HÉA nyilvántartásból való törlésről, amely nélkül nem végezhető el a társaság törlése a gazdasági nyilvántartási ügynökségnél.  Az adókötelezett a HÉA kötelezettek nyilvántartásából való törlése napján az alábbi tevékenységeket végzi el:

• összeírja javait (beleértve a felszerelést, berendezést, objektumokat és a kiadott előlegeket – szerbül: avans) és ezekről összeírási listát készít,
• javítja, illetve kiigazítja a felszerelésre, objektumokra és az objektumokon eszközölt befektetésekre kivetett előzetes adólevonást,
• megállapítja (meghatározza) a javakra és kiadott előlegekre megszabott előzetes adólevonás kiigazítását.

A felszámolás befejezése és a felszámolás alatt álló társaságnak a gazdasági nyilvántartási ügynökségnél vezetett gazdasági szubjektumok regiszteréből való törlése után a felszámolási biztos (igazgató) köteles tájékoztatni a bankot. A tájékoztatáshoz mellékelni kell a gazdasági nyilvántartási ügynökség végzését, amely dokumentumok alapján a bank megszünteti a társaság folyószámláját.

A foglalkoztatottak munkaviszonyának megszűnése a felszámolási eljárás megindítása alapján

A munkáról szóló törvény (az SZK Hivatalos Közlönye, 24/05, 61/05, 54/09 és 32/13) 176-ik szakasza 5-ik bekezdése értelmében a foglalkoztatott munkaviszonya saját és munkaadója akaratától függetlenül megszűnik abban az esetben, ha a munkaadó (munkáltató) beszünteti munkáját.  A felszámolási biztos (igazgató) felmondhatja a munkaszerződést (munkáról szóló szerződést) minden foglalkoztatott esetében a felszámolási eljárás megindításának napján. A foglalkoztatásról és a munkanélküliség esetére előirányzott biztosításról szóló törvény (az SZK Hivatalos Közlönye, 36/2009 és 88/2010) 67-ik szakasza 1. bekezdésének 5-ik pontja alapján abban az esetben, ha a munkaviszony a felszámolási eljárás megindítása alapján szűnik meg, a munkanélküli dolgozónak pénzügyi térítésre van joga.