Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

Amennyiben a foglalkoztatottak nem tudják megfizettetni elismert követeléseiket a csődeljárás során, a Szolidaritási Alaphoz fordulhatnak követeléseik megfizettetése érdekében, a munkáról szóló törvény 125-ik és 126-ik szakasza alapján (az SZK Hivatalos Közlönye, 24/2005, 61/2005, 54/2009 és 32/2013-as szám)

Minden foglalkoztatottnak kérvényt (követelést, szerbül: zahtev) kell benyújtania a Szolidaritási Alapnál a ki nem fizetett rész kifizetése érdekében, mégpedig legkésőbb a kereslet jogossága megállapításáról szóló végzés jogerőre lépésétől számított 15 napon belül – összhangban a csődeljárást szabályozó törvény rendelkezéseivel (a gazdasági bíróság jogerős határozata/záradéka az elismert követelések végleges listájáról).

Erre azok a foglalkoztatottak jogosultak, akik 2005. március 23-tól, a munkáról szóló törvény hatályba lépésétől kezdve kapták kézhez azt a jogerős határozatot, amelyben megállapítást nyert követelésük jogossága (a gazdasági bíróság jogerős határozata/záradéka az elismert követelések végleges listájáról).  

Ugyancsak jogosultak erre azok a foglalkoztatottak, akik olyan munkaadónál voltak munkaviszonyban, aki ellen csődeljárás indult, mégpedig a csődeljárás megindításának napján, valamint azok a személyek, akik abban az időszakban voltak munkaviszonyban, amely periódusra az ebben a törvényben meghatározott jogérvényesítés vonatkozik.

A törvény 125-ik szakasza értelmében a követelések keresetre és keresettérítésre vonatkozhatnak a munkából való távolmaradás idejére, amikor az egészségügyi biztosítás előírásai értelmében a foglalkoztatott ideiglenes akadályoztatva volt a munkavégzésben (betegállomány), és amely időszakra a munkaadó ennek a törvénynek az értelmében köteles volt fizetni a keresetet, illetve keresettérítést, mégpedig a csődeljárás megindítása előtti utolsó kilenc hónapra vonatkozóan (a foglalkoztatottnak/alkalmazottnak/dolgozónak joga van a kötelező társadalombiztosítási járulék befizetésére is); kártérítésre jogosult továbbá abban az esetben ha munkaadója hibájából nem használhatta ki évi szabadságát arra a naptári évre, amelyben a csődeljárás megindult, amennyiben a csődeljárás megindítása előtt jogosult volt arra; végkielégítésre van joga abban az esetben, ha abban a naptári évben vonul nyugállományba/nyugdíjba, amelyben a csődeljárást megindították, és amennyiben nyugdíjjogosultságra való joga a csődeljárás beindítása előtt fennállt; kártérítésre van joga a foglalkoztatottnak munkabaleset vagy hivatali ártalom miatt bírósági ítélet alapján, amelyet abban a naptári évben hoztak, amelyben a csődeljárást megindították, amennyiben ez a határozat a csődeljárás megindítása előtt jogerőssé vált.

A 15 napos határidő a foglalkoztatottnak a csődeljárás során megállapított jogerős határozat kézhezvételétől számítva a Szolidaritási Alaphoz benyújtandó igény vonatkozásában jogvesztő (prekluzív) határidő, és ennek a határidőnek a lejártát követően benyújtott követeléseket késve érkezettekként elvetik (nem veszik figyelembe), így a foglalkoztatott elveszíti jogát követelései megtérítésére (megfizettetésére). A beadványokról (követelésekről – szerbül: zahtev) határozatban dönt a Szolidaritási Alap Igazgató Bizottsága. A döntés, illetve határozat ellen annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül lehet panaszt tenni, illetve fellebbezést benyújtani a munkaügyben illetékes miniszternél.