Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

A kereskedelmi tranzakciók során keletkezett pénzügyi kötelezettségek kiegyenlítésének határidejéről szóló törvény az SZK Hivatalos Közlönyének 119/2012-es számában jelent meg és 2012. december 25-én lépett hatályba.

Ezzel a törvénnyel rendezik azoknak a kereskedelmi tranzakciókban keletkező pénzügyi kötelezettségeknek a kiegyenlítési határidejét, amelyek a közszféra és a gazdasági szubjektumok, illetve gazdasági szubjektumok között jönnek létre – mindez azzal a céllal, hogy megakadályozzák a pénzügyi kötelezettségek nem határidőre történő (késedelmes) kiegyenlítését. A törvény rendelkezéseit nem alkalmazzák azokra a gazdasági szubjektumokra, amelyek esetében megkezdődött a csődeljárás (összhangban a csődtörvény rendelkezéseivel) és azoknak a kereskedelmi tranzakcióknak az esetében, amelyekben ezek a gazdasági szubjektumok adósként vannak jelen.

A törvény alkalmazásának kezdete

Ennek a törvénynek a rendelkezései a 2013. március 31-ig kereskedelmi tranzakciókban megkötött szerződéses viszonyokban kerülnek alkalmazásra. Ennek a törvénynek a rendelkezéseit alkalmazzák azoknak a kereskedelmi tranzakcióknak az esetében is, amelyeknek realizálása nem kezdődött meg 2013. március 31-ig, de amelyek egy korábbi, – a szóban forgó dátum előtti – szerződéses viszonyból következnek azzal, hogy az adott szerződés rendelkezéseit legkésőbb 2013. március 31-ig össze kell hangolni ezzel a törvénnyel. A kereskedelmi tnranzakció megvalósítása (realizálása) nem kezdődött meg, amennyiben nem történt meg a javak leszállítása, vagy nem került sor a szerződésben foglalt szolgáltatásra.

A pénzügyi kötelezettségek kiegyenlítésének határideje a gazdasági szubjektumok között

A törvény rendelkezéseivel szabályozzák, hogy a gazdasági szubjektumok közötti szerződésben nem irányozhatnak elő 60 napnál hosszabb határidőt a pénzügyi kötelezettségek kiegyenlítésére. Amennyiben a gazdasági szubjektumok közötti szerződésben nem rögzítették a pénzügyi kötelezettségek kiegyenlítésének határidejét, vagy nem köttetett írásbeli szerződés, vagy pedig a felek 60 napnál hosszabb határidőben állapodtak meg, az adós előzetes figyelmeztetés nélkül köteles legkésőbb 60 napon belül kiegyenlíteni pézbeli tartozását/kötelezettségét.

A pénzügyi kötelezettségek kiegyenlítésének határidejét a felsorolt esetek mindegyikében attól a rá következő naptól számítják, amikor:

1) az adós kézhez kapta a számlát, vagy a szerződéses kötelezettségének eleget tett hitelező egyéb, fizetésre vonatkozó igénylését/követelését; vagy

2) attól a naptól kezdve, amikor a hitelező eleget tett kötelezettségének, és amennyiben nem állapítható meg a számla, vagy más, megfelelő fizetési meghagyás átvételének dátuma, vagy az adós átvette a számlát, illetve más megfelelő, fizetésre felszólító okmányt mielőtt a hitelező eleget tett volna kötelezettségének; vagy

3) attól a naptól kezdődően, amikor lejárt a kötelezettség tárgyának áttekintése/vizsgálata, amennyiben a szerződésben, vagy a törvényben bizonyos határidőt szabtak az ilyen vizsgálatra, az adós pedig átvette a számlát vagy más, megfelelő kifizetési igénylést a szóban forgó határidő letelte előtt, a szerződéssel összhangban; a kötelezettség tárgyának vizsgálati határideje nem lehet több 30 napnál az áru átvételétől vagy az elvégzett szolgáltatás idejétől számítva, kivéve azokat a rendkívüli, igazolt eseteket, amikor a szerződésben hosszabb határidőt rögzítettek.

A törvény előírta a KIVÉTELEKET, és a gazdasági szubjektumok közötti szerződésben 60 napnál hosszabb határidő is rögzíthető:

1) amennyiben a szerződéses kötelezettségek a leszárított áru, illetve az elvégzett szolgáltatások ellenértékének részletekben történő fizetését követelik meg, de ez a határidő nem lehet 90 napnál hosszabb, azon kötelezettség mellett, hogy a pénzügyi kötelezettségekenek legalább 50 %-át a megállapított határidő felének lejártával ki kell fizetni, a fennmaradt anyagi kötelezettségeket pedig a szóban forgó határidő lejártáig rendezni kell;

2) azon kötelezettség mellett, hogy az adós, illetve a leszállított áru, illetve a nyújtott szolgáltatások címzettje biztosítja a szerződésbe foglalt határidőben történő fizetést a hitelezőnek olyan bankgarancia átadásával, amely tartalmazza a következő záradékot: „visszavonhatatlan”, „feltétel nélküli”, „ellentmondás nélkül az első felszólításra behajtható”, vagy a bank részéről kiadott váltókezességi nyilatkozattal ellátott váltóval, mint az adósság megfizettetésének biztosítási formájával;

3) a bejegyzett (regisztrált) földművelő gazdaság vagy mezőgazdasági termelőszövetkezet és más gazdasági szubjektum közötti szerződéssel, amikor az adós fél bejegyzett földművelő gazdaság vagy mezőgazdasági termelő szövetkezet, az alaptevékenység végzéséhez szükséges újratermelési anyagok beszerzése esetén, mégpedig vetőmag, illetve palánta és más ültetvény, növényvédőszer vagy műtrágya vonatkozásában.

A pénzügyi kötelezettségek kiegyenlítésének határideje a közszféra és a gazdasági szubjektumok között

A közszféra és a gazdasági szubjektumok közötti szerződésben különböző határidőket határoznak meg attól függően, hogy ki az adós ezekben a szerződésekben, így:

1) ha a közszféra tartozik, a pénzügyi kötelezettségek kiegyenlítésére nem irányozható elő 45 napnál hosszabb határidő,

2) amennyiben az adós a köztársasági egészségbiztosítási alap, illetve a köztársasági egészségbiztosítási alap eszközeinek felhasználója, a költségvetési rendszert szabályozó törvény értelmében 90 napos határidő határozható meg a pénzügyi kötelezettségek kiegyenlítésére,

3) amennyiben ebben a szerződéses viszonyban a gazdasági szubjektum az adós (tartozó) fél, a pénzügyi kötelezettségek kiegyenlítésének határideje nem lehet 60 napnál több.

Amennyiben a szerződésben nem határozták meg a pénzügyi kötelezettségek kiegyenlítésének határidejét, az adós előzetes figyelmeztetés nélkül 60 napon belül köteles kiegyenlíteni pénzügyi kötelezettségét.

A pénzügyi kötelezettségek kiegyenlítése határidejének kezdetét a közszféra és a gazdasági szubjektumok között ugyanúgy számolják, mintha csupán gazdasági szubjektumok állnának egymással szerződéses viszonyban.

Térítés fizetése a pénzügyi kötelezettségek kiegyenlítésének késése esetén

Abban az esetben, ha a pénzügyi kötelezettség kiegyenlítésére a meghatározott határidőig nem került sor, a hitelezőnek jogában áll 20.000 dináros késedelmi térítményt követelni az adóstól a pénzügyi kötelezettség késedelmes kiegyenlítése miatt.

A pénzügyi kötelezettségek késedelmes kiegyenlítése miatti térítésre való jog érvényesítése nem zárja ki azt a költségtérítésre való jogot, amely a hitelezőt a szerződés vagy más előírás alapján megilleti. A pénzügyi kötelezettségek nem határidőn belüli kiegyenlítése miatti térítés nem foglalja magába a végrehajtás költségeit, összhangban a végrehajtásról és biztosításról szóló törvénnyel (az SZK Hivatalos Közlönye 31/11 és 99/11).

A hitelező térítésre való joga a pénzügyi kötelezettség kiegyenlítése esedékességének határideje lejárta utáni három év elmúltával évül el.

A meghatározott határidő lejártáig ki nem egyenlített pénzügyi kötelezettségekre kamatot számolnak fel és fizetnek a késedelmi kamatról szóló törvény (az SZK Hivatalos Közlönye 119/2012 szám) értelmében. Erről a törvényről a Vállalkozói Tájékoztató 2012 decemberi/1-es számában írtunk.

A törvény alkalmazásának felügyelete

A gazdasági szubjektumok közötti kereskedelmi tranzakciókról szóló törvény alkalmazását/megvalósítását a Gazdasági és Pénzügyi Minisztérium felügyeli.

A végrehajtás bírósági eljárása

Az ebben a törvényben meghatározott, ki nem egyenlített pénzügyi kötelezettségekkel kapcsolatos bírósági végrehajtási eljárást az eljárás sürgősségi elvének alkalmazásával végzik.

A végrehajtási indítványt, amelyet a hitelező benyújt a bíróságnak, a végrehajtásról és a biztosításról szóló törvénnyel összhangban kell elkészíteni. A végrehajtást indítványozó végrehajtási hitelezőnek joga van késedelmi térítményt követelni a pénzügyi kötelezettség kiegyenlítésének késése miatt abban az összegben, amelyet ez a törvény meghatároz.

A bíróság hivatalból, a jogerős végrehajtási végzés/határozat meghozatalát követően a gazdasági szubjektumok közötti kereskedelmi tranzakciókból eredő kötelezettségekre vonatkozóan eljuttatja határozatát a Pénzügyi és Gazdasági Minisztériumnak is, amely felügyeli a gazdasági szubjektumok közötti kereskedelmi tranzakciókról szóló törvény alkalmazását, hogy az (a minisztérium) szabálysértési eljárást tudjon indítani.

A szabálysértések miatti pénzbüntetések

A törvény pénzbüntetést ír elő a szabálysértések miatt a jogi személyek, vállalkozók, továbbá a közszférában és a gazdasági szubjektumok esetében a felelős személyek vonatkozásában.

1) 100.000 és 2.000.000 dinár közötti összegű pénzbüntetéssel sújtható szabálysértésért az a jogi személy, illetve gazdasági szubjektum, vagy a közszféra szubjektuma, amennyiben pénzbeli kötelezettségeit nem egyenlíti ki az ebben a törvényben előírt határidőkre.

2) 10.000 és 500.000 dinár közötti pénzbüntetéssel sújtható szabálysértés miatt az a vállalkozó, aki a törvényben meghatározott határidőkön belül nem egyenlíti ki pénzügyi kötelezettségeit.

3) 10.000-től 150.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel sújtható szabálysértésért az a természetes személy, aki olyan földműves gazdaság birtokosa/tulajdonosa/hordozója (nosilac), amely az ebben a törvényben előírt határidőkig nem egyenlítette ki pénzügyi kötelezettségeit.

4) 5.000 és 150.000 dinár közötti pénzbüntetéssel sújtható szabálysértésért a gazdasági társaság, szövetkezet, vagy más, külön törvény alapján alapított egyéb jogi személy képviselője, amennyiben ezek a jogi személyek a törvényben megszabott határidőkön belül nem tesznek eleget pénzügyi kötelezettségeiknek.