Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

A számvitelről (számvevőségről) szóló törvény az SZK Hivatalos Közlönyének 62/2013-as számában jelent meg, és 2013. július 24-én lépett hatályba. A törvénynél alacsonyabb rangú előírásokat, amelyeket a számvitelről szóló törvény 49-ik szakasza alapján hoztak meg, a 2014. december 31-vel összeállított pénzügyi jelentések elkészítésétől kezdve alkalmazzák. Erről a témáról bővebben és részletesebben írtunk a Vállalkozói Tájékoztató 2014. júniusi 1. számában, a Vállalkozói Tájékoztató 2014. szeptemberi 1-es számában pedig az előírt új számlakeretről és a pénzügyi jelentések új űrlapjairól/nyomtatványairól számoltunk be. 

A számviteli szabályozás kiválasztása 2014-ben

A törvényes szabályozáson a törvényeket és azok végrehajtása érdekében hozott, a törvényeknél alacsonyabb rangú jogszabályokat értjük.

A belső szabályozáson értelemszerűen azok az általános aktusok értendők, amelyeket a jogi személy, illetve a vállalkozó hoz, és amelyek utasításokat és iránymutatást tartalmaznak az üzleti könyvek vezetésével, a számvitel-politikával kapcsolatban a vagyon és a kötelezettségek, a bevételek és a kiadások/költségek elismerése és becslése kapcsán, a pénzügyi jelentések elfogadásával, benyújtásával és közzétételével, és más olyan kérdésekkel kapcsolatban, amelyek  az üzleti könyvek vezetésére és a pénzügyi jelentések elkészítésére vonatkoznak, és amelyekkel kapcsolatosan a számvitelről szóló törvényben előírták, hogy a jogi személy, illetve a vállalkozó általános aktusában rendezik azokat, összhangban a törvényes és hivatásos szakmai szabályozással. A számvitelről/számvevőségről szóló törvény előírja a jogszabályok alkalmazását a pénzügyi jelentésekben szereplő adatok elismerését, értékelését, prezentálását és közzétételét, mégpedig a jogi személyek és a vállalkozók nagysága (mérete) és jogi formája szerint, a következőképpen:

A nagy jogi személyek alkalmazzák azMSFI-t

A számvevőségről/számvitelről szóló törvény 20-ik szakasza (a továbbiakban: törvény) előírja, hogy a nagy jogi személyek, azok a jogi személyek, amelyek kötelesek konszolidált (összevont) pénzügyi jelentéseket készíteni (törzs jogi személyek, anyaszervezetek), közszolgálati társaságok, illetve azok a társaságok és egyesületek, amelyek közszolgálativá készülnek válni, azokkal a törvényekkel összhangban, amelyek a tőkepiacot szabályozzák, méretüktől (nagyságuktól) függetlenül a pénzügyi jelentéstétel nemzetközi szabványait alkalmazzák (szerbül: Međunarodni standardi finansijskog izveštavanja, rövidítve: MSFI).

A kis és közepes jogi személyek a rájuk vonatkozó MSFI-t alkalmazzák

A törvény 21-ik szakasza előírja, hogy a kis és közepes méretű jogi személyek a rájuk vonatkozó nemzetközi szabványokat alkalmazzák (szerbül: MSFI za MSP, azaz: a pénzügyi jelentéstétel kis- és közepes jogi személyekre vonatkozó nemzetközi szabványai).

A közepes (méretű) jogi személyeknek lehetőségük választani az MSFI és az AMSFI za MSP között. Amennyiben a közepes jogi személy úgy dönt, hogy a pénzügyi jelentéstétel nemzetközi szabványait (MSFI) alkalmazza, köteles folyamatosan ezt alkalmazni, kivéve, ha kis jogi személlyé minősítik a számvitelről szóló törvény értelmében, illetve azzal összhangban.

A mikro- és más jogi személyek

A törvény 22-ik szakasza előirányozza, hogy a számvevőségről szóló törvény 2-ik szakasza 2-ik pontjában szereplő mikro- és más jogi személyek az egyedi pénzügyi jelentéseikben szereplő adatok elismerése, értékelése, bemutatása és pozíciójuk közzé tétele esetén, méretüktől, azaz nagyságuktól függetlenül alkalmazzák azokat a törvénynél alacsonyabb rangú aktusokat, amelyeket a pénzügyekben illetékes miniszter hoz meg, és amelyek az általános számviteli/számvevőségi elveken alapulnak (A mikro- és más jogi személyek egyedi pénzügyi jelentéseiben szereplő adatok elismeréséről, értékeléséről, bemutatásáról és pozíciójuk közzétételének módjáról szóló szabályzat).

A törvény 2-ik szakaszának 2-ik pontjában szereplő mikro- és egyéb jogi személyek , méretüktől/nagyságuktól függetlenül választhatnak, hogy alkalmazzák-e a rájuk vonatkozó nemzetközi szabványokat (MSFI za MSP) a törvény 21-ik szakasza értelmében, azzal, hogy abban esetben méretüktől/nagyságuktól függetlenül folyamatosan kötelesek ezt alkalmazni.

Az MSFI za MSP (a törvény 21-ik szakaszának rendelkezései), tehát a kis- és közepes jogi személyekre vonatkozó nemzetközi szabványok alkalmazása azoknál a pénzügyi jelentéseknél kezdődik, amelyeket 2014. december 31-vel állítanak össze.

Kivételt képeznek azok a jogi személyek, amelyek a számvevőségről és a revízióról szóló törvény (az SZK Hivatalos Közlönye, 46/06, 111/09 és 99/11 – más. törvény) rendelkezéseivel összhangban alkalmazták a kis jogi személyek és vállalkozók vagyona, kötelezettségei, bevételei és kiadása/költségei elismeréséről és becsléséről szóló szabályzatot (az SZK Hivatalos Közlönye, 106/06 és 11/06 – javított); ők továbbra is alkalmazhatják ennek a szabályzatnak a rendelkezéseit, mégpedig legkésőbb a 2015. december 31-vel összeállítandó pénzügyi jelentések elkészítéséig.  

A vállalkozók

A vállalkozók a törvény 6-ik szakasza értelmében mikro jogi személyeknek számítanak.

A vállalkozók (a törvény 2-ik szakaszának 3-ik pontja értelmében) olyan természetes személyek, akik önállóan végeznek gazdasági tevékenységet nyereségszerzés céljából, és akik a kettős könyvelés rendszere alapján vezetik üzleti könyveiket, amennyiben ezt külön előírásban vagy jogszabályban nem rendezték másképp.

Emlékeztetünk arra, hogy a vállalkozók, akik a 2014-es évre vonatkozóan üzleti könyveiket a kettős könyvelés rendszere szerint vezették, illetve vezetik, kötelesek erről a pénzügyi jelentések elkészítésének megkezdése előtt írásos formában tájékoztatni a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökséget. Erről a témáról bővebben és részletesebben írtunk a Vállalakozói Tájékoztató 2014. decemberi 1. számában.

Más jogi személyek

A számvitelről/számvevőségről szóló törvény 2-ik szakaszának 2-ik pontja értelmében más jogi személyeknek számítanak azok a jogi személyek, amelyeknek tevékenységét részben közpénzekből vagy más rendeltetésszerű forrásokból pénzelik, részben, vagy teljes egészében pedig betagosodás alapján, és amelyeket nem nyereségszerzés céljából alapítottak (politikai szervezetek, jogi személy státusával rendelkező szakszervezetek, alapítványok és hagyatékok/vagyonadományok, egyesületek, kamarák, egyházak és vallási közösségek, gazdasági vagy egyéb tevékenység végzésének egy részében, összhangban azokkal az előírásokkal, amelyek ezeknek a tevékenységeknek a végzését szabályozzák, valamint más szervezetek ugyancsak a taggá válás/belépés/betagosodás alapján).

A más jogi személyeknek szánt számlakeretet (szerbül: kontni okvir) kinyomtatták a más jogi személyek számára készült számlakeretről és a számla tartalmáról szóló szabályzat (az SZK Hivatalos Közlönye, 137/2014-es szám) mellett, és annak szerves részét képezi.

Azok a más, vagy egyéb jogi személyek, amelyek úgy döntenek, hogy alkalmazzák a mikro- és más jogi személyek egyedi pénzügyi jelentéseiben az elismerés, értékelés, prezentálás és a pozíciók közzétételének módjáról szóló szabályzatot, kötelesek lesznek elvégezni az átkönyvelést a régi számlákról azokra az új számlákra, amelyeket a számlakeretről és az abban szereplő számla tartalmáról szóló szabályzat a más jogi személyek számára előír.

Azok a más jogi személyek, amelyek úgy döntenek, hogy a törvény 22-ik szakaszának 2-ik bekezdésével összhangban a kis- és középnagyságú jogi személyekre vonatkozó pénzügyi jelentéstételi nemzetközi szabványokat alkalmazzák, alkalmazzák azt a törvénynél alacsonyabb rangú jogszabályt is, amely rendezi a számlakerettel és az abban szereplő számlák tartalmával kapcsolatos kérdéseket a gazdasági társaságok, szövetkezetek és vállalkozók vonatkozásában.

A kötelező erejű revízió

A revízió kötelező a nagy- és középméretű jogi személyek rendes évi pénzügyi jelentései esetében, amelyeket a számvitelt szabályzó törvénnyel összhangban soroltak be, a közszolgálati társaságok esetében a tőkepiacot szabályzó törvénnyel összhangban, méretüktől/nagyságuktól függetlenül, valamint minden egyéb jogi személy és vállalkozó esetében, amelynek/akinek az előző gazdálkodási esztendőben megvalósított gazdálkodási jövedelme meghaladta a 4.400.00 EUR dinárban kifejezett ellenértékét (törvényes revízió).

A konszolidált pénzügyi jelentések revíziója kötelező azoknak a törzs- illetve anya jogi személyeknek az esetében, amelyek konszolidált pénzügyi jelentést állítanak össze a számvitelt/számvevőséget szabályozó törvénnyel összhangban.

A rendes évi pénzügyi jelentés

A számvitelről szóló törvény 2-ik szakaszának 7-ik pontja értelmében a pénzügyi jelentéstétel nemzetközi szabványait (MSFI), illetve ezen szabványok kis- és középméretű jogi személyekre vonatkozó változatát (MSFI za MSP) alkalmazók évi rendes pénzügyi jelentésének fel kell ölelnie:

• az állapotmérleget;
• az eredménymérleget;
• az egyéb eredményekről szóló jelentést;
• a tőkével kapcsolatos változásokról szóló jelentést;
• a készpénzfolyamatokról szóló jelentést;
• a pénzügyi jelentésekkel kapcsolatos megjegyzéseket, észrevételeket.

A számvevőségről szóló törvény 2-ik szakaszának 8-ik pontjával összhangban az ennek a szakasznak a 2) pontjában szereplő más jogi személyek rendes évi pénzügyi jelentése, kivéve azokat a más jogi személyeket, amelyeket a törvény 6-ik szakaszának 2-ik bekezdése értelmében a mikro jogi személyek közé soroltak be, felöleli, illetve tartalmazza a következőket:

• állapotmérleg;
• eredménymérleg;
• megjegyzések a pénzügyi jelentésekhez.

A számvitelről szóló törvény 2-ik szakaszának 9-ik pontja értelmében a mikro jogi személyek és a vállalkozók rendes évi pénzügyi jelentése magában foglalja:

• az állapotmérleget.