A vagyon és a kötelezettségek kötelező összeírása a 2014. december 31-ei állapot szerint
Az évi összeírást (leltár elkészítését) a számvevőségről szóló törvény szabályozza (az SZK Hivatalos Közlönye, 62/13-as szám), továbbá az összeírás elvégzésének módjáról és határidejéről valamint a könyvelőségi (könyvviteli) állapotnak a valós helyzettel való összehangolásáról szóló szabályzat (az SZK Hivatalos Közlönye, 118/2013, 137/2014-es számok) rendezi.
Ezt a szabályzatot a 2014-es évre vonatkozó pénzügyi jelentések összeállításától kezdve alkalmazzák.
Ebben a szabályzatban előírják: a vagyon és a kötelezettségek összeírása végzésének módját és határidejét, és a könyvviteli (könyvelőségi) állapot (helyzet) összehangolásának kötelezettségét a valós helyzettel, amelyet az összeírás (leltár) határoz meg.
A jogi személyek és a vállalkozók kötelesek a gazdálkodás megkezdésekor is elvégezni vagyonuk és kötelezettségeik összeírását, megjelölve az egyedi értékeket a mennyiség és a pénzbeli érték szerint.
A jogi személyek és vállalkozók kötelesek elvégezni vagyonuk és kötelezettségeik évi összeírását is (elkészíteni az évi leltárt) a 2014. december 31-ei állapot szerint.
A vagyonnak a gazdálkodás kezdetén történő, és az évi összeírás mellett a jogi személyeknek és a vállalkozóknak el kell végezniük az összeírást és a helyzet (állapot) összehangolását a számadó (számadási felelős, szerbül: računopolagač) kötelezettségeinek átadásakor-átvételekor, a termékek és az árucikkek eladási árának változásakor a kiskereskedelmi létesítményben, a státus változásakor, a rendes felszámolási eljárás megkezdésekor, illetve lezárásakor, a jogi személy és vállalkozó csődbe jutása esetén, továbbá egyéb, a törvényben előírt esetekben.
Az a jogi személy, illetve vállalkozó, akinél más jogi személyek, illetve vállalkozók vagyona található, köteles ezt a vagyont külön összeírási listán összeírni, amelyet eljuttat az eszközök tulajdonosához, tehát a jogi személynek, illetve vállalkozónak.
Az összeírással fel kell ölelni a következő vagyont: nem anyagi természetű vagyont, ingatlanokat, beruházási ingatlanokat (szerbül: investicione nekretnine), berendezéseket, felszerelést, biológiai eszközöket, anyagkészleteket, a be nem fejezett termelést, illetve termékeket, a késztermékeket és árut, az eladásra szánt állandó eszközöket és a leállásra, megszüntetésre szánt termelési eszközöket, a pénzügyi kihelyezéseket, a követeléseket (kinnlevőségeket), a készpénz egyenértéket (szerbül: gotovinski ekvivalent) és a készpénzt.
Az összeírással fel kell ölelni a jogi személy, illetve vállalkozó kötelezettségeit, éspedig: a hosszú- és rövidlejáratú kötelezettségeket.
A jogi személyek és vállalkozók kötelesek a pénzügyi jelentések elkészítése (összeállítása) előtt összehangolni egymás közötti (kölcsönös) követeléseiket és kötelezettségeiket, amit a megfelelő okmánnyal igazolnak (szerbül: Obrazac IOS – Izvod otvorenih stavki, azaz a nyitott tételekről szóló kivonat, a keresletek, illetve kinnlevőségek és kötelezettségek összehangolásáról készült jegyzőkönyv, vagy egyéb dokumentum). A hitelező köteles a pénzügyi jelentések elkészítését megelőzően eljuttatni az adóshoz a ki nem fizetett kötelezettségek, illetve tartozások listáját.
A dátumot, amelyen a kinnlevőségek és kötelezettségek összehangolását végzik a jogi személy, illetve a vállalkozó határozza meg a számvitelről (számvevőségről) szóló belső aktusában (A számvitelről és a számvitel-politikákról szóló szabályzat – szerbül: Pravilnik o računovodstvu i računovodstvenim politikama), de mindenképp a pénzügyi jelentések összeállítását/elkészítését megelőzően.
A jogi személy, illetve vállalkozó, általános aktusával összhangban, a bizottság tagjainak megnevezéséről szóló határozatával és végzésével megalakítja (létrehozza) a vagyon- és kötelezettségek összeírását végző, megfelelő számú bizottságot, meghatározza a periódust, amelyben a bizottságok elvégzik az összeírást, az összeírás időhatárát és a határidőket, amelyek alatt a bizottságok kötelesek az elvégzett összeírásokról (leltárokról) szóló jelentéseiket eljuttatni a jogi személy, illetve vállalkozó illetékes szervéhez.
Az összeírást végző bizottságba nem nevezhetők ki olyan személyek, akik a vagyonnal gazdálkodnak, vagy az összeírásra kerülő vagyonnal bízták meg őket.
A mikro jogi személynél illetve vállalkozónál a vagyon- és a kötelezettségek összeírását egy (egyetlen) személy is végezheti.
Az összeírást végző (leltár) bizottság az összeírás megkezdése előtt köteles munkatervet készíteni, amelynek alapján az összeírást elvégzi.
A különbségek (eltérések) meghatározása és az értékelszámolás a naturális összeírást követően számítógépen is elvégezhető, azoknak az összeírási listáknak a kinyomtatását követően, amelyeket az összeíró, illetve leltárbizottság tagjai, illetve az összeírással megbízott személy (mikro jogi személyek, illetve vállalkozók esetében) aláírtak.
Azt a vagyont, amelynek értéke csökkent sérülés, meghibásodás, elévülés (elöregedés) vagy hasonló okok miatt, külön összeírási listákon vagy az összeírási listák külön rovataiban kell vezetni a többlet és a hiány könnyebb megállapítása érdekében.
Az elvégzett összeírásról a bizottság, vagy azt végző személy jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell: a vagyon és a kötelezettségek valós és könyvelési/könyvviteli egyenlegét, illetve helyzetét/állapotát; az összeírás során megállapított valós helyet és a könyvelési/könyvviteli állapot/helyzet közötti különbségeket; az összeírás során megállapított állapot és a könyvelési/könyvviteli helyzet közötti eltérés okait; javaslatokat a megállapított eltérések/különbségek likvidálására/felszámolására (a csere nyomán keletkezett hiányok és többletek beszámítása, illetve kompenzálása, a hiányok megtérítési módja és a többletek jövedelemként való bejegyzése, az elévült követelések leírása, az elévült kötelezettségek és hasonlók jövedelemként való elkönyvelése, stb.); a könyvelés módját; az észrevételeket és magyarázatokat azok részéről, akik kezelik a szóban forgó vagyont, illetve anyagi és pénzbeli értékeket, vagy megbízták velük őket, és amely magyarázatok és észrevételek a megállapított eltérésekre vonatkoznak, valamint az egyéb észrevételeket és javaslatokat is.
Az összeírásról készült jelentést a bizottság, illetve az összeírással megbízott személy eljuttatja a jogi személy illetékes szervéhez, a belső ellenőrhöz /revizorhoz, vagy ellenőrző bizottsághoz (ha van ilyen) és a revíziót végző egyesülethez, amennyiben a jogi személy a törvény értelmében törvényes revízió alá esik, mégpedig legkésőbb 30 nappal a statisztikai és egyéb szükségleteket szolgáló adatok továbbítása határidejének lejárta előtt, az összeírásról szóló jelentés elfogadásának határideje pedig a jogi személy illetékes szerve részéről a 2014-es évre vonatkozóan 2015. január 29.
Az összeírás és az összeírásról szóló jelentés pontosságáért az összeírást végző bizottság, illetve az összeírást végző személy felel.
Az összeírás megszervezéséért és szabályosságáért a jogi személy, illetve vállalkozó törvényes képviselője (megbízottja – szerbül: zakonski zastupnik) felelős (A számvevőségről szóló törvény 32-ik szakaszának 3-ik bekezdése).
Büntetőrendelkezések (A számvevőségről szóló törvény 46-ik szakasza):
100.000-től 3.000.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel sújtható gazdasági vétségért a jogi személy, ha:
- nem végzi el a vagyon és kötelezettségek összeírását a törvénnyel összhangban (A számvevőségről szóló törvény 16-ik szakasza);
- hitelezőként nem juttatja el adósához a ki nem egyenlített/fizetett számlák helyzetét és ha nem teszi közzé a pénzügyi jelentések „megjegyzések” rovatában az össze nem hangolt követeléseket és kötelezettségeket (A számvevőségről szóló törvény 18-ik szakaszának 2-ik és 4-ik bekezdése);
Megbüntetik a jogi személy felelős alkalmazottját/személyét is, mégpedig 20.000-től 150.000 dinárig terjedő pénzbüntetéssel.
A vállalkozó büntetése a fentebb felsorolt szabálysértések esetében 100.000-től 500.000 dinárig terjedő pénzbüntetés lehet.
Olvasói hozzászólások
Ehhez a bejegyzéshez még senki nem szólt hozzá. Legyen Ön az első aki megosztja véleményét!
Új hozzászólás