Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

A vagyonadókról szóló törvények módosításairól és kiegészítéseiről szóló törvény az SZK Hivatalos Közlönyének 47/2013-as számában jelent meg, hatályba lépésének és alkalmazása kezdetének dátuma pedig 2013. május 30.

Ez a törvény rendelkezik az ajándékozási illeték megadóztatása tárgyában is.

E törvény 14. szakaszának 1., 2. és 3. bekezdése szabályozza azt, hogy mi tekinthető ajándékozási illeték (ajándékadó) tárgyának, éspedig:

Örökösödési adó és ajándékozási illeték fizetendő a tulajdonjog és más, ingatlannal kapcsolatos jog alapján e törvény 2. szakaszának 1. bekezdése szerint, amennyiben az örökösök örökölnek, a megajándékozottak pedig ajándékként elfogadnak valamilyen értéket, tárgyat, vagy ingatlant.

Az ökösödési és ajándkozási illetéket fizetni kell akkor is, ha az elfogadott örökség vagy az ajándékozás tárgya:

• Készpénz;
• Takarékbetét;
• Bankbetét;
• Pénzügyi kintlevőség/követelés;
• Szellemi tulajdonjog;
• Jármű, úszó objektum, légi közlekedési eszköz, vagy más ingóság tulajdonjoga.

Ajándéknak számít e törvény értelmében a jogi személy vagyonának térítésmentes átruházása is, amennyiben az e törvény 1., 2., és 4-6. szakaszának rendelkezései értelmében adózás tárgyának tekinthető.

Ez a törvény határozza meg, mi nem tekinthető ajándékozási (adó)illeték tárgyának.

A törvény 14. szakasza 4. bekezdése értelmében nem tekinthető ajándéknak:

A törvény e szakasza 1-3 bekezdéseiben felsorolt ingatlanok és ingóságok feletti jog illeték, illetve adó fizetése nélküli átruházása, amelyekre hozzáadott értékadót kell fizetni azokkal az előírásokkal összhangban, amelyek a hozzáadott értékadót szabályozzák, függetlenül attól, létezik-e ajándékozási szerződés;

A természetes személy jövedelme azokon az alapokon, amelyek kivételt képeznek az adóztatás alól, illetve amelyek a polgárok jövedelemadója alapján adózás tárgyát képezik, összhangban a polgárok jövedelemadójára vonatkozó törvénnyel;

A jogi személynek az a jövedelme, amely bekapcsolódik a jogi személyek nyereségadójának elszámolási alapjába, összhangban a jogi személyek nyeresegadójáról szóló törvénnyel.

ÚJDONSÁGOK A JOGI SZEMÉLYEK ESETÉBEN

amelyek a jogi személyek nyereségadójáról szóló törvény szerint (az SZK Hivatalos Közlönye, 25/01... és 47/13) adókötelezettségüket a PB1-es és a PDB űrlapokon határozzák meg, összhangban a jogi személyek nyereségadójának elszámolásáról szóló adóbevallás tartalmáról szóló szabályzattal (az SZK Hivatalos Közlönye, 99/10, ... 8/13).

Lényeges újdonságot jelent e törvény 3-ik szakaszának 4-ik bekezdése és 14. szakasza, amelyek megszüntetik a jogi személyek ajándékozásból származó jövedelmének eddigi megadóztatását ajándékozási illeték címén 2,5 %os kulcs, nyereségadóként pedig 15 %-os kulcs szerint, amennyiben a jogi személynek ezt a jövedelmét beszámították a jogi személyek nyereségadójának elszámolásakor annak adóalapjába. Az ajándékozási illeték adófizetési kötelezettségének megszüntetése azokra a jogi személyekre vonatkozik, amelyek:

-          a jogi személyek nyereségadójával kapcsolatos adókötelezettségüket a PB1-es és PDP űrlapokon határozzák meg,

és

-          az illetékfizetés nélkül átvett javakat (ajándék) kimutatják üzleti könyveikben a jövedelemnél.

Ezek a jogi személyek, amikor ajándékként bizonyos javakhoz jutnak, 2013. május 30-tól kezdve nem kötelesek 2,5 %-os ajándékozási illetéket fizetni.

A gazdasági társaságok alapítói gyakran biztosítanak gazdasági társaságuk számára kölcsön címén anyagi eszközöket kölcsönről szóló szerződés alapján a társaság folyó likviditásának (fizetőképességének) biztosítása érdekében. Abban az esetben, amikor a társaságnak nincs lehetősége a kölcsön visszafizetésére, az alapító lemondhat a kölcsön visszafizetéséről (megtérítéséről). A gazdasági társaság ennek alapján határozza meg jövedelmét (677-es kontó, azaz könyvviteli számla), ami beleszámít a jogi személyek nyereségadójának elszámolási alapjába, de nem áll fenn többé az a kötelezettségük, hogy az ilyen féle ajándékot, amelyet 2013. május 30-ka után kapnak, ajándékozási illeték miatt kimutassák az adóhatóságnak benyújtott jelentésben, illetve az adóhatóság végzése (határozata – szerbül: rešenje) alapján 2,5 %-os kulcs szerint adót fizessenek utána.

Gyakran megtörténik, hogy leírják a gazdasági társaság kötelezettségeit, amelyek szintén jövedelemnek számítanak (például a 433-as számláról a 679-es számla javára). Ezek a jövedelmek ugyancsak beszámítanak a jogi személyek nyereségadójának adóalapjába. Amennyiben a jövedelemnek ez a formája 2013. május 30-tól valósul meg, a gazdasági társaság többé nem köteles az adóhatóságnak bejelentést tenni az ajándékozási illetékről és az adóhatóság végzése alapján adót sem kell fizetnie a 2,5 %-os kulcs szerint.

Fontos hangsúlyozni, hogy a föntebb említett gazdasági társaságok, melyek ajándékot kaptak, vagy jövedelmet valósítottak meg 2013. május 29-ig kötelezettségeik leírása révén, kötelesek bejelentést tenni az adóhatóságnál az ajándékozási illeték megfizetése miatt, és az adóhatóság végzése alapján megfizetni a 2,5 %-os illetéket, illetve adót. Az adókötelezettség fennállását a vagyonjogi törvény 17-ik szakasza szabályozza, a következőképpen:

Az örökséggel kapcsolatos adókötelezettség az örökösödésről szóló végzés (határozat) jogerőre emelkedésének napjától áll fenn, kivéve, ha azt ez a törvény nem rendezi másképpen.

Az ajándékkal kapcsolatos adókötelezettség az ajándékozásról szóló szerződés megkötesének napjától áll fenn, amennyiben pedig a szerződést nem írásban kötötték – az ajándék átvételének napjától, kivéve ha ez a törvény nem rendelkezik másképp.

AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK FIZETÉSE ALÓLI KIVÉTELEK

Ugyanennek a törvénynek a 14 szakasza és 6-ik bekezdése értelmében kivételt képeznek az örökösödési adó és ajándékozási illeték megfizetésekor a következő örökségek és ajándékok:

1. a jogi személyben, illetve értékpapírokban való részesedés/résztulajdon;
2. motorkerékpár/moped, motokultivátor, traktor, munkagép, állami légijármű, saját meghajtás (motor) nélküli légijármű;
3. pénz, jogok, illetve holmik/tárgyak a törvényszakasz 2. és 3. bekezdéséből, amelyeket az örökös örököl, illetve az ajándékozott ajándékba kap ugyanattól a személytől az örökség, illetve ajándék 100.000 dináros értékéig egyazon naptári évben, minden egyes alap szerint.

ÚJDONSÁGOK A NONPROFIT (NEM NYERESÉGORIENTÁLT) SZERVEZETEK ESETÉBEN

A nem nyereségorientált (non-profitnak is nevezett) jogi személyeket nem azzal a céllal alapították, hogy nyereséget valósítsanak meg, hanem más célok megvalósítására, összhangban általános aktusukkal. Amennyiben a jogi személy nem valósít meg jövedelmet termékek piaci értékesítésével vagy szolgáltatások nyújtásának megfizettetésével (a jogi személyek nyereségadójáról szóló törvény 1. szakaszának 3. bekezdése értelmében) nem köteles fizetni a jogi személyek nyereségadóját. Az ajándékok, donációk, dotációk és hasonló alapú jövedelmek nem számítanak a piacon megvalósított jövedelemnek.

Ezek a nem nyereségorientált szervezetek (amelyek nem valósítanak meg jövedelmet termékek piaci értékesítésével vagy szolgáltatások megfizettetése révén), tekintettel arra, hogy nem kötelesek a jogi személyek nyereségadóját fizetni, ha javakat vagy donációt kapnak ajándékként egyazon naptári évben ugyanattól a személytől, és annak értéke nem haladja meg a 100.000 dinárt:

amennyiben nincs számlájuk, amely a nevükre szólna, és amelyben az ajándékozott javak szállítója (az ajándékozó) elszámolta és feltüntette a hozzáadott értékadót (szerbül: PDV), kötelesek 2,5 %-os kulcs szerint ajándékozási illetéket fizetni.

Gyakori eset, hogy a javak szállítója (az ajándékozó – hozzáadott értékadó-kötelezett) a javak ilyen átruházása esetén nem állít ki hozzáadott értékadós számlát (szerbül: PDV račun) a hozzáadott értékadóról szóló előírásokkal összhangban; ebben az esetben a a javak címzettje, az ajándékozott köteles elszámolni és befizetni a 2,5 %-os ajándékozási illetéket, amennyiben az egyazon naptári évben ugyanattól a személytól kapott ajándék, donáció, illetve javak értéke meghaladja a 100.000 dinárt.  

A fentebbiek alapján felhívjuk a javak hozzáadott értékadó-köteles adományozóinak figyelmét, akik ajándékba (ellenszolgáltatás nélkül) adnak olyan javakat, amelyekre beszerzésükkor előzetes adóra voltak jogosultak (például újratermelési anyag, saját áru, késztermék és hasonlók), hogy ezeknek a javaknak az ellenszolgáltatás nélküli, azaz ingyenes átruházásakor kötelesek elszámolni és kifizetni a hozzáadott értékadót (PDV). Javasoljuk a hozzáadott értékadó-kötelezett ajándékozóknak, hogy állítsanak ki a javak címzettjének nevére szóló számlát a hozzáadott értékadóról szóló előírásokkal összhangban, a „megjegyzés” rovatban pedig tüntessék fel, hogy az árut (javakat) ingyen, ellenszolgáltatás nélkül adják a donációról szóló szerződés vagy más dokumentum alapján.

Amennyiben az illeték nélküli javak adományozója olyan jogi személy, vagy vállalkozó, aki/amely nem hozzáadott értékadó-kötelezett, az ajándékba adott javakhoz nem állít ki hozzáadott értékadós számlát az ajándékozottnak, a javakat átvevő (ajándékozott) köteles adóbevallást tenni és adót (illetéket) fizetni a kapott javakra/ajándékra, amelynek értéke meghaladja az adómentes határt (szerbül: neoporezovani limit) ami 2013. május 30-tól számítva 100.000 dinárt tesz ki, az illetékes adóhatóság (adóügyi szerv) végzése alapján. Arra is – ismételten - felhívjuk a figyelmet, hogy ez az adómentes határérték 2013. május 30-ig 30.000 dinár volt.