Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

Az adóügyi eljárásról és adónyilvántartásról szóló törvény módosításairól és változásairól szóló törvény az SZK Hivatalos Közlönyének 47/2013-as számában 2013. május 29-én jelent meg és 2013. június 30-án lépett hatályba.

Ezeknek a módosításoknak és változásoknak következtében a legfontosabb újdonságok a következők:

• Az adóhatóság/igazgatóság illetékes a (pénz)váltó ügyletek végzéséről szóló meghatalmazások kiadására és visszavonására, a pénzváltó ügyletek és a devizagazdálkodás ellenőrzésére, ami eddig devizafelügyelőség hatáskörébe tartozott.

• Az adóigazgatóságilletékes az adószabálysértési eljárások megindítására és lefolytatására az adóigazgatóság által megfizettetett közbevételek tekintetében.

• A pénzügyekben illetékes miniszter által kiadott aktusok kötelező érvénnyel bírnak az adóügyi eljárás során az adóigazgatóság eljárásában.

• Az a szerv, szervezet vagy más személy amely illetékességgel bír a bizonyos/meghatározott tevékenységet végző személyek nyilvántartásba vételére, nem törölheti az adott személyt az előírt nyilvántartásból az illetékes adóhatóság által az adókötelezettség megszűnéséről kiadott bizonyíték/bizonylat nélkül, illetve annak hiányában, és az előírt nyilvántartásból való törlés igénylésének pillanatában ez a bizonylat nem lehet öt napnál régebbi.

• 2014. január 1-től bevezetésre kerül az új, egyéni adóbevallás azon adók és járulékok kapcsán, amelyeket a levonást követően számolnak el a jövedelmekre, amely tartalmazza majd az összesített adatokat az elszámolt adókról és járulékokról a jövedelem kifizetőjének szintjén, valamint a jövedelem élvezője/átvevője szintjén, amelyeket kizárólag elektronikus formában nyújtanak be minden kereset, keresettérítés vagy egyéb jövedelem kifizetését megelőzően.

• Ugyancsak 2014. január elsejétől kezdve a pénzeszközök átutalására szolgáló terhelési utalvány, (szerbül: nalog za prenos novčanih sredstava) amellyel az adókötelezett meghagyást ad a kereskedelmi banknak a fizetések, fizetési térítmények és egyéb juttatások utáni adók és járulékok fizetésére tartalmazza majd az ezen az alapon történő teljes összeg kifizetéséről szóló engedély számára való hivatkozást (szerbül: poziv) is, amelyet az adóigazgatóság utal ki.

• Definiáltáka a tájékoztató (jellegű) adóbevallást (szerbül: Informativna poreska prijava) is, mint olyan beszámolót/jelentést, amely az adóbevallást benyújtó adókötelezettségének meghatározása szempontjából jelentős adatokat tartalmaz. Meghatározták az adatokat is, amelyeket ez a bevallás tartalmaz, éspedig: a 35.000.000 dinárnál nagyobb értékű vagyonra, a státusbeli változásokra, az üzleti tevékenységre és a tájékoztató adóbevallást benyújtó személy pénzügyi tranzakcióira vonatkozó adatokként.

• Meghatároztáka tájékoztató adóbevallás benyújtásának elmulasztása esetére előirányzott büntetéseket, és idézzük a törvény 39-ik szakaszát, amely a következőképpen rendelkezik: „Az adóköteles – jogi személy, illetve vállalkozó, nem nyújtja be az adóigazgatóságnak a tájékoztató adóbevallást, szabálysértési büntetésben részesül, mégpedig az előző üzleti/gazdálkodási évben megvalósított összjövedelme 3 %-nak összegéig.” A törvény 42-ik szakaszában határozták meg a természetes személyekre vonatkozó büntetéseket: „Az adókötelezett természetes személy, aki nem nyújtja be az adóigazgatóságnak a tájékoztató adóbevallást, vagy nem tünteti fel abban teljes vagyonát, e szabálysértés miatt pénzbüntetésben részesül a be nem jelentett vagyon piaci értékének 3 %-ig terjedő összegben.”

• Elvégeztéka kisebb, vagy túlfizetett adóösszeg kamatelszámolási módjának pontosítását, amely a Szerbiai Nemzeti Bank évi irányadó kamatlábával azonos kamatlábon kerül elszámolásra és kifizetésre, megnövelve 10 százalékponttal a százból kiinduló egyszerű kamatelszámolás alkalmazásával.

• Sorkerült az aktusok eljuttatási/kézbesítési eljárásnak pontosítására olyképpen, hogy amennyiben az adóval kapcsolatos aktust személyesen kézbesítik, az adóval kapcsolatos aktus az adókötelezett, vagy az általa meghatalmazott személy részéről történő átvétel napjától tekinthető kézbesítettnek, amit az aláírásával hitelesít. Amikor a posta útján történik a kézbesítés, az adóügyi aktust a postára való átadásától számított 15 nap letelte után tekintik kézbesítettnek.

• Az adóbevallást az adóügyi meghatalmazott, vagy más olyan személy, akit az adókötelezett felhatalmazott az adóbevallás benyújtására, továbbá a törvényes képviselő és a hivatalból kirendelt képviselő köteles aláírni.