A végkielégítés kifizetésének kötelezettsége a műszaki felesleggé nyilvánított dolgozónak
A foglalkoztatottnak joga van végkielégítésre, amennyiben technológiai, gazdasági, vagy szervezési változások következtében megszűnt bizonyos munkák végzésének a szükségessége, vagy csökkent a munka (ügyvitel), illetve a termelés volumene, és ez miatt szűnt meg a munkaviszonya, illetve technológiai (műszaki) felesleggé nyilvánították.
A munkáról szóló törvényben (az SZK Hivatalos Közlönye, 24/05, 61/05, 54/09 és 32/13 szám) előírták a munkaadónak azt a kötelezettségét, hogy a munkaszerződés felmondása előtt, a törvény 179-ik szakasza 9-ik pontja értelmében, a munkáról szóló szerződésben vagy az általános aktusban meghatározott összegű végkielégítést fizessen ki a munkavállalónak. A munkáról szóló törvény 158-ik szakasza szabályozza, hogy a végkielégítés nem lehet kevesebb a munkavállaló keresete 1/3-ának összegénél minden teljes ledolgozott évre vonatkozóan az első tíz munkaviszonyban eltöltött esztendő során és a munkavállaló keresete ¼-nél a munkaviszonyban eltöltött több mint tíz teljes év után.
A végkielégítést a munkavállaló keresete, munkaviszonyban töltött ideje és teljes (betöltött) munkaéve alapján határozzák meg:
- Kereseten az átlagos havi (brutto) kereset értendő, amelyet az utolsó három hónapban fizettek ki a dolgozónak (munkavállalónak), amelyek megelőzik a végkielégítés kifizetésének hónapját;
- A munkaviszonyban eltöltött idő a munkavállaló esetében az az idő, amelyet a munkavállaló munkaviszonyban töltött, tekintet nélkül arra, hogy melyik munkaadónál volt munkaviszonyban;
- Teljes munkaévnek számít az összesen 12 munkaviszonyban töltött hónap, és attól a naptól kezdve számítják, amikor a munkavállaló először létesített munkaviszonyt.
A végkielégítés összegét a törvény határozza meg, és azt a minimális összeget jelenti, amelyet ki kell fizetni. Általános aktussal (dokumentummal) vagy a munkaszerződéssel a végkielégítés magasabb összege is meghatározható. Amennyiben az adómentes összeg feletti végkielégítést fizetnek ki, el kell számolni a 20 %-os adókulcs szerint a polgárok jövedelmi adóját arra az adóalapra, amelyet előzőleg a normativ költségek (szerbül: normirani troškovi) 20 %-val csökkentettük.
Amennyiben az alkalmazott az előző három hónapban betegállományban volt, vagy más olyan okból hiányzott a munkából, amiért térítést kapott, a végkielégítés elszámolási alapját úgy állapítják meg, hogy az elszámolt alapkereset holtmunkával megnövelt összegét elosztják hárommal (a Munkaügyi, Foglalkoztatási és Szociálpolitikai Minisztérium 011-0001028/2206-02 számú, 2006. szeptember 20-án kelt véleménye, illetve állásfoglalása).
Azok a foglalkoztatottak, akik nem teljes munkaidővel létesítettek munkaviszonyt, a végkielégítésre való jogot oly módon és olyan összegben valósítják meg, ahogyan azt a munkáról szóló törvény 158-ik és 159-ik szakasza előirányozza, illetve az ebben a szövegben leírt módon (a Munkaügyi, Foglalkoztatási és Szociálpolitikai Minisztérium 011-00-1010/2006-02 számú, 2006. szeptember 18-án kelt véleménye, illetve állásfoglalása).
Engedélyezett a munkaadó és a munkavállaló közötti írásbeli megállapodás alapján annak meghatározása, hogy a végkielégítés kifizetésére a munkaviszony megszűnését követően bizonyos időkeretben és meghatározott határidőkön belül kerljön sor. A megállapodásban szükséges meghatározni a végkielégítés kifizetési részleteinek határidejét, vagy a munkaviszony megszünését követően a kifizetés végső határidejét. (A Munkaügyi, Foglalkoztatási és Szociálpolitikai Minisztérium 011-00-985/2006-02-es számú, 2006. szeptember 25-én kelt véleménye, illetve állásfoglalása).
Példa a munkaszerződés felmondásáról szóló határozat meghozatalára gazdasági és szervezései változások következtében:
Iktatószám: Kelt:
A munkáról szóló törvény 179-ik szakaszának 9-ik pontja és 158-ik szakasza alapján, a 192-ik szakasszal összhangban (az SZK Hivatalos Közlönye, 24/2005, 61/2005, 54/2009 és 32/2013 szám), a ______ társaság igazgatója ______ év, hónap, nap meghozza a következő V É G Z É S T.
______ munkavállalónak, aki ______, ______ utca, hsz. lakos, és a ______ társaságban ______ munkahelyen dolgozik, felmondom ______ számú, ______ -án kelt munkaszerződését a gazdasági és szervezési változások következtében, mivel nevezett személy azon foglalkoztatottak közé tartozik, akinek munkájára a továbbiakban nincs szükség. A foglalkoztatottnak a munkaszerződést ______ nappal mondom fel, amely naptól kezdve megszűnik minden, a munkaviszonyból eredő joga és kötelezettsége. A foglalkoztatottnak a munkáról szóló törvény 158-ik pontjával összhangban ______ dinár összegű végkielégítésre van joga. A foglalkoztatottnak jogában áll az ezen végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül jelentkezni az illetékes foglalkoztatási szervnél (munkaközvetítő) a foglalkoztatásról szóló előírások alapján járó jogainak megvalósítása érdekében.
I N D O K L Á S A munkavállaló ______-án/én megkötötte ______ számú munkaszerződését, amelyek alapján a társaságban ______ munkahelyen dolgozott. ______-án/én sor került a társaságban a szervezésről és munkabeosztásról (szerbül: sistematizaija) szóló szabályzat változtatására. E változtatások alapján csökkent a munkavégzők száma a ______ munkahelyen a társaságban, így a nevezett munkavállalót olyan munkavállalóvá kellett nyilvánítani, akinek a munkája iránt a gazdasági és szervezési változások következtében megszűnt az igény/szükséglet. A társaságban nincs szükség olyan új munkahelyek megnyitására, amelyen a munkavállaló dolgozhatna, továbbá nincsenek olyan munkafeladatok sem, amelyek felkínálhatók lennének a szakképzettségénél alacsonyabb szintű szakképesítést igénylő munka végzésére. A munkaadónál a munkafolyamat igényeiből kiindulva nincs lehetőség a munkavállaló átképzésére más munkafeladatok végzése érdekében, ahogy rövidített munkaidőre sem. A munkavállaló megvalósítja a munkáról szóló törvény 158-ik szakaszában meghatározott összegben a végkielégítésre való jogát, ami a foglalkoztatott kereswetének egy harmadát jelenti minden teljes munkaévre számítva a munkaviszonyban töltött első tíz évre, és a keresete egynegyedét a munkaviszonyban eltöltött tíz év feletti minden teljes esztendőre, ami ______ dinárt tesz ki. A fentiek értelmében ezt a végzést a rendelkező rész szerint kellett meghozni. A JOGORVOSLATTAL KAPCSOLATOS FELVILÁGOSÍTÁS: Jelen végzés ellen nevezett munkavállalónak jogában áll az illetékes bíróságon pert indítani a végzés kézhezvételétől számított 90 napon belül. Igazgató A végzést továbbítani: 1. a munkavállalónak, 2. a nemzeti foglalkoztatási szolgálatnak, 3. a foglalkoztatottak illetékes nyugdíj- és rokkantbiztosítási alapjának (szerbül: Fond PIO), 4. mellékelni a munkavállaló irataihoz/dossziéjához |
Olvasói hozzászólások
Ehhez a bejegyzéshez még senki nem szólt hozzá. Legyen Ön az első aki megosztja véleményét!
Új hozzászólás