Háló Vajdasági Fejlesztési Alap

(Az SZK Hivatalos Közlönye, 108-as szám, kelt 2013. december 6-án)

A VÁLLALKOZÓK

A vállalkozók – a vállalkozó személyes keresete

A vállalkozó, aki adóját tényleges (valós), önálló tevékenységből származó jövedelme alapján fizeti, dönthet úgy is, hogy kifizeti személyes keresetét. A vállalkozó személyes keresetének kifizetése nem kötelesség, hanem lehetőség. Erről részletesen írtunk a Vállalkozói Tájékoztató 2013 júniusi 1. számában.

A törvény újabb módosításai és változásai alapján (az új, 33a szakasz szerint) pontosították annak a vállalkozónak a kötelezettségeit, aki a személyes kereset kifizetése mellett dönt. Ezeket a rendelkezéseket 2013. december 7-től alkalmazzák.

A vállalkozó, aki úgy dönt, hogy felveszi személyes keresetét, köteles írásos formában tájékoztatni az illetékes adóhatóságot, hogy döntése értelmében személyes keresetet fizet ki önmagának. Ezt a tájékoztatást legkésőbb a folyó év december 15-ig kell eljuttatni az elkövetkező év január 1-vel kezdődő időszakra vonatkozóan.

Kivételese, tekintettel a törvény hatályba lépését követően eltelt idő rövidségére, az a vállalkozó, aki olyan döntést hoz, hogy 2014-ben kifizesse személyes keresetét, köteles írásos formában tájékoztatni az illetékes adóhatóságot arról a döntéséről, hogy személyes keresetét (fizetését) kifizeti, mégpedig 2014. január 31-vel bezárólag.

A törvény 94-ik szakaszának módosítása előirányozza, hogy a vállalkozó, aki év közben kezd önálló tevékenységet folytatni, köteles adóbevallást benyújtani, amelyben becslést ad jövedelmeiről és kiadásairól, illetve felbecsli az első gazdasági év végig terjedő időszakra vonatkozó forgalmát, továbbá a havi adóelőleg összegét, valamint tájékoztat arról a döntéséről, hogy fizetést, azaz személyi keresetet fizet ki önmagának, mégpedig legkésőbb 15 napon belül attól a naptól számítva, amikor bejegyzésre került az illetékes szerv nyilvántartásában.

Az a vállalkozó, aki a személyes kereset kifizetése mellett dönt, ezt a határozatát az adófizetési periódus alatt nem változtathatja meg. Amennyiben a vállalkozó úgy határoz, hogy megszünteti a személyes kereset kifizetését, köteles erről írásos formában a folyó év december 15-ig tájékoztatni az illetékes adóhatóságot.

A vállalkozók – akik nem a személyes kereset kifizetése mellett döntenek

A törvény 37a szakaszának módosítása nyomán a vállalkozók kiadásainaál az adómérlegben elismerik az önálló tevékenységre elszámolt és befizetett kötelező, személyes társadalombiztosítási járulékot, ha a vállalkozó nem a személyes kereset kifizetése mellett döntött. Ezt a rendelkezést 2014. január 1-től alkalmazzák

A vállalkozók – az önadózás

Emlékeztetjük a vállalkozókat, hogy az üzleti könyveket vezető vállalkozó nyereségadójának megállapítása (teintet nélkül arra, hogy kettős, vagy egyszerű könyvelést vezetnek-e, illetve attól függetlenül, hogy személyi kereset kifizetése mellett döntöttek-e), önadózással történik, nem pedig az adóhatóság végzése alapján. Az adó önadózással történő megállapítása, illetve meghatározása 2014. január 1-től kerül alkalmazásra.

A KÜLFÖLDI MUNKÁRA KÜLDÖTT TERMÉSZETES SZEMÉLYEK KERESETE

A törvény újabb módosítása nyomán (15b szakasz) szabályozásra került az adóalap azoknak a polgároknak, mint természetes személyeknek a jövedelme kapcsán, akik szerbiai rezidensek, és jogi személyek számára külföldi munkavégzésre lettek küldve, - tehát a köztársaság rezidensei -, mégpedig a következők szerint: a kereset adóalapot az elvégzett munkáért kifizetett kereset pénzösszege képezi, azaz nem irányozták elő az adóalap havi 11.000 dináros összegre való csökkentését. Ezt a rendelkezést 2013. december 7-től kezdve alkalmazzák.

A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐK

A polgárok jövedelmi adójáról szóló törvény 31-ik szakasza (az SZK Hivatalos Közlönye, 47/2013-as szám, kelt 2013. május 29-én) szabályozza az önálló tevékenységből származó jövedelem megadóztatásának tárgyát is, a következőképpen:

„Önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintendő a gazdasági tevékenység révén megvalósított jövedelem, beleértve a mezőgazdasági és erdészeti tevékenységet is hivatásos és más értelmiségi szolgáltatások nyújtásával, továbbá az egyéb tevékenységekből származó jövedelem, amennyiben erre a jövedelemre ezen törvény értelmében más alapon nem fizetnek adót.

Önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít a földterület nem mezőgazdasági célokra való tartós, vagy idényjellegű kihasználásából származó jövedelem (homok-, kavics-, kő bányászása, mész, tégla, cserép, faszén és hasonló termékek előállítása), baromfi tenyésztése inkubátorban és más hasonló tevékenységek, függetlenül attól, hogy önálló tevékenységként nyilvántartják-e azt az illetékes szervek.”

Ugyanennek a törvénynek a 32-ik szakasza szabályozza az adókötelezettet az önálló tevékenységből származó jövedelem adózása kapcsán a következőképpen:

„Az önálló tevékenységből származó jövedelem adókötelezettje az a természetes személy, aki jövedelmet valósít meg az ezen törvény 31-ik szakaszában jelzett tevékenységek végzésével, továbbá minden olyan természetes személy, aki a hozzáadott értékadót meghatározó törvénnyel összhangban a hozzáadott értékadó kötelezettjének számít (a továbbiakban: vállalkozó).

A vonatkozó törvény 1. szakasza értelmében a mezőgazdaságból és erdészetből származó jövedelem adókötelezettjének az a természetes személy számít, aki a földművelő gazdaságok nyilvántartásába bejegyzett mezőgazdasági családi gazdaság letéteményese /birtokosa, hordozója/ azokkal az előírásokkal összhangban, amelyek ezt a területet szabályozzák, és aki üzleti könyveket vezet a jelen törvény 43-ik szakaszának 2-ik bekezdésével összhangban.”

A Szerb Köztársaság Pénzügyminisztériuma 2013. december 9-ei honlapján a következő MAGYARÁZATOT tette közzé: Magyarázat, amely a mezőgazdaságból és erdészetből jövedelmet megvalósító, üzleti könyveket vezető természetes személyekre vonatkozik 2014. január 1-től kezdve a polgárok jövedelmi adóját szabályozó törvény szerint:

„Az a természetes személy, aki a mezőgazdaságban és az erdészetben végzett tevékenységből, illetve mezőgazdasági és erdei/erdészeti termékekből (a továbbiakban: mezőgazdaságból eredő) jövedelmet valósít meg, elnyeri a vállalkozói státust:

1)      a törvény erejénél fogva – amennyiben a hozzáadott értékadó kötelezettje; összhangban azzal a törvénnyel, amely a hozzáadott értékadót szabályozza (ezt a megoldást a hozzáadott értékadó bevezetésével egyidőben, 2005. január 1-től vezették be);

2)      saját elhatározása alapján – amennyiben a családi mezőgazdasági gzadaság letéteményeséről/hordozójáról van szó, akit/amit a mezőgazdasági gazdálkodók nyilvántartásába azzal a törvénnyel összhangban jegyeztek be, amely a mezőgazdasági gazdaságok nyilvántartását szabályozza, és aki úgy döntött, hogy vállalja a vállalkozói státust. A szóban forgó döntés/elhatározás végrehajtása adóvallomás benyújtásával történik az illetékes adóhatóságnál (PPDG-1es űrlap, szerbül: Obrazac PPDG-1).

Csak a felsorolt esetekben válik kötelezővé az üzleti könyvek vezetése, a polgárok jövedelmi adóját szabályozó törvénnyel összhangban.

Az természetes személy, aki jövedelmet valósít meg a mezőgazdaságból, de nem rendelkezik vállalkozói státussal, üzleti könyveket vezetni sem köteles.”